Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
2. szám - Refuznyiki - Adalékok a „vízügyi maffia” múltja megítéléséhez - Zöld boszorkányüldözés?
Reluznyiki 125 kivételével alacsonyszintű, amit pl. a Borsod, Vas és Győr megyei Pártbizottságok vezetői is szóvá tettek. Külön az OVH elnöke részére fenntartott lakrészre csak a tatai szakaszmérnökségen utaltak. Utalás történt arra is, hogy korábban fenntartottak szobákat más vízügyi vezetők részére is. Ez okot adott különféle pletykákra (dorbézolás, italozás stb.). 6 Kettős rendeltetésű épületeket, építményeket — vízügyi fejlesztésre szánt összegekből — olyan területeken is létesítettek nagyvonalú költekezéssel, ahol eredeti rendeltetésüknek megfelelően aligha hasznosíthatók. Az is megállapítható, hogy az Országos Vízügyi Hivatal gyakorlatában a pénzeszközök felhasználásánál a takarékosság szemlélete e kérdésekben az elmúlt években nem érvényesült. 7 b) Az Országos Vízügyi Hivatni az 1972-ben életbeléptetett beruházási korlátozás idején épített új székházat Az OVH I. kerületi Fő u. 48—50. sz. alatti irodaházának beruházási programja és engedélyokirata 1966. III. 26-án lett jóváhagyva 27,8 millió Ft összeggel, 1967. évi kezdéssel és 1969. évi befejezési időponttal. Az engedélyokirat kiadásához az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium hozzájárult. Az OT elnöke 1969. január 4-én hozzájárult az építkezés megkezdéséhez. 1972. I. negyedévében fejeződött be az építkezés, 52,1 millió forint költséggel. Az épület használatba vétele a Fővárosi Tanács engedélye alapján törtónt. c) Az Országos Vízügyi Hivatal az Egészségügyi Minisztérium tudta nélkül saját költségén orvosokat küldött Mongóliába Az Országos Vízügyi Hivatal 1974 júniusában a János Kórház két orvosát — akik közül az egyik másodállásban az OVH üzemorvosa volt — egyhónapos időtartamra Mongóliába küldte. A kiküldetés teljes költségét az OVH fedezte. E kiküldetésnek kettős célja volt. Egyrészt a kintlévő 25 fő vízügyi szakértő és családtagjainak orvosi felülvizsgálata, másrészt, hogy tanulmányozzák a mongol egészségügyi szerveknél a tűszúrásos gyógykezelési módot. Az Egészségügyi Minisztérium az orvosok kiküldéséhez hozzájárult és a mongol egészségügyi szerveknél biztosította a fogadást. A kiküldöttek egyike, a hazatérés után kót héttel disszidált. 8 d) Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke évről-évre pénzjutalomban részesíti a Kútvölgyi úti Kórház orvosait Az OVH elnöke 1970 óta évenként rendszeresen személyenként 500 Ft-tól 6000 Ft-ig terjedő pénzjutalomban részesíti a Kútvölgyi úti Kórház 6—10 orvosát. A jutalmakat a Kórház mindenkori igazgató főorvosának egyetértésével adták át, aki szintén a jutalmazottak között volt. Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya kifogásolta ezt a gyakorlatot. 1974 végén Medve László miniszterhelyettes elvtárs a pénzjutalmak kifizetéséhez nem járult hozzá. Erre az történt, hogy az előző években átadott pénzjutalmak nagyságrendjének megfelelően, 1974 végén az OVH elnökétől tárgyjutalmat kaptak, gyakorlatilag ugyanazok, akik korábban pénzjutalomban részesültek. A Kútvölgyi úti Kórház egyes dolgozóinak rendszeres jutalmazását az OVH vezetése a hivatal párt és szakszervezeti vezetésével nem egyeztette. A társadalmi szervek vezetői az orvosok Mongóliába történő kiküldetéséről sem tudtak. 0 „Utalás történt", „okot adott különböző pletykákra" kifejezések vajon milyen tényeket bizonyíthatnakt És, mi köze Bégen Imrének mások állítólagos „dorbézolás"aihoz? 7 Azért talán részletesebb pénzügyi elemzés is elkelt volna ilyen általános megállapítások alátámasztására! 