Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

4. szám - Gál Nóra–Ó. Kovács Lajos: Felszín alatti vizek kémiai adatainak feldolgozása matematikai módszerekkel

224 Felszín alatti vizek kémiai adatainak feldolgozása matematikai módszerekkel (iái Nóra Ó. Kovács Lajos Magyar Állami Földtani Intézőt 1442. Budapest, Pf. 106. Kivonat: A tanulmány célja az Alföld ós a Dél-Dunántúl felszín alatti vízáramlási rendszereiben a kémiai komponensek vizsgálata matematikai statisztikai módszerekkel. A Magyar Állami Földtani Intézetben az Országos Szelvény Program keretében gyűjtött 130 vízminta kémiai paramétereinek feldolgozása eloszlásvizsgálat, korrelációelemzés, faktor-, cluster- ós diszkriminancia-analízis segítségével törtónt. Az elvégzett statisztikai vizsgálatokkal a felszínközeli, a közbülső ós a mélyáramlási rendszer fontos kémiai tulajdonságait sikerült megállapítani és egymással összevetni. Szerzők javasolják e módszerek intenzívebb vízgeokómiai alkalmazását. Kulcsszavak: vízgeokómia, faktoranalízis, clusterelemzós, diszkriminancia-analízis 1. Bevezetés A Magyar Állami Földtani Intézet Vízföldtani Osztályán 1986-ban az Országos Szelvény Program keretében az Alföld és a Dél-Dunántúl területén 130 vízmintát gyűjtöttünk (1. ábra). Az összes vízminta makro- és mikrokomponenseit a MÁF1 Vízgeokémiai és a Kertészeti Egyetem 1CP Laboratóriumában határozták meg, ami biztosította az adatok egységességét (Bartha A. és Fodor P., 1987). A mintákban meghatározott komponensek nagy száma megkívánja, az egységes adatminőség és a számítógépek által biztosított gyors módszerek lehetővé teszik a sokszempontú matematikai feldolgozást. Ebben a munkában célunk néhány, a földtan más ágaiban már gyakran, a vízföldtanban még ritkán használt (lásd pl. Varsányi Z.-né, 1989) matematikai-statisztikai módszer vízgeokémiai alkalmazása volt. 1. ábra. Mintavételi helyei; a községek feltüntetésével A vizsgált területeken földtani és hidrológiai szempontból négy, különböző mélységhez kötődő áramlási rendszert különítenek el (Erdélyi M. és Gálfi J., 1988). A felszínközeli áramlási zónában (0—5—30 m) a talajba és a negyedkori üledékek felső rétegeibe beszivárgó vizek nem kapcsolódnak regionális rendszerré, a beszivárgási és a megcsapolási terület megegyezik és folytonos. Kémiai összetételüket elsősorban meteorikus eredetük, a rövid migrációs távolság és különböző lokális szennyeződések határozzák meg. Emiatt oldottanyagtartalmuk változékony, sok extrém értékkel. A felszíntől nagyobb mélységben pleisztocén üledékekhez kötődik a medenceperemekről a medence belseje felé migráló vizekkel, kiegyensúlyozott kémiai összetétellel jellemezhető közbülső áramlási rendszer, amely a fő ivóvízadó zóna ezen a területen. A felső-pannon vízvezető összletei a kémiai komponensekben gazdag termálvizek regionális rendszerét, a mélyáramlási zónát foglalják magukba. Utóbbiban az oldottanyagtartalmat lokálisan befolyásolhatja a negyedik rendszer olajos-sós vizeinek feláramlása a nagy mélységű részmedencékből (2. ábra). 2. ábra. A Pannóniai-medence felszín alatti vízáramlási rendszereinek elvi vázlata I. A felszínközeli áramlási rendszer; II. A közbülső áramlási rendszer; III. A mélyáramlási rendszer; IV. A nagy mélységű részmedencék áramlási rendszerének felső zónája; -*-1 Víz mozgási irányok