Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

2. szám - Petz Rudolf–Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula: A szekszárdi lőtéri vízbázis vízföldtani viszonyai és a vízminőségvédelmi rendszere

78 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. fiVF., 1. SZÁM összeg 638 mm, amelyből a hidrológiai nyári fél évre 359 mm, a téli fél évre 279 mm jut. Az 1986. nyári fél évben az átlagos csapadékösszegben 120— 130 mm hiány mutatkozott, amely érték a X—XII. hónapok során mintegy 200 mm-re növekedett. A csapadókhiány a kutak üzemi szintjének csökkenéséhez vezetett és a vízkószletfogyasztás növekedését eredményezte. 3.3 Számítások A vízmű hidrológiai modellje egy féligáteresztő fedőréteggel rendelkező átlagosan 12 m vastag vízadó rétegbe mélyülő kútcsoport, amely által kitermelt víz részben térfogati készletből, részben csapadókból származik és részben a háttérből síksugaras vízutánpótlódás formájában pótlódik. Egyensúlyi helyzet a folyamatosan növekvő vízkivétel miatt az elmúlt időszakban nem alakult ki. A síksugaras utánpótlást nyugati irányból a teraszhatár, dékeleti irányból pedig a Húskombinát vízműve korlátozza. A közel kör alakban telepített vízmű kútjai mintegy 900 m átmérőjű kör mentén települnek. A talaj vízhelyzet alapján számoltunk egy ekvipotenciál felület mentén különböző irányból átadódó vízkészlet mennyiséget. A vízműnél kitermelt vízmennyiségnek az ekvipotenciál felületen átadódó vízkészlettel kell meg egyeznie. A megelőző negyedév 0

r=14 5OO m

3/d átlagos napi víztermeléssel jellemezhető, ebben az esetben: Q

t=Q

1+Q

2+Q

3 ahol Qy = a város felől szivárgó vízkészlet 02 = az északnyugati terület felől érkező vízkészlet Q

3 = északi, északkeleti irányból szivárgó vízkészlet <2 = L.h-k-i aholL = szivárgási szelvényhossz (m) h = vízadó réteg vastagsága (m) k = szivárgási tényező (m/d) i = vízszintesés átlagos értéke A Qy, Qo vízmennyiséget a 84 m B.f.-es izohipsza észlelőkutakkal jól meghatározott vonalában számítottuk. Q

t=4490 m

3/d Q

2 = 1130 m

3/d A Q

3 vízmennyiséget a még értékelhető 82m B. f.-es izohipsza vonalában számítottuk. Q

3 = 8640m

3/d Q

T = 4490 +1130 + 8640 = 14 260 m

3/d Az 1980—86 közötti időszak 7 éve alatt az átlagos víztermelés 5,0 millió m

3/év volt, amely közelítőleg 13 700 m

3/d napi víztermelésnek felel meg. E víztermelést a közel kör alakban telepített külső kútsor és a kútsor által határolt belső térben levő kutak üzemeltetésével biztosították. A külső kútsor kútjainál érvényes leszívási szint 78 m B. f.-i értékkel adható meg, amely az eredeti állapothoz képest (87 m B.f.) s

0 = 9 m leszívást jelent. Az előzőekben ismertetettek alapján a kvázistacioner állapotot egyre jobban megközelítő instacioner állapot jellemezte a korábbi vízszerzést, ezért Sichardt módszere nem fogadható el a távolhatás értékének megállapítására. Ezt támasztja alá az 1200 m távolságra található VITUKI kút is, ahol az előzőekben ismertetett 1,5—2,0 m vízszintsüllyedés következett be 1971—85. között. Az 1987. év február—márciusi depressziós felület alapján a távolhatás becsült értéke: R=2900 m A vízutánpótlódás különféle formáit a távolhatás ezen értékének figyelembevételével számítottuk: Az 1965—86 közötti időszakban összesen 80 millió m

3 vizet termeltek ki a vízbázison. E vízmennyiségből a térfogati készlet számításaink szerint 13,4 millió m

3 volt. A számítást az 1. ábrán közölt vízfelületek közötti eltérés (depressziós tér) és a fedőréteg szabad hézagtérfogatának n

0 = 0,15 értéke mellett végeztük. A napi átlagos víztermelésből az elmúlt 22 évben tehát mintegy 1670 m

3/d vízmennyiség a térfogati készlet leürüléséből származott. A csapadékból utánpótlódó hányad: Ha feltételezzük, hogy a térfogati készletből származó vízhozammal csökkentett elmúlt évek átlagos QT= 13 700 m

3/d víztermelése részben csapadékból pótlódik, az alábbi beszvárgási felület számítható: — 1350 sz. VITUKI kútban évi átlagos vízmozgás: Ah~l,0m — szabad hézagtérfogat n

Q = 0,15 — évi átlagos beszivárgó csapadék Q = Ah • n

0 = 1,0-0,15=150 mm mennyiségből számolt fajlagos felületi beszivárgás értéke q = 410 m

3/km/d Az R = 2 900 m távolhatáshoz tartozó területen a csapadékból történő beszivárgás értéke: Q = Q

1 + Q

2+Q

3+Q

I ahol — részterületeken a beszivárgás értéke A város térségében: Qy - 3,9 km

2 -410 m

3/km

2/d ~ 1600 m

3/d Az északnyugati területen: öo = l,21 • 410 ~ 500 m

3/d Az északi és északkeleti területen: 0

3 = 6,6 -410 ~ 2700 m

3/d A vízmű térségében: QY = 1,76 -410~ 700 m

3/d azaz Q = 5500 m

3/d Az összesen E~13,5 km

2 területen Qy = 5500 m

3/d vízmennyiség szivárog be átlagos csapadékosságú évben. Vízmérleg A kitermelt vízmennyiség (Q

T) térfogati készletből (Q

v) csapadékból (Qcs) és egyéb készletből (QE) (felszíni víz, szikkasztás, felszín alatti hozzáfolyás) pótlódik: QT = QV+QCS+QE 13 700=1670 + 5500 + Q

E Q

e = 6530 m

3/d Részterületek (6. ábra) vízmérlege 1. részterület ( város): Q

T = 4000 m

3/d Q

V = 450 m

3/d