Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

4. szám - Gál Nóra–Ó. Kovács Lajos: Felszín alatti vizek kémiai adatainak feldolgozása matematikai módszerekkel

228 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF. 4. SZÁM 2. táblázol A mélyáramlási rendszer kémiai paramétereire ható faktorok Faktorok I. 11. III. IV. V. K 0,9 —0,1 —0,3 0,0 —0,1 Li 0,8 —0,4 —0,1 0,2 —0,1 Ba 0,8 —0,2 —0,1 0,2 —0,4 Na 0,8 0,5 —0,4 —0,1 0,1 Cl 0,8 0,2 —0,5 —0,2 0,2 HCO

3 0,7 0,6 0,1 0,1 0,1 Sr 0,6 —0,5 0,1 —0,4 —0,1 ,1 0,6 0,7 0,3 0,1 0,0 NH

4 0,6 0,5 0,2 0,0 0,2 Br 0,5 0,2 0,0 —0,5 0,1 Mg 0,3 —0,8 0,4 0,0 0,2 Ca 0,3 —0,8 0,4 0,1 0,3 PH —0,3 0,7 0,0 —0,1 —0,2 0

2 fogy. 0,2 0,7 0,6 0,1 0,0 Mn 0,3 —0,6 0,1 0,2 —0,6 H

2Si0

3 0,0 0,4 0,7 —0,3 —0,1 As 0,3 0,5 0,5 0,3 —0,3 Fe —0,1 —0,3 0,1 —0,7 —0,4 sajátérték 5,8 5,5 2,5 1,5 1,2 káliumtartalmat a melységgel növekvő hőmérséklet, a nátrium-, a klorid- és részben a káliumtartalmat a bezárt pórusvíz eredeti összetétele, a jodid-, hidrogénkarbonát-, ammóniumkoncentrációt pedig a hőmérséklettel erősödő szervesanyagbomlás befolyásolja. A II. faktor ellenkező hatást gyakorol a magnézium, káleium, mangán ionokra, mint a pH, a nátrium és a hidrokarbonát viselkedésére. így ezt a faktort egy ioncser e-folyamatnak feleltethetjük meg. A többi faktor olyan egyedi hatás, amely egy-egy kémiai paramétert befolyásol jelentősebben. o. táblázat A közbülső áramlási rendszer kémiai paramétereire ható faktorok Faktorok I. II. III. IV. V. Hasonló a helyzet a közbülső áramlási rendszer 3. táblázatban látható faktorainak esetében is. Az I. faktorban két folyamat kevert hatását ismerhetjük fel. Az egyik a nátriumra, hidrokarbonátra és pH-ra, valamint ellentétes értelemben a káleiumra és magnéziumra ható ioncsere, míg a másik az ammóniumot, oxigénfogyasztást, jodidot és részben á hidrokarbonátot befolyásoló szervesanyag-bomlás. A II. faktor egyértelműen a mélység által meghatározott klorid, lítium, stroncium, kálium, bárium és kovasav paraméterekkel áll kapcsolatban. A III. faktor egy összetett hatás, ami a rendszer redoxpotenciálját befolyásolja, és esetünkben a vashoz, mangánhoz kapcsolódó magasabb faktorsúlyokban tükröződik. A talajvízminták esetében a vizsgált mintaegyüttes nem volt földtanilag homogén: a különböző mintacsoportokra sok eltérő folyamat hatott, és a mintaegyüttest együtt kezelve ezek nem különíthetők el egyértelműen. Ezt a képet mutatja a 4. táblázatban látható faktorszerkezet. 4. láblázat A felszínközeli áramlási rendszer kémiai paramétereire haló faktorok Faktorok I. II. III. IV. V. Mg 0,9 —0,1 —0,0 0,0 —0,0 Cl 0,9 —0,0 0,2 0,0 —0,0 Na 0,9 0,0 0,3 —0,0 0,0 Sr 0,9 —0,4 0,0 0,1 0,1 Ca 0,7 —0,5 —0,1 0,2 0,0 0

2 fogy. 0,7 0,5 —0,2 0,1 0,1 As 0,3 0,7 —0,2 0,1 0,1 K 0,3 0,7 —0,3 —0,2 —0,1 Li 0,4 0,6 —0,2 —0,0 —0,3 HCOj 0,4 0,6 0,4 —0,4 0,0 H

2Si0

3 —0,0 0,6 —0,5 —0,1 0,1 Ba —0,3 0,2 0,7 0,0 —0,2 J —0,0 0,5 0,6 —0,1 0,4 Br 0,1 0,1 0,6 —0,1 —0,7 Fe —0,1 0,3 0,2 0,9 0,1 NHj —0,0 0,5 0,1 0,8 —0,1 pH 0,1 0,2 —0,3 0,1 —0,7 Mn 0,1 0,4 0,0 —0,2 0,2 •sajátérték 5,8 3,6 2,0 1,8 1,4 Na 0,9 0,3 0,1 0,2 0,1 Ca —0,9 0,1 0,3 0,1 0,1 HCO

3 0,8 0,3 0,2 0,2 0,2 J 0,7 0,2 0,2 0,3 0,2 Mg —0,7 0,4 —0,2 0,3 0,1 0

2 fogy. 0,7 0,1 0,3 —0,2 —0,0 Í»H 0,7 —0,6 —0,1 0,1 —0,1 NH

4 0,6 0,4 0,4 0,0 —0,3 Mn —0,5 —0,2 0,6 0,2 0,2 Cl 0,5 0,5 —0,1 0,4 —0,2 Li —0,1 0,8 —0,2 —0,4 0,1 Sr —0,5 0,7 —0,4 —0,1 0,1 K 0,2 0,6 —0,0 —0,5 0,2 Ba —0,0 0,5 0,4 0,3 —0,1 Fe —0,4 0,0 0,5 0,3 0,3 Br 0,3 0,4 —0,5 0,5 0,1 As 0,4 —0,2 —0,1 —0,2 0,8 H

2SÍ0

3 —0,1 0,5 0,4 —0,5 —0,0 sajátérték 6,4 3,4 1,9 1,6 1,0 3.5. Clusteranalízis: Az alacsony mintaszám miatt inkább csak kísérleti jelleggel elvégzett clusteranalízis a talajvizek esetében nem mutatott ki értelmesen elkülöníthető víztípusokat. A közbülső áramlási rendszer adataiból készült dendrogramon (4. ábra) megjelölt három csoport átlagos ionkoncentrációértékeit az 5. táblázatban adjuk meg. Az első csoport Na-HC0

3-os, a második Ca-Na-HC0

3-os, a harmadik pedig Mg-Ca-Na-HC0

3-os összetételű vizeket tartalmaz. Noha e csoportok nem élesen elkülönülő víztípusok, az összetételükben érzékelhető különbségeket nem nehéz kapcsolatba hozni a faktoranalízisben kimutatott háttérhatásokkal. A termálvizekre kapott dendrogram (5. ábra) és az azon látható két csoport átlagos összetétele