Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
3. szám - Weckerle, Konrad–Lotz Gyula: Európa új infrastukturális létesítménye: a Majnát a Dunával összekötő hajózási csatorna
132 nya, roncsolt tájat eredményező építési területről, s ezt vetni össze az építési munkák megkezdése előtti, „természetes" állapottal. (Lásd a nagymarosi munkagödörről megjelent tendenciózus fényképeket!)* Ugyancsak inkorrekt eljárás az — ahogyan Bajorországban megtörtént -— ha a víziút egy, már elkészült szakaszát a televízió számára lefilmezik, s utána felpanaszolják, hogy ez az idillikus táj a csatornaépítés során tönkremegy. Azon igyekeztünk, hogy növénytelepítésekkel, a rézsűk változó hajlásával, a víziút és a völgyben futó út párhuzamos vezetésének elkerülésével, a holtágak megőrzésével, nedves élőhelyek megtartásával, vagy akár létesítésével megtegyük az emberileg lehetségest a természetvédelem szellemében. Nyilvánvaló, hogy ez sok pénzbe kerül. A Kelheim és Riedenburg közötti, legtöbbet vitatott 18 km hosszú szakasz összesen 550 millió márkába került. Ebből az összegből csak természetvédelmi beavatkozásokra 75 millió márkát adtunk ki. Ez ötször annyi, mint az az összeg, melyet a természetvédők a Rajna—Majna—Duna Rt-től a csatornaépítés természetvédelmi intézkedéseire felhasználni követeltek. 7. Befejezés Visszapillantásként elmondhatjuk, hogy Nagy Károly csatornaépítési elképzelése nem politikai, * (a fordító) HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1Í>!)1. 71. ÉVF., 2. SZAM vagy pénzügyi, hanem technikai okokból hiúsult meg. Ma olyan helyzetben vagyunk, hogy műszakilag majdnem minden megvalósítható, pénzügyi lehetőségeinket azonban a politika — vagy az, ami annak tartja magát — lényegesen korlátozza. Manapság Bajorországban két nagy beruházás van: a Müncheni" 11. repülőtér és a Majna—Dunacsatorna építése. Általános vélemény, hogy a jövőben hasonló nagy beruházásokat többé nem lehet keresztülvinni. Annál inkább örülünk ezért annak, hogy építményünk terv szerint közeledik befejezéséhez. Ezt 1992 őszére várjuk. Minden különbözőség dacára tartani akarjuk magunkat Nagy Károly szellemi örökségéhez. Uralkodása alatt ugyanis Európa messzemenően egységes volt, s újra egységessé kell lennie. Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy kontinentális csatornánk legalább annyira hozzá fog járulni öreg Európánk összeforrásához, mint számtalan politikai nyilatkozat. A Duna, mint nagy, természetes kelet-nyugati európai kapcsolat; különleges kapocs nemcsak földrajzilag, hanem kulturálisan és történelmileg is elválaszthatatlan országaink között. Az utolsó hónapok politikai fejlődése Európa közepére helyezi mind Magyarországot, mind Bajorországot peremvidéki helyzetükből. Ezt az előnyt nem tudjuk jobban kihasználni, mint úgy, ha továbbra is szorosan és bizalommal telve együttműködünk. A kézirat beérkezett: Í'J'JO. június 22. A magyar változat elfogadva: 1090. november 28. A new inlrastructural development in Europe: The waterway linking ílie Main and the I) anube Weekerle, Konrád—Lotz, Gynla Abstrat't: One of the most ambitious projects of the present century, the Danube—Main—-Rhine waterway is nearing completion in Germany. Upon commissioning it will become the most important artery of cheap, energy saving, and environmentally sound water transport in Europe. The recently accelerated historical process of European integration stresses the significance of the waterway. The ambitious hydraulic engineering project has received close attention by the Hungárián professional public as well. On June 22, 1990 the Institute of Hydraulic Engineering, Budapest University of Technology has organized a scientific session, the honorary chairman of which was Prof. Dr. Emil Mosonyi. The paper was prepared for printing to make it accessible to the Hungárián engineers by Gyula Lotz and was presented at this session by Dr. K. Weekerle. Keywords: Navigation canal, European waterway network, environmentally sound transport média WECKERLE KONRÁD DK. A Rhein—Main—Donau AG. vezérigazgatója, (München, Németország). LOTZ UYULA A Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság ny. mérnöke (Szombathely)