Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

1. szám - Refuznyiki - A Vásárhelyi Pál Társaság felhívása - A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer energetikai kérdései és a döntés felelőssége - A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer hatása a Duna vízminőségére - Vigyázat, vízlépcső!

REFUZNYIKI 63 szennyezés nélkül —- a minőség általában javul. Ez azonban csak egy bizonyos fokú szennyezettségig érvényes és a folyó jellegétől is függ. Egy meghatározott mértékű szennyezettség elérése után az áramló víz minősége sem javul. Ezért mindenekelőtt fontos, hogy ismerjük a vizsgált szakasz vízminőségének alakulását. A tározókban történő vízminőség-változás trendjének meghatározásához szükséges adatok: a vízhozamoktól függő tározási idő, a vízsebesség, a hordalékmozgás, a tározó felülete, vízmélysége, a hidrológiai körülmények, árvízviszonyok ismerete, a tározóba érkező víz minősége atb. Altalános megállapítás, hogy minél kisebb a tározó térfogata, tehát minél rövidebb a tartózkodási idő ós minél nagyobb a vízsebesség, annál kisebb a tározónak a vízminőségre gyakorolt hatása. A Duna vizsgált szakaszán az érkező víz minősége 1980-ig folyamatosan romlott. Elsősorban az oxigénháztartási folyamatok változtak kedvezőtlenül, de rosszak voltak az egyéb paraméterek is. A BOI

5-tel jellemzett szerves szennyezőanyag-terhelés 6 mg/l-hez közeledett, ami ugyan még 2 mg/l-el alacsonyabb a Csehszlovákiában megengedett folyóvízi határértéknél, de mutatta a kedvezőtlen változás irányát. A 80-as években a Duna vízminőségének alakulásában kedvező változás történt annak eredményeként, hogy a Morva vízgyűjtőjén több szennyvíztisztító telep épült, és üzembe helyezték Bécs szennyvíztelepét is. 1981—85. között a Duna Bécs fölötti szakaszának vize a sok tározó ellenére is igen jó volt. A BNV felső határát jelentő pozsonyi szelvényig a bécsi szennyvizek miatt a víz ekkor még erősen szennyeződött, de azóta folyamatosan javul és jelenleg a BOI

6 érték már az 5 mg/l alá csökkent. Pozsony a Dunát alig szennyezi, mert a bal parti városrész teljes csatornahálózatát átkapcsolták a KisDunára. A Duna csak nagy csapadókok esetén kaphat a városból szennyvizet a torkolati műtárgyakon keresztül. A legnagyobb ipari üzemeknek — Slovnaft kőolajfinomító, CHZJD vegyianyag gyártó vállalat — saját szennyvíztelepük van. A Duna jobb partján Pozsony Ligetfalu városrészének szennyvíztelepe jelenleg épül. Ez a városrész most még nem szennyezi nagy mértékben a Dunát. A Morva vízminősége az utóbbi 10 évben elég egyenletesen alakult, a folyó szennyezettségét mérő BOI

5 érték azonban aránylag magas: 6,1—8,1 mg/l. A 355 napos tartósságú együttes előfordulású vízhozamokat figyelembe véve a Dunában a Morva vizének 32-szeres hígulásával számolhatunk. Abból kell kiindulnunk, hogy Pozsonynál a Duna vize már szennyezett, de maga a város nem szennyezi lényegesen. A vízmintavizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a Körtvélyesig (Hrusov) terjedő szakaszon a víz minősége kissé javul (BOI

s-ben kifejezve 0,5—1,0 mg/l a csökkenés). A további szakaszon Komárnóig nincs lényeges változás, esetleg egy kismértékű romlás, de ennek a Duna bal partját nézve nem lehet semmi oka. A Komárno alatti vízminőségromlást a város szennyvizei ós a Vág okozzák. Komárnónak egyelőre csak mechanikai rendszerű szennyvíztisztító telepe van. A Vág szennyezettsége az utóbbi évtizedben javuló tendenciát mutat, ami több szennyvíztisztító telep (Zsolna, Puhó, Pöstyén, Vágbeszterce stb.) üzembe helyezésének eredménye. A Vág jelenlegi szennyezettsége BOÍ

