Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

3. szám - Csanády Mihály: Hozzászólás Szabó István Mihály: „A nagymarosi vízlépcső valószínűsített hatása a Duna mikrobiológiai–biokémiai dinamikájára és a folyami nyersvíz minőségére” c. tanulmányához

SZABÓ I. M.: A nagymarosi vízlépcső hatása 141 VITUKI (1988): Vízminőségvédelmi Intézet. Víz és üledék, valamint hidrobiológiái vizsgálatok a Dunán, a mellékvízfolvásokon ós a mellékágon. Témaszám: 7612/3/970. (Kézirat) Budapest. VIZITERV (1985): A Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Környezeti Hatástanulmánya. (Kézirat), Budapest. W altér, R., Dumke, R. (1989): Virological investigation of the river Danube Final Rej>ort, 3.3. 1988— 20.2.19S9, (Manuscript). WWF (Természetvédelmi Világalap) állásfoglalása a Gabcikovo—Nagymaros Vízlépcsőrendszerről. (1989): YVWF-Auen-Institut. (Manuscript). Rastatt,. Zsuffa I. (1989): VitaT Álvita. Hidrológiai Közlöny, 69, 189—190. A kézirat beérkezett: 19X9. november 20. Közlésre elJogadva: 1990. július í I'robable imparls of tlie Nagymaros river ilam on the microbiologieal-bioehemical (iynamics of the Danube and on tlie quality of river water Bv István M. Szabó Abstraet: Tlie objective is to provide scientific — microbiological and biochemical — arguments supporting the government decision to suspend construction work on the Nagymaros component of the Bős-Nagymaros river dam project. The biological-, biochemical- and physicochemical changes wliich would have occurred after the completion of the river dam are considered extremely detrimental. The editors of this journal are pleased to provide publicity to scientifically supported opinion conflicting vvith the views of earlier authors. At the same tinié they are willing to open scientifically sound debate on the articles published. Kevwonls: River dam project on the Danube, bottom sediment, sediment pollution, healtli detriments SZABÓ ISTVÁN MIHÁLY az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Mikrobiológiai Tanszéke tanszókvezetője Hozzászólás Szabó István Mihály: „A nagymarosi vízlépcső valószínűsített hatása a Duna mikrobiológiai-biokémiai dinamikájára és a folyami nyersvíz minőségére" c. tanulmányához Csanády Mihály Országos Közegészségügyi Intézet 1966 Budapest, Pl. 64. A tanulmány a közvéleményt is erősen izgató témát helyes szemlélettel tárgyalja. A nagymarosi erőmű tervezett céljának, rendeltetésének ismertetése után szakmailag nagyon jól megalapozottan közelíti meg a vízminőség várható változásának kérdését. A leírtak zöme meggyőző, alig vitatható. Kivétel talán néhány részletkérdés; ott is inkább csak a megfogalmazás tűnik talán túlzottan egyértelműnek ós pesszimistának. Észrevételeim nagyobb (és fontosabb) része nem vitatja a szerző véleményét, hanem kiegészíti olyan szempontokkal, amelyekkel a tanulmány nem foglalkozik. A cikk a várható vízminőség-romlásnak az ivóvízellátásra gyakorolt hatását a parti szűrésű vizek szempontjából tárgyalja elsősorban. Kétségtelen, hogy mennyiségileg ez a döntő. Más jellegű nehézséget okozhat viszont a duzzasztás (hosszabb tartózkodás) miatt fokozott eutrofizáció a jelszíni víz tisztítása során. A — ma még nélkülözhetetlen — klórozás során nemcsak a huminsav jellegű vegyületekből, hanem az algasejtek szerves anyagaiból közvetlenül is képződnek klórozási melléktermékek, köztük például trihalometánok. A Duna jelenlegi állapotában a tisztított vízben a kloroform koncentrációja általában a megengedett szint (30 ,ug/l) körül van. Az esetleges túllépés nem okoz jelentős kockázatot, mivel az így termelt víz parti szűrésű vízzel keverve jut csak a fogyasztókhoz, és a parti szűrésű víz minősége lényegesen jobb. A főváros területén eddig még nem mértünk 15 /ig/l-ncl nagyobb kloroformkoncentrációt. Ha viszont a Duna-vízben az algatömeg 2—3szorosára nő (a bős-nagymarosi duzzasztás alapján kb. ez becsülhető), akkor — változatlan tisz-