Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

4. szám - Gál Nóra–Ó. Kovács Lajos: Felszín alatti vizek kémiai adatainak feldolgozása matematikai módszerekkel

228 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF. 4. SZÁM 2. táblázol A mélyáramlási rendszer kémiai paramétereire ható faktorok Faktorok I. 11. III. IV. V. K 0,9 —0,1 —0,3 0,0 —0,1 Li 0,8 —0,4 —0,1 0,2 —0,1 Ba 0,8 —0,2 —0,1 0,2 —0,4 Na 0,8 0,5 —0,4 —0,1 0,1 Cl 0,8 0,2 —0,5 —0,2 0,2 HCO 3 0,7 0,6 0,1 0,1 0,1 Sr 0,6 —0,5 0,1 —0,4 —0,1 ,1 0,6 0,7 0,3 0,1 0,0 NH 4 0,6 0,5 0,2 0,0 0,2 Br 0,5 0,2 0,0 —0,5 0,1 Mg 0,3 —0,8 0,4 0,0 0,2 Ca 0,3 —0,8 0,4 0,1 0,3 PH —0,3 0,7 0,0 —0,1 —0,2 0 2 fogy. 0,2 0,7 0,6 0,1 0,0 Mn 0,3 —0,6 0,1 0,2 —0,6 H 2Si0 3 0,0 0,4 0,7 —0,3 —0,1 As 0,3 0,5 0,5 0,3 —0,3 Fe —0,1 —0,3 0,1 —0,7 —0,4 sajátérték 5,8 5,5 2,5 1,5 1,2 káliumtartalmat a melységgel növekvő hőmér­séklet, a nátrium-, a klorid- és részben a kálium­tartalmat a bezárt pórusvíz eredeti összetétele, a jodid-, hidrogénkarbonát-, ammóniumkoncentrá­ciót pedig a hőmérséklettel erősödő szervesanyag­bomlás befolyásolja. A II. faktor ellenkező hatást gyakorol a magnézium, káleium, mangán ionok­ra, mint a pH, a nátrium és a hidrokarbonát vi­selkedésére. így ezt a faktort egy ioncser e-folya­matnak feleltethetjük meg. A többi faktor olyan egyedi hatás, amely egy-egy kémiai paramétert befolyásol jelentősebben. o. táblázat A közbülső áramlási rendszer kémiai paramétereire ható faktorok Faktorok I. II. III. IV. V. Hasonló a helyzet a közbülső áramlási rendszer 3. táblázatban látható faktorainak esetében is. Az I. faktorban két folyamat kevert hatását is­merhetjük fel. Az egyik a nátriumra, hidrokarbo­nátra és pH-ra, valamint ellentétes értelemben a káleiumra és magnéziumra ható ioncsere, míg a másik az ammóniumot, oxigénfogyasztást, jo­didot és részben á hidrokarbonátot befolyásoló szervesanyag-bomlás. A II. faktor egyértelműen a mélység által meghatározott klorid, lítium, stron­cium, kálium, bárium és kovasav paraméterekkel áll kapcsolatban. A III. faktor egy összetett hatás, ami a rendszer redoxpotenciálját befolyásol­ja, és esetünkben a vashoz, mangánhoz kapcsolódó magasabb faktorsúlyokban tükröződik. A talajvízminták esetében a vizsgált minta­együttes nem volt földtanilag homogén: a külön­böző mintacsoportokra sok eltérő folyamat hatott, és a mintaegyüttest együtt kezelve ezek nem különíthetők el egyértelműen. Ezt a képet mu­tatja a 4. táblázatban látható faktorszerkezet. 4. láblázat A felszínközeli áramlási rendszer kémiai paramétereire haló faktorok Faktorok I. II. III. IV. V. Mg 0,9 —0,1 —0,0 0,0 —0,0 Cl 0,9 —0,0 0,2 0,0 —0,0 Na 0,9 0,0 0,3 —0,0 0,0 Sr 0,9 —0,4 0,0 0,1 0,1 Ca 0,7 —0,5 —0,1 0,2 0,0 0 2 fogy. 0,7 0,5 —0,2 0,1 0,1 As 0,3 0,7 —0,2 0,1 0,1 K 0,3 0,7 —0,3 —0,2 —0,1 Li 0,4 0,6 —0,2 —0,0 —0,3 HCOj 0,4 0,6 0,4 —0,4 0,0 H 2Si0 3 —0,0 0,6 —0,5 —0,1 0,1 Ba —0,3 0,2 0,7 0,0 —0,2 J —0,0 0,5 0,6 —0,1 0,4 Br 0,1 0,1 0,6 —0,1 —0,7 Fe —0,1 0,3 0,2 0,9 0,1 NHj —0,0 0,5 0,1 0,8 —0,1 pH 0,1 0,2 —0,3 0,1 —0,7 Mn 0,1 0,4 0,0 —0,2 0,2 •saját­érték 5,8 3,6 2,0 1,8 1,4 Na 0,9 0,3 0,1 0,2 0,1 Ca —0,9 0,1 0,3 0,1 0,1 HCO 3 0,8 0,3 0,2 0,2 0,2 J 0,7 0,2 0,2 0,3 0,2 Mg —0,7 0,4 —0,2 0,3 0,1 0 2 fogy. 0,7 0,1 0,3 —0,2 —0,0 Í»H 0,7 —0,6 —0,1 0,1 —0,1 NH 4 0,6 0,4 0,4 0,0 —0,3 Mn —0,5 —0,2 0,6 0,2 0,2 Cl 0,5 0,5 —0,1 0,4 —0,2 Li —0,1 0,8 —0,2 —0,4 0,1 Sr —0,5 0,7 —0,4 —0,1 0,1 K 0,2 0,6 —0,0 —0,5 0,2 Ba —0,0 0,5 0,4 0,3 —0,1 Fe —0,4 0,0 0,5 0,3 0,3 Br 0,3 0,4 —0,5 0,5 0,1 As 0,4 —0,2 —0,1 —0,2 0,8 H 2SÍ0 3 —0,1 0,5 0,4 —0,5 —0,0 saját­érték 6,4 3,4 1,9 1,6 1,0 3.5. Clusteranalízis: Az alacsony mintaszám miatt inkább csak kí­sérleti jelleggel elvégzett clusteranalízis a talaj­vizek esetében nem mutatott ki értelmesen elkü­löníthető víztípusokat. A közbülső áramlási rend­szer adataiból készült dendrogramon (4. ábra) megjelölt három csoport átlagos ionkoncentráció­értékeit az 5. táblázatban adjuk meg. Az első csoport Na-HC0 3-os, a második Ca-Na-HC0 3-os, a har­madik pedig Mg-Ca-Na-HC0 3-os összetételű vize­ket tartalmaz. Noha e csoportok nem élesen el­különülő víztípusok, az összetételükben érzékel­hető különbségeket nem nehéz kapcsolatba hozni a faktoranalízisben kimutatott háttérhatásokkal. A termálvizekre kapott dendrogram (5. ábra) és az azon látható két csoport átlagos összetétele

Next

/
Thumbnails
Contents