Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

3. szám - Refuznyiki - A San Franciscoi Bechtel Mérnökiroda független szakértői felülvizsgálata a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer környezeti hatásairó. 2. folytatás

REFUZNYIKI 189 mellett, feltételezhető a folyami kavicsrétegek feliszapolódása. Védekezést jelenthet a nagymarosi duzzasztómű elzárásainak időnkénti nyitása a kiülepedett hordalók öblítésére, vagy a kiülepedett hordalók szelektív kotrása. Az ilyen kotrási műveleteket oly módon kell vezérelni, hogy csak a hordalókréteg felső részét távolítsák el az alatta elhelyezkedő kavics nagyobb mérvű megbontása nélkül. Felszíni vízminőség. A nagymarosi tározó vízminősége a különböző forrásokból bejutó vizek minőségétől f«ggEzek: a HruSov-Dunakiliti tározó, a Mosoni Duna, a jobb parti települések és ipari üzemek, a Vág, mint bal oldali mellékfolyó, a Garam, mint bal oldali mellékfolyó ós az Ipoly, mint bal oldali mellékfolyó. Az érkező vízhozam 85%-a a felső, HruSov-Dunakiliti tározóból származik, ezért ennek a vízminősége határozza meg a nagymarosi tározóban lévő víz minőségót. A következő legnagyobb szennyező forrást a Vág, a Garam ós az Ipoly, bal parti mellékfolyók jelentik. Ezek összegezett vízhozama a nagymarosi tározóba érkező vízmennyiség 10%-át teszi ki. Ezen mellékvízfolyások vízminőségi mutatói rosszabbak a Dunavíz megfelelő értékeinél. A Duna vízminőségének a nagymarosi tározás által esetleg előidézett megváltozását nem vizsgálták. A vízminőség javulása várható az óv egyes hónapjaiban, a felső tározóban bekövetkező kiülepedés ós fokozott biológiai lebontás folytán, amikor a víz oldott oxigéntartalma elegendően nagy a folyamat fenntartásához. A nyári hónapokban a vízminőség jellegzetesen gyengébb az átlagosnál. A nagymarosi tározóban a vízminőség a sokéves szintek alá csökkenhet a tározott víz magasabb hőmérséklete ós az algák szaporodásához rendelkezésre álló hosszabb tartózkodási idő együttes hatására. Szükségesnek tartjuk ennek a hatásnak valószínűségi vizsgálatát ós számszerű meghatározását az az alábbi célkitűzéssel: 1. Létezik-e egyáltalán a paraméterek olyan kombinációja, amely a víz minőségének a sokéves szint alá történő romlását eredményezheti (ún. vízhozam, szervesanvag-terhelés, tápanyagterhelós, vízhőmérséklet és oldott oxigéntartalom)? 2. Mi a fenti paraméterek bekövetkezésének valószínűsége? 3. Melyek a megfelelő vízminősógvódelmi intézkedések (pl. a szennyező anyagok eltávolítása azok forrásánál, a tartózkodási idő lecsökkentése a tározóban kritikus időszakok alkalmával, nagyobb vízhozam lebocsátása a dunakiliti duzzasztómű energiatörő utófenekén a víz levegőztetése céljából, stb.)? Az ilyen _ számszerű vizsgálatok elvégezhetők az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalának QUAL2E számítógépi programjával, amely két tározót és az azokban lejátszódó vízminőségi folyamatokat képes szimulálni. A nagymarosi tározó esetében is fennáll az az aggály, hogy a nehézfémek felgyülemlenek a kiülepedő hordalókban, majd feloldódva bejutnak a parti szűrésű vízműkutakba, különös tekintettel arra a körülményre, hogy a Vág vize jelentős koncentrációban tartalmaz nehézfémeket. Ez esetben is javasolható jellemző hordalókminták vizsgálata annak meghatározására, hogy milyen valószínűséggel következik be olyan események kombinációja, ami az adszorbeálódott fémek oldódását eredményezheti. Amennyiben a vizsgálat kimutatja elfogadhatatlan viszonyok kialakulásának valószínűségét, úgv meg kell határozni a megfelelő védelmi rendszabályokat, el kell végezni azok számszerű vizsgálatát és ki kell választani azokat, amelyek később védelmi célokból szükségessé válhatnak. A lehetséges védelmi rendszabályok között megemlíthető a fómszennvezós fő forrásait jelentő ipari vízbevezetések ideiglenes leállítása, az ipari szennyvizek fokozott tisztítása, a nagymarosi duzzasztómű időszakos megnyitása a tározó öblítésére, szelektív kotrás, vagy mechanikus levegőztetés. 