Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
3. szám - Szabó István Mihály: A nagymarosi vízlépcső valószínűsített hatása a Duna mikrobiológiai–biokémiai dinamikájára és a folyami nyersvíz minőségére
140 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1Í>!)1. 71. ÉVF., 2. SZAM 5. összefoglalás A nagymarosi vízlépcső fel- és alvízi szakaszain a kibontakozó biológiai, biokémiai és fizikokémiai történések bonyolult módon szinkronba lépő, rendkívül káros és krónikus kihatású komplex rendszerének létrejöttével számolhatunk: a) A felvízen fokozódó szabad-enzim aktivitásra számíthatunk, ami fulvó- és huminsavszintézist kezdeményezhet. Megnő a folyóvíz fulvát, és humáttartalma. A mederbe anaerob rothadó ipari szennyiszapok települnek, melyek elpusztítják a védőhatású oxidatív mikrobiológiai szűrőréteget és genotoxikus, mutagén, rákkeltő bakteriális anyagcseretermékekkel folyamatosan szennyezik mind a Dunát, mind a talaj- és karsztvizeket. b) Az alvízen a mederfenék biológiai szűrőrétege nagy felületen erodálódik vagy destabilizálódik, funkciója meggyengül és a Duna-vízből a felvízi szakaszon felvett toxinok, humuszsavak (mint karcinogén haloformok prékurzorai) beszivárgását a partiszűrésű kutakba hatékonyan már nem lesz képes megakadályozni. Irodalom Anonymus, (1989): Diskussíon über EG- Verordnung. BUND riigt Bonner Trinkwasserpolitik. Naturschützer: Skandalöse Haltung zu Pesticid-Grenzwert. Süddeutsche Zeitung, 45, (183), 7. Benedek P. (1986): A Duna vízminőségéről, Hidrológiai Közlöny, 66, 193—206. Bitskey ./., Némedi L. (1982): A Duna bakterioplanktonjának jellemző ökológiai csoportjai és azok dinamizmusa. Hidrológiai Közlöny, 62, 418—424. Claus, G. (1978): The distribution of Vibrio parahaemolyticus, yeasts and yeast-like fungi especially Candida albicans in various environments of the Great South Bay of Long Island, New York, Thesis, Budapest, ELTE. Csanády M., DeákZs. (1978): A vízfertőtlenítés néhány elméleti ós gyakorlati kérdése. Hidrológiai Közlöny, 58, 74—81. Csatai L., Tóth B., Luksch P. (1988): Mutagenitási vizsgálatok budapesti ivóvízmintákból. Budapesti Közegészségügy, 20, 81—83. Császár .1. (1989): Vízlépcső és vízminőség. Biotechnológia ós Környezetvédelem. Ma és Holnap 3, 46—59. Csorna J. (1987): A nagymarosi vízlépcső alatti Dunameder vizsgálata. Vízügyi Közlemények, 60, 286— 294. Daubner I. (1981): Dunai vízlépcsők létesítésének biológiai aspektusai. MTA Biol. Oszt. Közi., 24, 57—65. Deák Zs. (1979): A víz-újrahasználat közegészségügyi követelményeinek alakulása. 3. Vízminőségi és Víztechnológiai Konferencia. 3/b. 1—15. Deák Zs., Csanádi M„ Kádár M., Kárpáti Z. (1981): Az alföldi mélységi vizek másodlagos, hálózati szenynyeződésót okozó baktériumok szaporodásának megakadályozására irányuló kísérletek. Egészségtudomány, 25, 198—208. Deák Zs., Pénzes M. (1973): A Duna egyes szakaszainak vízbakteriológiai jellemzése, különös tekintettel a szabad strandok higiénés megítélésére. Egészségtudomány, 17, 336—349. Fáy Cs. (1987): A budapesti ivóvíz minőségét befolyásoló tényezők. Hidrológiai Közlöny, 67, 310—315. Frischherz, H., Bolzer, W. (1983): Problems with bankwell filtrated water in Ausztria. WHO-Working Group (Manuscript). Budapest. Hegedűs J. (1985): Hidrobiológiái vizsgálatok a Dunavízből az 1659 folyamkilométernél. Hidrológiai Közlöny, 65, 74—77. Hegedűs J. (1986): A Duna fitoplanktonja Budapest felett (1659 fkm): I. Mennyiségi