Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

4. szám - Orlóci István: Rendszerelvű kutatások a Tisza hazai vízgyűjtőjén

ORLOCI I.: Rendszerelvű kutatások a Tisza vízgyűjtőjén 203 A »l»fllltlra.1/

l lilj

Unnánk tAmcrfl fa fnlvatiatai ( Orlrici 1. - Szesztay K. 19H

r<. ) y !iiH|.tr/:W : i | ,.„,.,,,-, : ; l>;;i|iail.'iU ': ; I i 'iiy -1 lö ; = Dainhnrzat ! nilütarii aikiltsrtijoU i • y. r..: :t: ::... _ : i \ Cijhn.tlali vi/iiH:rlct); I nliV.iiitlr.iii) ím mv/mylKiri tulLüiíij ti|iur,a, ai-stnyai; rnlr.zinl vl/h:Uiiznl /.Ilid i • folyóvizük/; li-ls/iiKilalll vi/«k ;iraml;isa i5s anyaiirnnjaliiia; U've(llteln&sdal folyniiiatok; ™ lalajfejirttliísi ji^íiiyok; j: •A térszin és aj í fiMtőré tcíij j illó-- és vi/lú/ t.niása r i * h iTTHTT^" : || ; Vi/ház tartás, ; ; A imiiliir tu- : | j A vizolljorit.is j : Morfulorjiai tipn«;:i | j vi/forrjalnm jC—p—lajdonsáQai : I I folyamatai :<-t—Y adottságok -fc- nnyatj ; mér Ii-tjfi L Ilii KM' t li'VÓkt-'l iy

1 .i'i(i'H : ős müvek 1 • •.Ili>vüiiyiík iis álliilix : 1 l.i.|U ŐS kÜ/ÜSSŐ'JI.'i : :A v i/tőr fi- : ;/il<ai-kémiai i< • In l y

ama

tai i : A fenékülfi-: | | -)i clék folya- j i . j nm ta i • I :l inl)i;ri boavat• kozások J Vi/i élőlények !l |i i| II H! ÜlnikHdíi'p.'f)->: ifcis í» / ÁH A / I iil- Dl K V I 7 f C R C K : tiiájuri levdkeny- : : ségek ón miivek : KiHiíltii növónynk, — ! állatok : i- A R T n K r. s IIULI. ÁM I i: KEK LL 1. ábra. A vízföldrajzi tájtípusok tényezői és folyamatai (Orlóci I.—Szesztay K., 1985) utóbbiakat minden más területhasználati változás is előidézheti, más felől a folyamat alakulását jelentősen befolyásolja a vízháztartás, a talajok és a növényzet közötti szoros kölcsönhatású kapcsolat. A környezeti hatások (közgazdasági értelmezésben a „külső" hatások), avagy externalitások kialakulása általában jól megfigyelhető a víz térszíni áramlási rendszereiben (a csapadéknál, folyókban, tavakban stb.). Sokkal rejtettebb azonban a térszín alatti és a tározásos vízrendszerekben terjedő hatás. Emellett a vízforgalom fizikai sajátosságainak megváltozása általában közvetlenül és rövid idő alatt terjed, míg a víz élővilágában nagyon késleltetve jelentkeznek a változásra utaló és megfigyelhető tünetek. A vízháztartási változások talajfejlődési következményei pedig általában évtizedek, évszázadok során mutatkoznak meg. A régiók főbb tényezőit, valamint azok hierarchikus elrendeződésének és vizes aspektusú tagoltságának vázlatát az 1. ábra szemlélteti. A Szesztay Károllyal közösen szerkesztett séma első (felső) sorában az állandó tulajdonságú, valamint a változékony, de tartósan stacioner viselkedésű élettelen tényezőket helyeztük el (a domborzat. kőzet, sugárzás, csapadék, levegő); ezeket emberi tevékenységek alig befolyásolják, változásuk geológiai időléptékű. A második blokkban a regionális méretű tényezők és folyamatok találhatók, amelyeket az emberi tevékenységek már befolyásolnak, és változásuk emberi időléptékben is felismerhető. Az ábra harmadik része az „élet közege" (a talaj-levegő, a víz és a víz-talaj-levegő) szerint további három részre tagolt és az igen változékony, valamint az emberi hatásokra rövid idő alatt változó „helyi" tényezőket és folyamatokat tartalmazza. A szárazföldekből, vízterekből és hullámterekből összetevődő régiókban bármely tényező változása a rendszer belső összefüggésein keresztül valamely más tényező és folyamat alakulását befolyásolja, és a hatások viszonylag rövid időn belül felismerhetők. Ha viszont a változás a külső tényezőkben (az első és második sorbeliekben) következik be, akkor ennek hatásai viszonylag lassan érvényesülnek, és az új egyensúlyi helyzet kialakulása évtizedes-évszázados folyamat. Egy ilyen tendencia fölismerését nagyon megnehezíti, hogy a tényezők zöme sztochasztikus viselkedésű, azaz folytonos vagy esetleges megjelenésük idősora szabályosan vagy szabálytalanul ingadozó értékekből tevődik össze. A régió ökológiai folyamatainak és különösen a tendenciózus változások okainak felismerése ma azért is rendkívül nehéz, mert a sokféle emberi tevékenység egyidejűleg, különböző mértékben és módon hat az egyes tényezőkre vagy azok valamely csoportjára. A víz- és a területhasználatok — amelyekről a 2. ábra ad vázlatos képet — vagy a rendszer egyes elemeit módosítják (azokat helyenként megszüntetve, vagy viselkedésüket változtatva) vagy pedig az összefüggéseiket (anyagés energiaátadásukat) szabályozzák. Az analitikus elemzés és az induktív következtetés nehézsége nemcsak a nagyfokú bonyolult-