Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
2. szám - Hírek
Hírek 119 A 45. § (1) bekezdés értelmében ugyanis: „Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabállyal azonos vagy annál alacsonyabb szintű jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszköze a nemzetközi szerződésbe ütközik, akkor a nemzetközi szerződéssel ellentétes jogszabályt, illetőleg állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti." Úgy gondolom, hogy az új legitim magyar kormány és országgyűlés mozgásterének (az elkerülhetetlenül sorra kerülő magyar- cseh- ós szlovák tárgyalások során) megkönnyítése eleve szükségszerűvé teszi, hogy az MSZP Németh Miklós által vezetett kormánya által hozott — az állampolgár által vélelmezhetően — önkényes és jogsértő intézkedései feltárásra és jogorvoslatra kerüljenek. Az illegitim országgyűlés ós kormány alsóbbrendű, tehát jogsértő határozatai vezettek ugyanis oda, hogy a jelenlegi kormány sokkal nehezebb, mondhatni elmérgesedett helyzetben lesz kénytelen tárgyalásokat kezdeni a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányával. Egyébként meg kell jegyeznem, a rendelkezésre álló kormánybizottsági ós szakbizottsági anyagokkal bizonyítható, hogy Németh Miklós volt miniszterelnök ós dr. Udvari László volt kormánybiztos a tényleges megállapításoktól eltérő, azokkal nem egyező tájékoztatással és indoklással ismertették az országgyűlés előtt a kormányintézkedéseket. Ez az országgyűlési jegyzőkönyvekben rögzített expozék és a hivatkozott bizottsági jelentések össze vetéséből közvetlenül megállapítható. Ezen körülmények alátámasztják azt a feltételezést, hogy a hivatkozott kormány- és országgyűlési határozatok és az ezeket követő intézkedések az Alkotmány szempontjából jogsértőek voltak, az ország nemzetközi hitelét és tárgyalási pozícióit, valamint a gazdasági megoldás feltételeit egyértelműen rontották. Ismételten kérem a helyzet kivizsgálását és a megfelelő intézkedések meghozatalát. Budapest, 1990. augusztus 6. Tisztelettel: Reményi Péter 1051 Budapest, Október 6. u. 5. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGA ELNÖK 980/C/1990/2 Az Alkotmánybíróság elnöke Reményi Péter budapesti lakosnak az Országgyűlés és a Minisztertanács több határozatának a Magyar Népköztársaság ós a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo— Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról ós üzemeltetéséről kötött és az 1978. évi 17. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványa tárgyában meghozta a következő végzést. Az indítványt — mint nem jogosult által előterjesztettet — megküldöm az Országgyűlésnek,_a Köztársasági Elnöknek, a Minisztertanácsnak, az Állami Számvevőszék elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek, mint indítványozásra jogosult szerveknek. INDOKOLÁS Reményi Péter 1990. augusztus 6-án indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben kérte az Országgyűlés ós a Minisztertanács több határozatának felülvizsgálatát abból a szempontból, hogy azok nem ütköznek-e a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten 1977. szeptember hó 16. napján aláírt és az 1978. évi 17. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződésbe. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 21. §-ának (3) bekezdése értelmében a jogszabály, valamint az állami irányítás egyób jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára vonatkozó eljárást csak az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely országgyűlési képviselő, a Köztársasági Elnök, a Minisztertanács vagy annak tagja, az Állami Számvevőszók elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész indítványozhat. Ezért az indítványt — mint nem jogosult által előterjesztettet — az 1989. évi XXXII. törvény 23. §-ának (1) bekezdése alapján megküldöm az indítványozásra jogosult szerveknek, annak érdekében, hogy belátásuk szerint éljenek indítványozási jogukkal. Az 1989. évi XXXII. törvény 21. §-ának (7) bekezdése értelmében a jogszabályok, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás hivatalból is indulhat. Az Alkotmánybíróság azonban az adott ügyben nem kívánt élni a hivatalbóli eljárás lehetőségével. Budapest, 1990. október 5. Dr. Sólyom László az Alkotmánybíróság elnök e