5-ben kifejezve 5,6—7,8 mg/l, a Dunával való találkozásnál ennek felhígulása — 355 napos tartósságú vízhozamokkal számolva — kb. 20-szoros, tehát a Duna BOI

6 értékét legfeljebb 1 mg/l-el növeli. A Duna vizét azonban a jobb parti ipari üzemek szennyvizei is terhelik, így a Komárno alatti BOI

5 érték eléri a 8 mg/l-t. Komárno és Párkány között a vízminőség az öntisztulás eredményeként ismét javul, a szennyezettségi szint kb. 0,5 mg/l BOI

5 értékkel csökken. A bal partról érkező Garam BOI

5-je átlagosan 3,5—6,5 mg/l, 355 napos tartósságú vize a Dunában 68-szorosan hígul fel. A vizsgált szakasz utolsó bal parti niellékfolyója az Ipoly, melynek szennyezettsége (BOI

6-ben mérve 3,0— 4,2 mg/l) egyáltalán nem befolyásolja a Duna vízminőségét, mert vízhozama a Duna hozamának alig 900-ad része. A Duna oxigénháztartását leginkább az jellemzi, hogy az oldott oxigén mennyisége a vízben 80% körüli, esetleg még ennél is magasabb. A vízben oldhatatlan anyagok mennyisége kb. 60—110 mg/l, s ebből a szerves anyagok részesedése kb. 20%. A Duna vízminősége összességében "megfelel a csehszlovák szabvány "szerint felszíni vizekre előírt I—II. osztálynak. A mellékfolyók vízminősége javul, jelenleg általában II. osztályú, és a jövőben további kedvező változás várható, mivel újabb szennyvíztisztító telepek épülnek, ill. néhány telepet korszerűsítenek. A felsorolt felszíni vizek minősége tehát mindenütt olyan, hogy az öntisztulás minőségjavító hatásával számolni lehet. A tervezett Hrusov—Dunakiliti tározó vízminőségre gyakorolt hatását külön kell vizsgálni. Ehhez nézzük előbb a csatornázás ós szennyvíztisztítás jelenlegi helyzetét. A Duna csehszlovákiai vízgyűjtőterületén 1442 település fekszik, s ezekben 3,6 millió lakos lakik, a Szlovák Köztársaság lakosságának kb. 70%-a. A távlati tervek 2000-ben ezen a területen 3,9 millió lakossal számolnak. Az említett terület csatornahálózatának teljes hossza 3238 km és a lakosság 48%-a -— Pozsonyban 93,4%-a — ól csatornázott lakásban. A kibocsátott és tisztított szennyvizek mennyiségét az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat m

3/nap m

3/s Kibocsátott összes szennyvíz 1 067 333 12,353 — ebből csatornahálózaton keresztül 912 876 10,566 ebből — kommunális 382 561 4,428 — ipari 530 315 6,138 — önállóan kibocsátott ipari 154 457 1,787 — összes ipari 684 772 7,925 Tisztított összes szennyvíz 844 649 9,776 A vizsgált területen összesen 96 kommunális és kb. 300 ipari szennyvíztisztító telep van. A városok nagyrészt fizikai és biológiai fokozatú tisztítást alkalmaznak. Csupán Párkánynak nincs szennyvíztisztító telepe, s ez közvetlenül a Dunát terheli (a 355 napos tartósságú vízhozamnál BOI

s-ben kifejezve 0,02 mg/l értékkel). A meglévő ós épülő szennyvíztisztító telepekről közvetlenül a Dunába kerülő vizek mennyiségét a 2. táblázat foglalja össze. 2. táblázat A telep helye Helyzete Kapacitás (m

a/nap) Pozsony—Ligetfalu épül 48 900 Pozsony—CHZD.7 vegyianyaggy>'>'' üzemel 33 900 Pozsony—Slovnaft kőolajfinomító üzemel 28 080 Somorja üzemel 3 154 Komárno jelenleg a Vágba 13 400 tervek szerint a Dunába 25 500 Párkány tervezett 4 752 Párkány—J CP cellulóz gyár üzemel 77 500 Kisebb községek összesen tervek szeKisebb községek összesen rint 10 000 A távlati tervek feltételezik, hogy az évezred végére az emberek 75%-a csatornázott lakásokban fog lakni, ós a csatornával összegyűjtött vizek teljes mértékben