Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

2. szám - Refuznyiki - Adalékok a „vízügyi maffia” múltja megítéléséhez - Zöld boszorkányüldözés?

124 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1Í>!)1. 71. ÉVF., 2. SZAM pártalapszervezete, VITUKI pártalapszervezete, VIII. kerületi PB, Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság pártalapszervezete). Előfordult az is, hogy ha a pártszerv álláspontja eltért a Hivatal elnökének javaslatától, a szükséges döntősek évekig is elhúzódtak (pl. XXI. kerületben). A káderhatáskör gyakorlását érintő kérdésekben különösen elmérgesedett a helyzet az elmúlt évben a VIII. kerületi Pártbizottság vezetői ós az OVH elnöke között. Ennek oka az, hogy az OVH elnöke — a PB hatáskörébe tartozó kutatóintézeti igazgató felmentése ós más területre való áthelyezése ügyében — először nem az illetékes pártbizottsághoz fordult. Később ugyanabban az ügyben a VB állásfoglalásával ellentétes intézkedést tett, amit a Budapesti Pártbizottság titkárának közbelépése ellenére sem vont vissza. Mindezen túl, a VIII. kerületi PB vezetői olyan tényeket tártak fel, amelyek igazolják az OVH elnökének ezügybeni megtévesztő eljárását, őszintesége hiányát, kifogásolták kommunista vezető részéről meg nem engedhető ingerlékenységét ós hangnemét is. Ezen túl az ügy során — elképzelésének, a párt állásfoglalással szembenálló érvényesítése érdekében — kinevezési kérdésekkel kapcsolatos, érvényben lévő Elnöki Utasítás-módosítást is eszközölt, s a vitatott funkciót is érintő szervezeti változtatást előkészítő munkálatokat indított meg. A vízügyi ágazat más területein is előfordult, hogy csak felsőbb pártszerv közbelépésére utólag intézkedtek a politikai követelmények érvényesítése érdekében. Az is előfordult, hogy kinevezésre kerülő személyek esetében párthatáskört gyakorló szervek előtt „elhallgattak" fontos, az alapos politikai megítéléshez nélkülözhetetlen tényeket, vagy pedig a politikailag kifogásolt személyt átvitték más területre ugyanolyan, vagy hasonló vezetői funkcióba. Ilyenkor az átszervezés, vagy az ún. „bujtatott" státuszok eszközéhez is nyúltak. Az OVH-nál és annak különböző intézményeinél, vállalatainál — a szervezet tagoltsága következtében — elsősorban alapszervezetek, helyenként pártvezetősógek (csúcsvezetőségek) működnek. Többségük — az OVH felső vezetőinek kinevezési jogkörében lévő funkciókat érintő — káderkérdésekben nem járt el kellő határozottsággal. Munkájuk segítésére, beszámoltatásukra, ellenőrzésükre, a területi pártszervek sem helyeznek megfelelő súlyt. Kedvezőtlenül hat munkájukra a már fentiekben jelzett légkör is. Az OVH pártszervezete is rendkívül bátortalan a különféle káderpolitikai problémák feltárásában ós a megoldások szorgalmazásában. Az 1973. óvi november 28-i káderpolitikai KB határozat után tapasztalható törekvés a problémák megjelölésére, de az általános körvonalazáson nem jutnak túl. A pártvizsgálat időszakában az alapszervezeti vezetőség vizsgálódása nyomán fény derült az OVH-nál meglévő néhány gazdasági, pénzügyi jellegű szabálytalanságra. Helyzetükre jellemző, hogy amikor az ügyben illetékes főosztálytól (igazgatási) igényelték a szükséges konzekvenciák levonását, — intézkedést, felelőssógrevonást — az eredmény több alkalommal is csak „magyarázkodás" lett. Az OVH pártszervezetének vezetőségét káderkórdóBekben néhány alkalommal „megkerülték". A szükséges felelőssógrevonás minden alkalommal elmaradt. Az OVH szakmai vezetése sok esetben nem informálta kielégítően a pártvezetőséget a kádermunka kérdéseiben, személyi és más ügyekben. A vezetőség csak nehezen tudta elérni azt is, hogy „joga" legyen betekinteni személyi anyagokba. A káder- és személyzeti munkában tapasztalható torzulások azért is bekövetkezhettek, mert az OVH ilyen irányú tevékenységét a párt és a kormány részéről kellő alapossággal nem ellenőrizték. Ha néhány alkalommal volt is igény tájékozódásra, az csak az OVH vezetése által készített