Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

3. szám - Refuznyiki - A San Franciscoi Bechtel Mérnökiroda független szakértői felülvizsgálata a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer környezeti hatásairó. 2. folytatás

186 Refuznyiki DOUBLE BLUES PRODUCTIONS PRESENTS AN EVENING WITH Blues Brothers SHOW STARTS AT 7PM IT'S TIME TO CALL FOR THE BLUESI A San Francisco-i Bechtel Mérnökiroda független szakértői felülvizsgálata a Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszer környezeti hatásairól 2.fejezet A halások értékelése és a védelmi rendszabályok A GNV környezetre gyakorolt következményeinek független áttekintése érdekében az alábbiakban ismertetendő hatásértékelés elsőrendű célja az volt, hogy meghatározza az előnyös hatásokat, valamint a jelentős mértékben károsakat, amelyek ellen a védekezés indokolt. A munka során azt az elvet tartottuk szem előtt, hogy a hatásokat a létesítmény megépítése előtt kell meghatározni, minősíteni és lehetőség szerint számszerűsíteni. A hatások egyértelmű meghatározása azért szükséges, hogv a hátrányos változások valószínűsége ós az ellenük való hatékony védekezés eredményessége, valamint a tervezett ós javasolt védelmi rendszabályok hatékonysága megbecsülhető legyen. A hatások meghatározásához részletes üzem előtti (kiinduló) adatbázisra van szükség. Az üzem előtti felmérési program keretében gyűjtött adatok használandók az alkalmazott védelmi rendszabályok hatékonyságának, vagy a vízhozamok tervezett üzemrendjónek értékeléséhez, valamint a védelmi rendszabályok üzem közbeni szükség szerinti módosításához. A létesítmény üzemelőtti észlelőrendszere számos készletfajtát illetően, elsősorban a hidrológia és régészeti értékek tekintetében igen részletes, de csak általánosabb jellegű más területeken, különösen, ami a biológiai értékeket illeti. Tudomásunk van arról, hogy az üzem előtti észlelési rendszer ezen változása fejlődési folyamatok (társadalmi és politikai megfontolások) következménye, amelyek a létesítmény első felvetése óta felmerültek. A rendszer nagymarosi részének felfüggesztése alkalmat nyújt az üzem előtti észlelőrendszer biológiai szempontból történő további finomítására, így a hatások ponto

; sabb értékelésére és a védelmi rendszabályok hatékonyságának fokozására. Az alábbiakban ismertetendő hatásvizsgálat, valamint a tervezett és javasolt védelmi rendszabályok tárgyalása során először azzal a feltételrendszerrel foglalkozunk, amelynek alapján a hatásokat minősítjük. Ez a feltételrendszer általában az Egyesült Államokban elfogadott szabványokon és gyakorlaton alapul. Az adatbázis változékonysága miatt a jelentős hatások számszerű minősítése nagy, közepes és kis kategóriákba nem lehetséges. A hatásokat minőségileg osztályoztuk a feltehetően jelentős, vagy jelentéktelen, előnyös, vagy hátrányos kategóriákba. A tervezett, vagy javasolt védelmi rendzabályokat a hatások értékelésével kapcsolatosan tárgyaljuk. 2.1. VÍZJÁRÁS 2.1.1. Felszíni vizek A BNV-rendszer a Duna napi vízhozamait a folyó kereken 160 km hosszú szakaszán fogja szabályozni. A rendszer által a hatásterület hidrológiai viszonyaira kifejtett, feltételezhetően jelentős hatásokat a VÍZITERV határozta meg összefoglaló dokumentációban. A rendszerrel kapcsolatos jelentős hatásokat itt csak olyan mélységig tárgyaljuk, ami lehetővé teszi a tervezett ós javasolt védelmi rendszabályok, továbbá a rendszer ószlelőhálózatának értékelését. A GNV-rendszer által a felszíni vizek jelenlegi megoszlására, hordalókviszonyaira és minőségi állapotára az érintett Duna-szakasz mentén (1696—1860 fkm között) gyakorolt jelentős hatásokat az alábbiakban ismertetendő sokéves átlagokhoz és eloszlásokhoz képest bekövetkező változások tükrében értékeljük. A Dunának a rendszer által érintett szakaszán a sokéves átlagos vízhozam: 2000—2400 m