vizsgálatok. Hidrológiai Közlöny, 66, 267—270. Hegedűs J. (1987): A Dunán levonuló toxikus szennyvízhullámok kimutatása algológiai módszerrel. Hidrológiai Közlöny, 67, 333—336. Hegedűs J. (1989): A Duna budapesti szakaszának toxikológiai állapota. Hidrológiai Közlöny, 69, 290— 293. Hegedűs J., Némedi L., Hegedűs J. (1974): Biológiai és bakteriológiai vizsgálatok egv kissé szennyezett (Duna) ós egy erősen szennyezett (Szilas-patak) felszíni vízfolyásban. Hidrológiai Közlöny, 54, 26— 31. Hock, B. (1985): Hozzászólás, in Garancsy, M.: Bős— Nagymaros: A környezetvédelem mórlegén. Búvár, 40, 538—541. Jakvs Gy. (1989): Vízlépcső és a Szigetköz. A Bős (Gabcsikovó)—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer hatásai a Szigetközben. Biotechnológia és Környezetvédelem. Ma és Holnap, 3, 41—45. Kormánybiztosi Tájékoztató (1989): A Nagymarosi Vízlépcső munkáinak ideiglenes felfüggesztésével kapcsolatos magyar—csehszlovák tudományos szakértői tárgyalásokon felvett emlékeztetőkről. Kézirat, Budapest. László, F. (1984): Potential release of pollutants in riverbank filtration systems along the River Danube, Hungary. In Proc. 3 d Int. Symp. Interactions between Sediinent and Water. Edinburgh: 264—267. Marót Gy. (1989): Segélykiáltás vízkincsünkért. Magyar Nemzet. Okt. 18 Maróthy, L. (1989): Maróthy László parlamenti expozéja, 1988. október 6. Országgyűlési Tudósítások, 1989. március 8. Némedi L. (1988): A környezetmikrobiológia ós a humán mikrobiológia érintkezési pontjai. Budapesti Közegészségügy, 20, 103—113. Némedi L., Hegedűs J., Pietraskó G. (1980): A természetes hígulás szerepe a fővárosi Duna-szakasz terhelhetősége szempontjából. Hidrológiai Közlöny, 60, 106—112. Orio, A. A., in Sfriso, A., Marcomini, A., Pavoni, B., Orio, A. A. (1988): Macroalgal production and nutrient recyeling in the lagoon of Venice. Ingegneria Sanitaria, 255-—266. összefoglaló a minisztertanács részére a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ökológiai-környezetvédelmi, műszaki, gazdasági, nemzetközi, ós jogi kérdéseiről folytatott vizsgálatok eredményeiről (1989): A minisztertanácsi jelentós előkészítésében működő független szakértői bizottság, 438/1989. Reményi P. (1989): Ami a vitából mindig kimarad. Hidrológiai Közlöny. 69, 183—187. Szabó I. M. (1989): Á Bioszféra Mikrobiológiája. II— kötet, Akad. Kiadó, Budapest. Szabó I. M., Vitális S. (1989): Az Általános Mikrobiológiai Bizottság állásfoglalása a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer várható ökológiai hatásáról. Magyar Tudomány, 89/6, 515—517. Szentágothai J. (1989): Szentágothai János parlamenti beszéde, 1988. október 6. Országgyűlési Tudósítások, 1989. március 8. Tájékoztató a Nagymarosi Vízlépcső munkáinak ideiglenes felfüggesztésével kapcsolatos magyar—csehszlovák tudományos szakértői tárgyalásokon felvett emlékeztetőkről (1989). Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Kormánybiztosa. Kézirat, Budapest. Tevanné Bartalis Éva, (1987): A fitoplankton mennyiségi változásai a Duna rajkai (1848,4 fkm) szelvényében az 1983—1986. években. Hidrológiai Közlöny, 67 205 213 VITUKI (1985): Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer vízminőségi hatásainak vizsgálata. Témajelentés. (Kézirat), Budapest. VITUKI (1988): Parti szűrésű Vízkészletek Védelme Hun/86/007 WHO-UNDP Projekt. Összefoglaló jelentós a projekt 1987. évi munkálatairól. Témaszám: 7611/3/147. (Kézirat), Budapest.