önértékelő jelentés formájában történt meg. A káder ós személyzeti munka területeinek, témáinak részleteiben történő ellenőrzése elmaradt, ezért érdemi észrevételeket nem tettek feléjük. Ezt az OVH vezetői a vizsgálat során többször is hangsúlyozták. d) Néhány következtetés az Országos Vízügyi Hivatal elnökének munkamódszeréről, vezetői magatartásáról Az Országos Vízügyi Hivatal feladatköre egy vonatkozásban sajátos. A vízgazdálkodás rendszeres (tervezhető) feladatai mellett a vízkár-elhárítás előre nem látható időben ós mértékben veszi igénybe nem csak a vízügyi szolgálat kapacitását, hanem esetenként a közerőket is. Nagyobb árvíz esetén az OVH elnöke kormánybiztosként nagy intézkedési hatáskörrel irányítja nemcsak a vízügyi dolgozókat, hanem a védekezés más résztvevőit is. Az egykézben koncentrált döntési hatáskör, az utasítások feltétlen és gyors végrehajtása ilyen esetekben indokolt. A vizsgálat tapasztalatai megerősítik azokat a véleményeket, hogy az OVH elnöke normál körülmények között is csaknem olyan feltétlen engedelmességet, utasításainak minden kritika nélküli végrehajtását követeli meg, mint rendkívüli körülmények között. «. Nem támaszkodik megfelelően a kollektívára. Az OVH kollégiumi ülésein mindig saját véleményét érvényesíti. Ha ez másként nem sikerült, akkor arra hivatkozva, hogy abban már megegyeztek valamelyik felettesével vagy felettes szervvel. így a vitának nem is látják értelmét. Az elnök által alkalmazott káderpolitika eredményeként az OVH vezető állású dolgozóinak többségét sikerült úgy összeválogatnia, hogy azok feltótlenül kritika nélkül elfogadják véleményét. A területen dolgozó vízügyi szakemberek egy részéről olyan egybehangzó vélemény is elhangzott, hogy az OVH apparátusában a vezető munkatársak kiválogatásánál nem is a szakmai tudás a legdöntőbb tényező, hanem az elnökkel szembeni feltétlen engedelmesség. A VITUKI igazgatója többször szót emelt a káderkérdésekben tapasztalható problémákban, ellenvéleményét kifejtette alapvető szakmai kérdésekben. A hatáskörileg illetékes PB fellépése nélkül már nem lenne beosztásban. Kinevezési ügye — jogsértő módon — ma sincs lezárva. Az OVH elnöke körül egészségtelen légkör, szemlélet alakult ki. Ez a vízgazdálkodás felső irányításánál túl, kisugárzik a vízügy más területeire is. 2. Gazdasági jellegű problémák tapasztalatairól a) A vízügy területén épültek-e olyan luxus kivitelű létesítmények (gátőrházak, mederőrházak stb.) az állami költségvetés terhére, amelyek nem a vízgazdálkodás, vagy a vízkárelhárítás céljait szolgálják, hanem üdülésre, pihenésre használják szűk körben az OVH vezetőiV Az Országos Vízügyi Hivatalhoz tartozó 12 vízügyi igazgatóság 1973-ban 41 olyan kettős rendeltetésű létesítménnyel (gátőrház, mederőrház, szivattyútelep, munkásszállás) rendelkezett, amelyeket vízügyi rendeltetése mellett üdülésre, pihenésre is használnak. E kettős rendeltetésű létesítmények egy része szerény, más része viszont indokolatlanul igényes kivitelezésű. Ez utóbbiak eleve nem fogadhatók fel üzemi, vagy szociális létesítménynek. Mégis ilyen címen, de pihenési, üdültetési rendeltetéssel is készítették azokat többnyire luxus kivitelben (lázbérci gátőrház, kőszegi csatornaház, harkányi mederőrház, hajdúszoboszlói munkásszállás, győri árvízvédelmi központ stb.). A rendeltetéstől eltérő használatot bizonyítja, hogy 424 kettős rendeltetésű férőhelyből 119 a Balatonnál van munkásszállásként nyilvántartva, többnyire olyan vízügyi szervek kezelésében, amelyeknek nincs is ott munkahelyük. Ez szabálytalan, s az építkezés igényessége az esetek egy részében a pazarlás fogalmát is kimeríti. A Pénzügyminisztérium 1973. évi ellenőrzése hasonló megállapításokat tett. E kettős rendeltetésű létesítményeket pihenés céljára a vízügyi dolgozók veszik igénybe — kevésbé a fizikai dolgozók — a szakszervezeti bizottságok elosztása alapján. Énnek rendezése csak a PM revízió után történt meg. A férőhelyek kihasználása egy-két frekventált helység