Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

2. szám - Hírek

118 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1Í>!)1. 71. ÉVF., 2. SZAM A jegyzőkönyv új kiegészítő környezetvédelmi-vízminősógi kormányközi megállapodás szükségességét is rögzítette a megvalósítás ós üzemeltetés vonatkozásában. Az Országgyűlés 1988. október 8-án hozott állásfoglalása, az annak végrehajtására hozott ,,3004/1989. (január 6.) MT határozat a Bős (Gabeikovo)—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésének további feladatairól" az 1989. február 6-án a magyar és csehszlovák kormány által hivatalosan rögzített, a vízlépcsőrendszer építésének gyorsításáról kötött megállapodástól, s végül a magyar és csehszlovák miniszterelnökhelyettesek által 1989. május 3-án Pozsonyban aláírt jegyzőkönyvtől minden szempontból eltérő intézkedések sorozatút kezdte mer/ Németh Miklós és kormánya. Nyilvánosságra hozott és többségében titkos minisztertanácsi határozatokkal, időnként az állampárt által meghatározott összetételű országgyűlés formális határozataival, vagyis jogilag alacsonyabb szintű intézkedésekkel folyamatosan megsértette a hatályos törvényerejű rendelet ós a minisztertanácsi rendelet érvényesülését, a hatályos magyar jogrendet ós gátolta a Magyarországra háruló kötelezettségek teljesítését. A „Minisztertanács 3125/1989. sz. határozata a nagymarosi munkálatok felfüggesztéséről" (1989. május 13.) alapjaiban ellentétes volt a máig is hatályos 1978. évi 17. sz. törvényerejű rendelettel és a CsSzSzK-val aláírt és érvényben lévő Államközi Szerződéssel. Köztudomású, hogy a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter ezzel nem értett egyet. Németh Miklós miniszterelnök ezen MT határozatot az országgyűlés elé vitte. Az „Országgyűlés 9/1989. (VI. 13.) OGY határozata a Minisztertanács tájékoztatójáról a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Nagymarosnál folyó munkálatainak felfüggesztéséről" formailag megkísérelte legalizálni a törvénysértő, jogszabályellenes MT határozatot. Az országgyűlés eszerint „tudomásul vette" a Minisztertanács egyoldalú intézkedését, „a beruházás feltételeiről és következményeiről újabb vizsgálatokat tart szükségesnek", továbbá „a vízlépcsőrendszer nagymarosi létesítményére vonatkozóan felmentést ad az 1988. október 8-i döntésének 1. pontjában előírt kötelezettség teljesítése alól". Mint, már jeleztem, az Országgyűlés ezen határozata nem került a Magyar Közlönyben közzétételre. Dr. Maróthy László környezetvédelmi ós vízgazdálkodási miniszter a kormány nevében 8 pontból álló intézkedési javaslatot-álláspontot terjesztett elő, amit az országgyűlés a már említett arányban elfogadott.. Ennek 1. pontja az országgyűlés hivatalos jegyzőkönyvében rögzítve a következő: „A vízlépcsőrendszert az eredeti koncepciónak megfelelően, tehát a nagymarosi vízlépcsővel együtt kell megépíteni. Teljes megvalósulása nélkül nem érhetők el azok a műszaki, gazdasági, fejlesztési célok, amelyek a beruházás elhatározását alátámasztották. A koncepció módosítása jelentős kárt okozna." Ez tehát az az 1. sz. pont, amelynek teljesítése alól a 9/1989. (VI. 13.) OGY határozat felmentést adott. Ugyanakkor azt is említenem kell, hogy ezt a 8 pontos állásfoglalást nem csak az országgyűlés hagyta jóvá az említett arányban, hanem a „Minisztertanács 3004/1989. MT határozata a Bős(Gabeikovo)—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésének további feladatairól" is hivatalos kormányprogram szintjére emelte 1989. január fi-án, részletes intézkedési programmal kiegészítve. Visszatérve a jelen OGY határozatra, a 3. pontjában kizárólag a csehszlovák szerződő féllel való előzetes tárgyalások folytatására adott felhatalmazást a Minisztertanácsnak a nagymarosi vízlépcsőre, s nem az egész rendszerre vonatkozóan. Az egész beruházás terv szerinti végrehajtását érintő intézkedésekre az országgyűlés nem adott a kormánynak felhatalmazást. A „Minisztertanács 1Ö71/1989.