Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

3. szám - Weckerle, Konrad–Lotz Gyula: Európa új infrastukturális létesítménye: a Majnát a Dunával összekötő hajózási csatorna

130 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF., 2. SZÁM 3. Az új vízi út és forgalma A Lajos-csatorna és az új Majna—Duna-csatorna közötti különbség már a méretekből látható. A Lajos-csatorna felső szélessége alig 16 m, mélysége 1,5 m volt. Az új csatorna azonos méretei viszont 55 m, í 11. 4,25 m. Ezek megfelelnek az 1500 t-ás Európa-hajó szabványméreteinek, és lehetővé teteszik 3500 t-ás tolatmányok közlekedését. A 171 km hosszú Majna—Duna vízi út át kell vágja a nagy európai vízválasztót. így a csatorna Bambergtől kiindulva a 230 m-es szintről a vízválasztón levő gerinctartályig 406 m szintre emelkedik, majd onnan Kelheimig a 338 m-es szintre süllyed. Ezeket a szintkülönbségeket 16 zsilip küzdi le, emelőmagasságuk eléri a 25 m-t is. Hoszszuk 190 m, szélességük 12 m. Egy-egy töltéshez 57 000 m

3 víz szükséges zsilipenként. Mindenkiben felmerül a kérdés, honnan vesszük a vízválasztón a szükséges vízmennyiséget, mivel ezen a tájon természetes hozzáfolyás nincs. így a bővizű Dunából kell délről északra vizet szivattyúzni. Ez a víz — a zsilipek feltöltése mellett — a csapadékszegény Észak-Bajorország vízhiányát is enyhíti. A vízveszteségek minimumra csökkentésére fejlesztették ki a takarékzsilipek rendszerét. A zsilipkamrával párhuzamosan elhelyezve három szinten összesen hat takarékmedence van. Magassági elrendezésük, töltő-ürítő vezetékeik elhelyezése olyan, hogy mind a hat medence gravitációsan tölthető és a zsilipkamrába üríthető. Ezen a módon a vízpótlásnál zsilipelésenként a kamra térfogatának 60%-át meg lehet takarítani. Ez már a mai forgalomnál is hatalmas pénzbeli megtakarítást jelent. A Majna—Duna-csatorna várható forgalmát különféle becslések próbálták meghatározni, de szakvélemények is készültek. Egy korábbi szövetségi kormány megbízásából készített szakvélemény szerint mindenesetre 2,5—2,7 millió t évi forgalommal lehetett számolni. Ezt a számot időközben a Bamberg—Nürnberg szakaszon már a félig kész csatorna is túlszárnyalta: itt az évi forgalom jelenleg 3,2 millió t. Ezt még az is tetézi, hogy a nürnbergi kikötő, mely ma még a hajózás végállomása, több, mint 350 vállalatot csábított körzetébe. így a befejezetlen csatorna már ma is jóval nagyobb gazdasági erőt képvisel, mint amekkorát korábban az egész beruházásnak tulajdonítottunk. Y

roltak természetesen reálisabb, évi 8 millió tonnát jelző prognózisok is. Ma már még ezek a számok is csekély értékűek, mert nem vették tekintetbe a kelet-közép-európai változásokat. Kiindulhatunk abból, hogy — ha Cseh-Szlovákia, Magyarország és kelet-európai szomszédaik bevezetik a piacgazdaságot — gazdasági fellendülésük igen jelentős lesz. A gazdasági fellendülés több termelést, nagyobb nyersanyagigényt, kiterjedtebb kereskedelmet, ennek következtében megnövekedő forgalmat jelent. A Majna—Duna-csatorna hajózása, de kikötői is az új időkhöz igazodnak. így magától értetődik, hogy a forgalom túlnyomó része konténerforgalom, vagy ún. ,,Ro-Ro" (Roll on-roll off) forgalom, ahol az árut átrakás nélkül, a közúti járműben rakják hajóra, s a rendeltetési állomáson egyszerűen levontatják. Igen nehéz, igen terjedelmes, vagy veszélyes áruk szállításánál elvitathatatlan a belvízi hajózás előnye. 67,80 m 1 338,20 JLx RtaMTl OLDAL CSATORNA RECNITZ ITPCSMU CSATORNASZAKASZ SZABALY020TT ALTMŰHL 1. ábra. A Majna—Duna csatorna vázlatos hossz-szelvénye és helyszínrajza