Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

4. szám - Gál Nóra–Ó. Kovács Lajos: Felszín alatti vizek kémiai adatainak feldolgozása matematikai módszerekkel

GAL, N.—O. KOVÁCS, L.: Felszín alatti vizek kémiai adatai 227 1. táblázat K Sí íl Br F HBO, As Bii Sr Li A1 Cr Cd Ni Cu Zn ,3 .7 .4 .7 .2 .8 .8 .3 .5 .5 .7 .3 .8 •FI .fi .0 .3 .2 .0 -.1 .3 .6 -.0 .0 .7 .3 .7 .2 -.2 .1 .5 .4 .2 .3 -.5 .9 .3 •fi .7 .8 .0 -.0 .5 .0 .3 -.1 -.1 .1 .1 -.0 .1 .2 .3 .3 .5 .3 .5 .4 .4 .6 .1 .4 .3 .4 -.1 .3 -.3 .3 .1 .2 .3 -.2 .3 .2 .3 -.1 .3 .2 .2 .3 .3 -.1 .0 -.1 .2 -.0 .3 .4 -.0 -.1 .1 -.1 .1 .1 -.0 -.1 -.4 .0 .1 .0 .2 .1 .1 .4 .1 -.3 -.2 -.2 -.2 -.3 -.5 .1 .1 -.3 .0 .1 .2 .2 .1 .1 .0 -.0 .1 .0 .4 .1 .1 -.1 -.1 .2 .3 .0 K Si .) BI F HBQ

2 AS BH 8

r Li A1 Cr Cd Ni Cu Zn esetén a szennyeződés a káliumot adszorbeáló talajréteg kihagyásával (pl. emésztőkön keresztül) jut a vízadó képződménybe. Fluorid: A termálvizek a másik két zónából származó mintákhoz képest dúsabbak fluorban (0,9 mg/l médián). Lítium: A mélyáramlási rendszer mintáiban megjelenő magas értékek (2,4 mg/l-ig) mutatják, hogy a lítium mennyisége általában korrelál a hőmérséklettel. A kémiai jellemzőket statisztikusán vizsgálva a három, hidrogeológiai megfontolások szerint válogatott csoport érzékelhetően különbözik. A közbülső áramlási rendszer mintái a legegységesebbek és viszonylag alacsony oldottanyag-koncentrációkkal jellemezhetők. A talajvizek sokfélék, helyi anomáliákkal; a termálvizek oldottanyagban gazdagok. 3.3. Korrelációs együtthatók: Mindhárom áramlási rendszer minden kémiai paraméterpárjára kiszámítottuk a korrelációs együtthatókat. Bár a kétféle korrelációelemzés eredménye igen hasonló, az aszimmetrikus eloszlások miatt a rangkorrelációs együtthatókat tekintjük helyesebbnek. Ezek közül most a geokémiailag szignifikánsakra hívjuk föl a figyelmet. Mindhárom áramlási zóna mintáiban jellemző, hogy a legtöbb kapcsolattal, magas korrelációs koefficienssel, a nátrium, a klór, a hidrokarbonát, a kalcium, és a magnézium rendelkezik. A nátrium kapcsolata a kálciummal és a magnéziummal különbözőképpen alakul a három zónában. A talajvizekben pozitív, a közbülső áramlási rendszer vizeiben negatív a korreláció, míg a termálvizekben hiányzik a kapcsolat. A nagy mélységből eredő, magasabb Na-HC0

3-CI-tartalmú vizek hozzákeveredésének hatása jelentkezik a mély (1. tábl.) és a közbülső áramlási rendszer erős Na-HC0

3, Na-Cl, HC0

3-C1 kapcsolatában. Érdekes, hogy a mélyáramlási rendszerben a kálium sok ionnal áll kapcsolatban. A talajvizekben számos olyan összefüggés lép fel, amelyekben a felszínközeiben ható, helyről-helyre változó hatások tükröződnek (ezek pontos azonosításához lényegesen több mintára lenne szükség). 3.4. Faktoranalízis: A korrelációs elemzés alapján várható, hogy a faktoranalízis numerikusan ,,jó" és viszonylag kevés faktort ad. A 2. táblázatban látható I. faktor azonos értelemben hat a következő komponensekre: kálium, lítium, bárium, nátrium, klorid, hidrokarbonát, stroncium, jodid, ammónium. Ezek alapján ennek a faktornak a geológiai szituáció nevet adhatjuk, amely több, a mélységgel együtt változó hatás együttese. A lítium-, s részben a