(VI. 15.) MT határozata a nagymarosi beruházás felfüggesztésével kapcsolatos ügyek kormánybiztosának kinevezéséről ós szakértői bizottságok létrehozásáról" újabb jogsértést követett el, amikor 3. pontjában az újonnan kinevezett kormánybiztos irányítása és felügyelete alá helyezte a korábbi kormánymeghatalmazott nemzetközileg egyeztetett tevékenységét, hatás- ós jogkörét. A határozat egyértelműen rögzítette, hogy a kormánybiztos irányítási és koordinálási jogkörrel rendelkezik, a KVM miniszter ós az országos hatáskörű szervek vezetőinek feladatait ós felelősségét nem veszi át. Önálló intézkedési jogkörrel tehát nem ruházta fel a kormánybiztost a határozat. Bizonyított tény, hogy a kormánybiztos hatáskörét ismételten túllépte, s önálló intézkedéssel járult hozzá az 1978. évi 17. sz. törvényerejű rendelettel kihirdetett államközi szerződős egyoldalú megsértéséhez. A „Minisztertanács 3185/1989. sz. határozata a Bős—nagymarosi beruházás egyes kérdéseiről" július 20-án a nagymarosi munkák felfüggesztésének határidejét október 31-ig meghosszabbította, a dunakiliti mederáttöltósi munkára pedig kiterjesztette a felfüggesztést, s ezzel azt elhalasztotta. A „Minisztertanács 3265/1989. határozata a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nemzetközi jogi, gazdasági, ökológiai, műszaki követelményeket feltáró vizsgálatok alapján teendő intézkedésekről" (1989. szeptember 22.) anyagban jelenik meg az ökológiai szükséghelyzet fogalma, a csúcsrajáratás kizárása, a dunakiliti mederáttöltés további felfüggesztése, a CsSzSzK-tól követelendő garanciák pedig megerősítésre kerültek azzal, hogy a két szerződő fél által elfogadott pártatlan nemzetközi szakértők vizsgálják meg a helyzetet. Arra is utalni kell, hogy a CsSzSzK-val folytatandó tárgyalások előkészítésére vonatkozó anyagok, a szerződés módosításának tervezete azóta sem készült el. Erre támaszkodva a „Minisztertanács 3305/1989. sz. határozata a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai ós nemzetközi, jogi, gazdasági, ökológiai, műszaki követelményeket feltáró vizsgálatok alapján teendő intézkedésekről" (1989. október 7.) című anyag egyoldalúan hatályon kívül helyezi a CsSzSzK-val 1989. február 6-án aláírt jegyzőkönyvi megállapodást a Nagymarosi Vízlépcső építésére vonatkozóan, valamint az előző 3265/1989. MT határozatot is. Ugyanakkor ugyancsak egyoldalúan új kormányközi egyezmény megkötésének feltótelekónt jelöli meg a Dunakiliti—hrusovi tározó feltöltését, vagyis kiterjeszti az államközi szerződós végrehajtásának megsértését. Végül kéri az Országgyűlést, hogv az hatalmazza fel a kormányt az államközi szerződés módosításának kezdeményezésére. Ezen felhatalmazással egyidejűleg érvénybe lép az MT határozat 2/a—b. pontjaiban részletezett. intézkedési terv végrehajtása is. Az „Országgyűlés 24/1989. (XI. 10.) OGY határozata a Minisztertanács beszámolójáról a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai ós nemzetközi jogi, gazdasági, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről" tudomásul vette a miniszterelnöki expozét, s megadta a felhatalmazást a kormánynak a nemzetközi tárgyalások kezdeményezésére az Államközi Szerződós módosítása céljából. Az ezzel automatikusan hatályba lépő intézkedési terv gyakorlati végrehajtása ugyanakkor a CsSzSzK egyetértése, a Szerződés módosítása nélkül a törvényerejű rendeletben rögzített kötelezettségek és feladatok egyértelmű egyoldalú megszegésére vezettek. Ismeretes, hogy a KVM minisztere az országgyűlésen is kifejtette egyet nem értését a kormány előterjesztésével szemben, később pedig lemondott. Bizonyított tény tehát, hogy az 1978. évi 17. sz. törvényerejű rendeletet, továbbá a 22/1988. (IV. 8.) MT rendelet vonatkozó passzusait 1988 novemberétől kezdődően kizárólag minisztertanácsi nyilvános és titkos határozatok, továbbá országgyűlési „tudomásul vevő" határozatok szegték meg. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 37. § alapján tehát javaslom és kérem, hogy a vonatkozó határozatok törvényellenességét megállapítani ós hatálytalanítását elrendelni szíveskedjenek.