8 A mongóliai kiküldetést annakidején általában nem tekintették ,,jutalom"-nak, vagy dologtalan „üdülésinek, már az éghajlat és az ország viszonyai miatt sem. És, vajon, csak az onnan hazatérők disszidáltak? A fenti téma vizsgálata során néhány hasonló probléma is felszínre került. Az OVH állami vezetése 1968ban „szocialista" szerződést kötött a János Kórház Fül-, Orr-, Gége Osztályával, amelyet mindkét fél párt és szakszervezeti vezetése megerősített. Ugyanezt, a szerződést 1971-ben kiterjesztették a János Kórház Belgyógyászatára, 1973-ban pedig az Orvostovábbképző Intézetre is. A szerződéseknek az a lényege, hogy egyfelől az egészségügyi szervek vállalják a vízügyi dolgozók „legmagasabb szintű, díjtalan szakorvosi ellátását", soron kívül kórházi ágyakat biztosítanak, rendkívüli esetben rendkívüli segítséget nyújtanak stb. Másfelől az OVH az egészségügyi intézmények műszeres fejlesztéséhez anyagi segítséget nyújt. A szerződések értelmében az OVH 1970—1974 között a János Kórház kót osztálya számára közel 700 ezer Ft-ot, az Orvostovábbképző Intézet részére 1973— —1974-ben 80 ezer Ft-ot utalt át. (Itt egy vidéki „facsemete ügy" és Dégen Imre személyi tulajdonának ügyei terjedelmes leírásának közlését mellőztük, mert végül ezekből terhelő megállapításokat nem tudtak öszszekováesolni.) III. A vizsgált kérdéscsoportokon túl a területi pártbizottságok, pártszervezetek és több vízügyi szakember részéről felvetődő néhány problémáról, jelzésről, amelyekre a vizsgálat nem tért ki — Egész vízgazdálkodásunkban az elmúlt másfél évtizedben egészségtelen torzulás keletkezett; a vízgazdálkodási tevékenység nem igazodik a tényleges népgazdasági igényekhez. A vízügyi szolgálat az ipari, a mezőgazdasági ós a lakossági vízigények kielégítését nem a szükségleteknek megfelelően kezelte. Előtérbe került a mezőgazdasági igények kielégítése, a nagy látványos vízügyi létesítmények megvalósítása. Ennek eredményeként az öntözókapacitásfejlesztése meghaladta a mezőgazdasági üzemek tényleges igényeit, ezért pl. a Kiskörei Vízlépcső öntöző kapacitása nincs kihasználva. A mezőgazdasági célú vízgazdálkodáson belül a belvízelvezetést elhanyagolták. Az ipari és lakossági vízellátásra sem fordítottak olyan figyelmet, amelyet az indokolt volna, ezért megoldatlan napjainkban is több nagyváros (pl. Miskolc, Pécs) megfelelő vízellátása. 9 — Felvetések szerint az Országos Vízügyi Hivatalban és a hozzá tartozó szerveknél az elmúlt években sok átszervezés történt. Ezek egy rósze állítólag indokolatlan ós az alkalmazotti létszámot is jelentősen növeli. Gazdasági ós politikai előkészítésük nem megfelelően történt, ami a vízügyi dolgozók között nyugtalanságot, bizonytalanságot eredményezett. A bizonytalanság érzését fokozta az is, hogy egyes átszervezésekről rövid időn belül bebizonyosodott, hogy az új szervezeti forma életképtelen (pl. legutóbb a Heves Megyei ÉVIÉP vállalat). 1 0 — A VITUKI átszervezésével kapcsolatban meghallgatott számos szakember véleménye egymásnak ellentmondó. Mivel ez a függőben lévő kórdós az intézet dolgozóit erősen nyugtalanítja, célszerű, ha külön vizsgálat tisztázza az átszervezéssel kapcsolatos kérdéseket és mielőbb lezárják az ügyet." 9 Node, a párt- és kormányszerveknek, beleértve a tervhivatalt, száz módja lett volna a vízügy koncepcióit és „helytelen" irányzatait módosítani! Nem éppen ezek a szervek voltak azok, amelyek a belvízre, a vízellátásra, vagy az itt nem is szerepeltetett szennyvíztisztításra vonatkozó indokolt vízügyi javaslatokat „kihúzták"? A „lefaragok" méltatlankodnak a „lefaragás"-aikórt? 1 0 „Állítólag" indokolatlan valami? Ezt egy vizsgálatnak ki kellett volna tudnia deríteni, mi volt „indokolatlan" és mi nem. Arról már a jelentés nem számolhatott, be, hogy Dégen után milyen átszervezések voltak, hány embert tettek nyugtalanná, vagy létében bizonytalanná, s vajon, ezek mennyiben voltak ,,indokolt"-ak? 1 1 Vajon, nem a Vituki akkor már régen esedékes átszervezése indította el az egész vizsgálati lavinát?
