Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

4. szám - Gál Nóra–Ó. Kovács Lajos: Felszín alatti vizek kémiai adatainak feldolgozása matematikai módszerekkel

226 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. EVF. 4. SZAM A mélyáramlási rendszer kémiai paramétereinek Spearman-féle rangkorrelációs együtthatói NH., Na Ca Mg Mn Fe Cl HCO

3 NO

3 N0

2 so

4 pH lúg kem O

2fog; Na .6 Ca -.2 -.3 Mg -.1 -.3 .9 Mn -.2 .3 .4 Fe Cl -.2 -.1 .9 .2 -.1 •fi -.2 -.1 HC0

3 .7 .8 -.4 —.3 .3 -.2 .6 NO, -.2 .1 .1 -.2 .1 .0 -.1 NO. -.3 .1 - .2 -.3 -.3 .0 .1 -.0 -.1 so

4 .3 .1 .2 -.2 -.4 .2 .0 -.1 -.3 pH .1 .2 -.8 -.7 -.3 -.0 -.0 .2 -.1 .3 -4. lúg. .7 .8 -.2 -.2 -.2 -.4 .7 .9 -.1 -.1 .2 .1 kem. -.2 -.4 .9 .3 .3 -.1 -.4 .2 -.2 .1 -.6 -.3 O, fogy. .4 .5 -.4 -.4 .4 -.2 .4 -.1 .3 -.1 .4 -.3 K .7 .1 -.0 -.1 .8 •li -.1 -.2 .4 -.3 .8 .0 .3 H„Si0

3 .5 .3 -.3 -.4 -.2 -.1 .2 .4 -.3 .1 .1 .3 .3 -.2 .7 " J .7 .9 -.3 - .3 -.3 -.1 .8 .9 -.1 -.0 .1 .2 .9 .6 Br .5 .8 .1 .1 -.1 .2 .9 .5 .2 -.2 .1 -.1 .0 .4 F .5 .0 -.2 -.2 .0 -.0 -.2 .5 -.2 .7 -.2 .3 HBO, .7 .6 -.1 .0 -.1 -.2 .6 .8 -.2 -.3 .3 -.0 .9 -.1 .4 As .2 -.1 .1 .1 .2 .1 -.1 .1 -.5 -.2 -.0 .2 .2 .1 .3 Bh .4 .5 .2 .3 .2 •ti .5 -.0 -.3 .tl -.1 .6 .1 .1 Sr .2 .2 .5 .2 -.0 .4 .0 .2 -.4 .3 .2 -3. Li .0 .7 .1 .1 -.1 .2 .8 •ü -.1 -.2 .5 -.4 .7 -.0 .3 A1 -.1 .0 .1 -.0 .3 A .1 -.1 .0 .1 -.1 -.1 .1 .1 .1 Cr .3 .5 .2 .0 -.1 .4 .5 .1 -.1 .3 -.1 .3 -.0 .2 Cd .2 .3 .1 -.0 .1 -.3 .3 .3 -.2 -.1 .3 -.2 .3 -.3 -.3 Ni .0 .3 -.1 —.1 -.0 .3 .4 .1 -.0 .5 -.5 .1 .1 -.0 .3 Cu -.2 .2 -.1 —.2 .1 .2 .1 .1 .0 .2 -.4 -.0 -.2 -.2 -.1 Zn -A -.0 .1 -.1 .4 .5 -.2 -.2 .2 .2 -.3 .0 -.2 -.1 -A J'B -.1 .1 -.0 .2 .4 .2 .0 -.0 -.1 .1 -.1 -.0 -.0 -.2 -.2 NH, Na Ca Mg Mn Fe Cl HCO, N0

3 NO, SP

4 pH lóg kein O. fog; szó eloszlásdiagramok közül mindegyik jellemzően aszimmetrikus, a pH-é (3.a. ábra) enyhén negatívan, a többi (3.b. ábra) pozitívan — mindhárom áramlási rendszer esetében. Ezért az eloszlások összehasonlítására a legkisebb értéket, a legnagyobb értéket és a mediánt célszerű használni. Az alábbi jellemzők hisztogramjainak általános aszimmetrikus képét még bonyolítja több módusz — biztosan nem megállapítható — megjelenése: nátrium, kalcium, hidrokarbonát, keménység (3.c. ábra) a közbülső áramlási rendszer; nátrium, magnézium, nitrit, pH, bromid a mélyáramlási rendszer mintáiban. 3.2. Alapstatisztikák: A kiszámolt statisztikai adatok — főként nagyobb mintaszám esetén — természetesen alkalmasak a három rendszer vizeinek részletes deskriptív kémiai jellemzésére, itt azonban csak a kiugró, említésreméltó értékekre, eltérésekre hívjuk fel a figyelmet. Ammónium: Megállapítható, hogy a mélyáramlási zónából származó minták jellemző ammóniumtartalma (mediánja: 0,9 mg/l) kétszerese (legnagyobb értéke sokszorosa) a másik két zónából vett minták ammóniumtartalmának, aminek oka a mélységgel intenzívebbé váló szervesanyag-bomlás. Nátrium: A mélyáramlási és felszíni vízmintákban magas, helyenként anomálisan magas (2000— 3000 mg/l) értékekkel szerepel. Ez a Na-Cl-HCO

;

ios mélységi komponens hozzákeveredéséből adódik, ül. a talajvízminták esetében a lokális szennyeződések és a bepárlódás (talajvíz-párolgás) emeli meg a nátriumion-koncentrációkat. Kálcium, magnézium (keménység): A felszínközeli vízmintákban jellemző viszonylag magas értékek (600 mg/l fölött) felszíni hatásoknak és a bepárlódásnak lehet a következménye. Klorid- és hidrokarbonát-ion: A termálvizekben megfigyelhető magas értékeket (közel 4000 mg/l) a nátriumnál már említett mélyáramlás okozza. Nitrát: A talajvízmintákban mérhető magas mediánt (40 mg/l), átlagot és kiugró helyi értékeket (2000 mg/l körül) antropogén hatások idézik elő. Szulfát: Helyenként 4000 mg/l feletti értéket és magas mediánt (200 mg/l) kaptunk az ásott kutakból vett vizekben, ami az egymást váltó, gyakori öntözésnek és bepárlódásnak köszönhető. Oxigénfogyasztás: A mélyáramlási rendszerben jelentkező magasabb oxigénfogyasztási értékek (30 mg/l-ig) azt tükrözik, hogy a vízadóösszlet (felső-pannóniai) szervesanyagban gazdagabb. Kálium: Magas értékeket (400 mg/l-ig) a talajAíz-mintákban találhatunk; ezek az anomáliák helyi szennyeződések következményei, amelyek