Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

2. szám - Petz Rudolf–Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula: A szekszárdi lőtéri vízbázis vízföldtani viszonyai és a vízminőségvédelmi rendszere

76 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. ÉVF. 2. SZAM 2/1 fúrás 92.5 mB.f. 0 & ; í. Barna iszapos homok Sárga iszaposhomok 3,7 6.0 Homokliszt Szürke iszap 16,2 Kavicsos iszap 19.2 Homokos kavics -Faszén (2200-bóli C" 23,0 10.880 BP Vörös agyag 25,0 m talp 4. ábra. A szekszárdi süllyedékterület földtani adottságait bemutató fúrásszelvény C

u-es abszolút adattal meg és a felhalmozott üledékei igazoltan holocén korúak (4. ábra). A lőtéri vízbázis vízföldtani értékelését a víztermelés és a vízadó réteg védettsége szempontjából végeztük. A vízbázis környezetének vízföldtani viszonyait az 5. ábra szemlélteti. Az összlet változatos kifejlődésű, uralkodóan kavicsos homokból épül fel, alsó szintjén általában nagyobb kavicstartalommal, a felső szakaszán pedig durva homok kerül túlsúlyba. A réteg átlagos vastagsága a vízmű térségében 8—12 m. Ny A Duna felé, keleti irányban haladva a kavicsréteg mindenütt nagy vastagságban ismert, nyugati irányban 1800 m távolságra a város területén pedig kiékelődik. A korábban végzett vizsgálatok szerint átlagos szivárgási tényezője k = 7 • 10~

4 m/s azaz ~ 60 m/d értékkel jellemezhető, szabad hézagtérfogata pedig n

0 —0,2. A vízadó réteg felcüjét felsőpannóniai rétegösszlet alkotja. A fekü szintjén döntően homokos agyag, agyagmárga települ, helyenként azonban finom homokréteg is előfordul; összességében a fekü vízzárónak tekinthető. Felszíne a Duna irányában lejtve a felszín alatt 20—30 m mélyen (60—70 m B. f.) húzódik. A vízadó összlet fedőjénele értékelésénél alapvetően fontos a réteg keletkezési körülménye és földtani kora. Mikovinyi Sámuel 1700-as évek közepén végzett felmérései szerint akkoriban a területen még a Duna főmedre meanderezett és a vízmű térsége a lápos árterület peremén helyezkedett el, ahol nagy szervesanyag tartalmú iszapos homok, homokrétegek rakódtak le. E fiatal üledékekben a szerves anyag nem bomlott le. A rétegben még jelenleg is oxigénszegény redukciós körülmények uralkodnak, amelyek meghatározzák a rétegben tározódó, szivárgó vizek minőségét. A Duna hordalékanyagát az egész Sárköz szélességében rakta le. A feltöltési folyamat előrehaladtával esése erősen csökkent és sok mellékágat bocsátott ki. A megváltozott szállítási viszonyok következtében a durva törmelék szállítása megszűnt, amelyet a homokos kavics fedőjében található vastag homokréteg jelez. Az árterület feltöltődése igen gyors volt. A folyószabályozás során a Duna nagy kanyarulatát átvágták, így alakult ki a jelenlegi ImB.fl 10C-, 9080 70 60-' S Z E K S Z A R D i/2 figyelőkút W10 figyelőkút 5/4 figyelőkút 1 figyelőkút 99,18 90.35 90.17 89,19 VÁROSI VIZHU E.kút 6. kút 88.50 88.32 HÚSKOMBINÁT VÍZMÜVE :. kút II.kút niMút IVkútVkút 22,0 5. ábra. Vízföldtani szelvény a vízbázis környezetéről 1. feltöltés, 2. talaj, 3. lioloeén agyagos- iszapos, tőzeges fedőüledékek, 3/a. iszapos- homokos mederkitöltés, 4. pleisztocén lösz, 5. holocén, nagy szervesanyag tartalmú homok, 6. úholoeén víztartó homokoskavics-kavicsos homok, 7. felső-pannóniai feküiiledékek