3/s. Ilyen vízhozamok esetén az átlagos áramlási sebesség a szakaszon 0,9—1,1 m/s között változik. Közópvizek esetén a vízmélység 5—6 m. A szakaszra Pozsonynál belépő lebegtetett hordalék mennyiségét évi átlagban 7 millió tonnára becsülik. Nem történtek becslések arra vonatkozóan, hogy ebből a mennyiségből a rendszer előtti állapotban az érintett folyószakaszon milyen hányad rakódik le, azonban kimutatható volt, hogy a felsőbb szakaszokon épülő vízlépcsők következtében a hordalékhozam, az elmúlt 10 óv során csökkenő irányzatot követ. A szennyező anyagok lebontásában ós a vízi ólét fenntartásában játszott fontos szerepe miatt a jelen értékelés során alapvető vízminőségi paraméternek tekintettük az oldott oxigén (DO) tartalmat. A dunakiliti műtárgy szelvényében 1984 ós 1988 között észlelt oldott oxigéntartalom átlagosan 10,3 mg/l volt, 6, 7 és 13,6 mg/l minimális és maximális értékekkel. Magyarországon az I. osztályú (legmagasabb) vízminőségre előírt oldott oxigén határérték 6,0 mg/l. A HruSov—Dunakiliti-tározó. A Dunakilitinól és Gabóikovonál épülő vízlépcsők felett alakul ki a HrusovDunakiliti tározó. Az ebbe érkező felszíni vízhozam tározódik és naponta 5 órán keresztül a Gabeikovo erőművön át kerül lebocsátásra. Ezeket az energiatermelést szolgáló vízhozamokat a Dunából 30 km hosszban (lektor megjegyzése: helyes érték 1811 és 1840 fkm) elterelik. A napi érkező vízhozamokat 4000 m

3/s értékig a Gaböikovo erőműben hasznosítják. Azonban a rendszer előirányzott védelmi rendszabályainak részeként folyamatos vízlebocsátás történik az Öreg Duna medrébe, a mellékágakba és a Mosoni Dunába, a Szigetköz vízigényeinek kielégítésére, a környezet fenntartására ós mezőgazdasági célokra. A jelenleg tervezett átlagos lebocsátások: 100 m

3/s az Öreg Duna medrébe, 50—50 m

3/s a bal- és jobb oldali mellékágakba, továbbá 20 m

3/s a Mosoni Dunába. Az Öreg Duna medrében és a Szigetköz térségében a felszíni vízjárás megváltozása által kiváltott hatásokat az alábbiakban tárgyaljuk. A tározó tervezett vízszintje 129 ós 131 mBf között fog ingadozni. Ez a tározási szint az átlagos vízszintet Dunakilitinól 8 m-rel fogja megemelni. A tározási szint továbbá 2—6 m között lesz a terep felett a tározó jobb parti töltésének 10 km hosszú szakasza mentén. A tározóból a környező mélyfekvósű területek felé elszivárgó vízmennyiség csökkentése érdekében a töltés alól 150 m hosszban agyagszőnyeg nyúlik a tározóba. A szőnyeg alatt bekövetkező szivárgás ellen védekezés céljából a töltéssel párhuzamosan szivárgó/gyűjtő csatorna került kiépítésre. Ennek elsőrendű célja a szivárgó vizek felfogása, hogy ezáltal a helyi talajvízszint a sokéves értékek közelében legyen tartható. A tározó melletti területek telítődésének hatása ezáltal kivédhető. A kb. 50 m

3/s értékűre becsült szivárgó vízhozam a Szigetköz felső végénél a Duna mellékágába kerül bevezetésre.