2.1.2. Talajvíz A Hru&ov-Dunakiliti tározó. A H rufiov-Dunák ilititározó ós a Győrig terjedő Dunaszakasz egy nagyméretű talajvíztároló fölött húzódik végig, amely kiterjed a Kisalföld nagy része alá is. Ezt a tározót elsősorban a Duna táplálja (a közölt számítások szerint a teljes utánpótlás 90%-át a Duna adja). A Kisalföld alatt, Gönyűtől lefelé a Duna kisebb talajvíztárolók sorozatán folyik át, amelyek össze nem függő vízadó rétegeket tartalmaznak 70 m mélységig. Ezen tározók felső rétegei közvetlen kapcsolatban állnak a Dunával. A nagymarosi vízlépcső szelvénye alatt a Dunameder nagymértékben áteresztő, kismólységű kavicsrétegei képviselik azt a parti szűrésű vízbázist, amely Budapest vízellátásának nagy részét biztosítja. Hasonló kúttelepekből történik a Nagymaros feletti települések vízellátása is. Aggályok merültek fel, hogy a hogy a BNV üzeme káros hatást fejthet ki ezekre a kutakra. A VÍZITERV és szakértői ezeket a talajvíztárolókat szóles körű, részletes felszín alatti vizsgálatokkal tárták fel, meghatározva a vízadó rétegek és a Duna közötti összefüggéseket. A BNV létesítményeinek ós üzemének hatását ezekre a készletekre az alábbiakban a vizsgalatok eredményei alapján értékeljük. A rendszer lehetséges hatásai a talajvízjárásra négy átfogó kategóriába sorolhatók: 1. A Duna talajvíztáplálási jellemzőinek megváltozása. 2. A talajvíz szintjében ós annak ingadozásában bekövetkező változások. 3. A talajvíz minőségének megváltozása. 4. A folyópartok szűrési jellemzőiben előidézett változások. Az egyes hatások jelentőségót elsősorban a talajvíz, mint készlet vonatkozásában értékeljük. Ugyancsak tárgyaljuk a közvetlen következményként jelentkező hatásokat, mint pl. az alacsony fekvésű területek elvizenyősödésót. Kel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a talajvíz jelen fejezetben ismertetett változásaival kapcsolatos egyéb lehetséges hatások jelentős következménnyel járhatnak más területeken. Ezeket a hatásokat az adott területtel foglalkozó fejezetben tárgyaljuk. A rendszer lehetséges hatásait a talaj vízjárásra három részterületre bontva tárgyaljuk: — Dunakiliti-tározó ós Gönyű között, — Gönyű és Nagymaros között, — Nagymaros alatt. A Dunakiliti—Gönyű szakasz. A Duna Pozsony és Vének/Gönyű között egy mély szerkezeti medence fölött folyik. Ezt nagy áteresztőképességű negyedkori ós fiatalabb homok- ós kavicsrétegek töltik fel. Az összlet vastagsága a medence peremeinek környezetében 10—12 m, míg a középső részén, Ásványráró közelében 300 m-t is meghalad. Finomszemcséjű, kis áteresztőképességű talajok is előfordulnak, de ezek nem alkotnak összefüggő réteget. Az üledékek teljes vastagságukban egyetlen vízadóként viselkednek, amely a szigetközi ,,kavics víztároló" néven ismeretes. Ahol a Duna először lép be a medence területére, ott a talajvíz utánpótlásának forrása, azaz a talajvíz eláramlik a Duna medre felől DK irányban, Szigetköz alatt a Mosoni Duna feló. A talajvíz belép a Mosoni Dunába és a Rába-Hanság vízrendszerébe, amely azt visszaszállítja a fő Dunamederbe Győr közelében. Á medencén belül a Mosoni Duna megcsapolási határt jelent, mivel az attól délre eső területek alatt a talajvíz ÉK irányban áramlik és ugyancsak a Mosoni Dunába lép be. A Szigetköz alatt a talajvíz szintje a Duna vízállásának emelkedését ós csökkenését követi. A követés mértéke a Duna medrétől távolodva fokozatosan csökken. Az észlelőkutak 35 éves idősora alapján