Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
4. szám - Orlóci István: Rendszerelvű kutatások a Tisza hazai vízgyűjtőjén
204 HIDROLÖGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF. 4. SZÁM A vi.'fiili !i.ij/i mliUr»»jJv;il. 6; n hidinlégiai folyamtrkat hefnlyániló tevd\» ysójk tütáuiHLtadaiusdnd< vázlata IVízhasználatok és szabályozások Vízkivételek és bevezetése k Visszavezetéssel Visszavezetés nélkül Azmos vagy más viztartcba - Felszini és felszin alatti vizfrij - Üzm/izcsatnrrtís vizerőiü - Árapasztó csatorna j Nki;iteli tevá-rt lységEk | | Területi tevékHTységd<| Terület •': ! ül í"'!'-2SZP''] *i t ' Vizftjsználatrk Ntecterszctólyozás Vizjárás szabályozás -Hajózás -Halászat -Vizisport és I üdülés -Folyami vizercmi -Partvéctelem -Folyó és paták szab. | -Nagyvizi szab. -Kavicetotrás -Tarozás -Qjzzasztás Felszini lefolyás szabályozás -Erozió/éttelen -Vizhálózat változtatás -Tarozás Talajvizszrb. -Alagsiivezés -Oeitás -SziMosztás Öntözés Ibsznált és szanyviz Ixvezetés A térszint,a lefolyást és a fedőréteg vizlóz tartását iiccfasitö beavatkozásck - Mi/ényteniEsztés és állatta lyésztés - TalajiiÁelési tedv rolájia & a n&ri ykiltura váltása - Ercfin'jvelés - Terület beépités - IJttdMrat * felszín alatti i ztartck szint jét és vízforgalmát nábsitó beavatkozásck - Ásvány bányászat - Kavics és agyagyf'űrck, - Fel tül táeek ,frt'?l yt'pi tllÓTy'k HL Elscdlerjesai a vizrdnösérpt irócbsitó beavatkozások - MilrájyfV. és ni Kértyvérfiszerek alkalmazása - Utak sózása - Állattartó tel£*rk liigtrágya ellely. - flztriHlerEkd* ér, mHx'gtaTetök | A hidrológiai tényezők változása V iziócási és vízháztartás! hatások Párolgás, lefolyás ,vizjárás,morfológia horda lék és mederanya g Vízminőségi hatások hőmérséklet.átlátszóság.kémiai és biológiai tulajdonságuk ft kürnyu/eti tényezút- \ ; in/n-:.a térszín,talaj.nüvénv- t'-f. iüntvilág, éghajlat A vízkészlet társadalmi jelentőségű tulajcionságainak változás.| l Gazdasági következmények Az életkörülmények változása Természeti erőforrások értékváltozása . Vagyonbiztonság. Munka és gazdálkodási feltételek változása •Az anyagi szükségletek felÍtételeinek változása Az életbiztonsági ,az egészségügyi «!-.. az életmódbeli tényezők váltnz . Jóléti fel tételek. Tudati éu érzelmi hatások.. . . 2. ábra. A vízföldrajzi adottságokat és a hidrológiai folyamatokat befolyásoló tevékenységek hatásmechanizmusának vázlata ságból fakad, hanem elsősorban az egyes részletek, összefüggések feltáratlanságából. Példaként említhető, hogy a térszín és a fedőréteg hőháztartásának és anyagforgalmának elemzéséhez nélkülözhetetlen az alkalmazott növénytermesztési technológiák vízháztartási hatásainak ismerete; ilyen célú észleléseket (amelyek a növénytermesztés „külső" hatásai körébe tartoznak) azonban lényegében sehol sem végeznek. A gazdálkodási technológiák történelmi fejlődésében két, alapvetően különböző módozat jelölhető meg. Az egyik a környezethez alkalmazkodás, azaz olyan természetes termelés, közlekedés és életmód, ami szervesen illeszkedik a földrajzi (éghajlati, geológiai, vízháztartási és az ezekkel összhangban levő biológiai) adottságokhoz, és amelynek az anyag-, illetve energiaforgalmat módosító hatásai csak lokális érvényűek. A másik, a napjainkra uralkodóvá vált gazdálkodási módozat lényege az, hogy a technológiai korlátokat kitágítva törekszik a természeti adottságokat és folyamatokat a maximális profit és a környezettől független életmód érdekében kialakítani és módosítani. Ez az út egyértelműen a művi élettér (a „műbolygó") irányaiba halad, és abba a zsákutcába torkollik, amit az alapvető létfeltételek (a térszinti sugárzás, a levegő összetétele, a víz- és a kiegyenlített hőháztartás) földi méretű helyettesíthetetlensége teremt. Nyilvánvaló, hogy a természet valamikori, ideális állapota és az alkalmazkodó gazdálkodás módozata nem rekonstruálható. De ma már bizonyos az is, hogy a részleteket elkülönülten szabályozó környezetvédelem sem gátolja meg a nagy térségi környezetpusztulást. Kedvező változás a gazdálkodás és az életmód célrendszerének módosításával várható. Egyszerűsítve ezt a sokrétű feladatot, úgy fogalmazhatok, hogy ki kell alakítani a regionális környezeti feltételekhez alkalmazkodó gazdálkodást, ami olyan technológiákat alkalmaz, amelyeknek nincsenek nagy térségben összegeződő hatásai. Lényegében ez lehet a regionális környezetgazdálkodási kutatások végső célja. 2. A Tisza-völgy ökológiai sajátosságai Az ember évezredek során a legjelentősebb természetátalakítást a folyóvölgyekben hajtotta végre. Az árvizek szabályozása, az öntözés nemcsak a völgy vízháztartását, hanem talaj fejlődését és élővilágát is jelentősen módosították. Az ökológiai folyamatok ütemét és az új egyensúlyi állapot milyenségét alapvetően meghatározták az éghajlati adottságok, valamint a nagy térségi vízháztartási, hidrogeológiai és geokémiai feltételek. Egyben ezek a tényezők szabták meg a völgyekben bekövetkezett változások hatásainak kiterjedését, regionális következményeit is. A folyóvölgyek — emberi kezdeményezésű — ökológiai változása a Kárpát-medencében több mint évezredes folyamat, aminek a Duna mentén általában szűk — kis tájra ható — a kiterjedése. Ezzel szemben a Tisza-völgyben nagy térségben következett be az eredeti természeti kép lényegi
