Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

1. szám - Hírek - A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 1989. július 6–8.)

54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. fiVF., 1. SZÁM javasoljuk a kutatási programok kiegészítését a következőkkel: — Az árvízvédelmi gátak töltéstestének folyamatos vizsgálatára, ezen belül a föld-inűtárgv csatlakozások vizsgálatára szolgáló módszerek fejlesztésével; — Kiértékelő adatgyűjtés szervezésével, az altalajállékonysági vizsgálatok alapján szükségesnek ítélt gáterősítósekről, ezen belül az alkalmazott módszerek indokolásáról; — A számítógépes tervezésben a batósági ellenőrzés lehetővé tételére mindig meg kell adni a végső méretellenőrzések számítási algoritmusát és behelyettesített értékeit. 9. A folyószabályozás nagv területet komplexen érintő munkálat, amelyet eddig is a természethez alkalmazkodva végeztek. Napjaink következményei között fokozottan kell a természetes környezet védelmét is biztosítani. Ezért úgy kell újra megfogalmazni a folyószabályozás célját, hogv az árvíz, a jég ós a hordalék levezetése, a hajózás feltételeinek biztosítása mellett: — életteret kell adni szárazföldi és a földben található élőlényeknek; -— meg kell őrizni a táj eredeti képét; — biztosítani kell a vízkivételi lehetőségeket; — elő kell segíteni az élővilágnak a vizek öntisztulásban való részvételét, a környezetből érkező vizek befogadását; •—- egyeztetni kell a területrendezési tervekkel u. mellék- és holtágak tervezésében is; — lehetőség szerint alkalmazni kell a biotechnikai módszereket. A környezetvédelmi követelmények pontos ismerete szükséges a folyószabályozásban. Ezeket tételesen meg kell határozni, ós konkrét esetben ezekkel való egyeztetést kell biztosítani. A folyószabályozási munkák végzése során sem szabad ugyanakkor a környezeti érdekeket sérteni; a rendszeresen kotort anyag elhelyezésére is a tájat nem sértő megoldást kell keresni. III. Szekció 10. Az ipari vízgazdálkodás aktuális problémái elválaszthatatlanok a népgazdaság gondjaitól. Ezért a magyar gazdaságpolitikai alapelvek között kerüljön megfogalmazásra a környezetvédelem ós vízgazdálkodás fejlesztésének ésszerű aránya a népgazdaság fejlesztésén belül. Végrehajtását a kormányszervek mellett társadalmi, tudományos bizottság is ellenőrizze. 11. A környezetvédelem ós vízgazdálkodás egyes kulcsproblémáinak kutatás-fejlesztése koordinálatlan ós ezért megoldásuk az optimálisnál nagyobb ráfordításokat igényel. Célszerű és szükséges ezért, hogy a KVM, IPM, MÉM, SzEM, MTA, OMFB hozzon létre közös kutatás-fejlesztési alapot a következő súlyponti ipari víz- és környezetgazdálkodási fejlesztési feladatok megoldásának gyorsítására: — értékes ipari hulladékok, (pl. szennyvíziszapok) kezelése és hasznosítása; — a vizek és szennyvizek káros szennyező anyagainak eltávolítása biotechnikai úton (baktériumok, gombák, algák); — szerves ipari szennyvíziszapok és hulladékok nedves égetése; — fordított ozmózisos szűrők ipari hátterének fejlesztése; -— környezetszennyező perzisztens (elsősorban mérgező fém és félfém), illetve szerves mikroszennyező anyagok keletkezésének megelőzése, környezetbeni terjedési vizsgálata. 12. Az ipari üzemek vízgazdálkodásának racionalizálására a közgazdasági feltételek nem megfelelőek. Javasoljuk a pénzügyi kormányzatnak, hogy ne csak elvonásokkal, hanem preferenciákkal (adókedvezmény, kedvezményes hitel stb.) is segítse azt. 13. Az ipari üzemek tevékenységéhez kapcsolódva a vízminőségvédelmi és hulladékgazdálkodási kritériumrendszer nincs tudományosan megalapozva. Javasoljuk a környezetvédelmi és vízgazdálkodási kormányzatnak ennek mielőbbi kidolgoztatását, a kritériumok területi differenciáltságának figyelembe vételével. 14. A környezetvédelem érdekében az iparban a jövőben a környezetkímélő hulladók- és vízszennyezésszegény gyártási technológiák fejlesztését kell ösztönözni. 15. A hulladéktárolás, lerakás, hasznosítás jelenleg sok megoldatlan kérdést tartalmaz. Csak központi, kormányzati koordinációval és jelentős támogatással megvalósítandó országos tároló, lerakó hálózat kiépítésével lehet a hulladéktárolást megnyugtatóan megoldani és elő kell irányozni a lerakótelepeken a hulladékfeldolgozás, hasznosítás megoldását. IV. Szekció 16. A felszíni vizek minőségének szükséges mértékű megismerése érdekében a vízaiialitikát intenzifikálni kell: automatikus analizátorokkal, nagy műszerekkel, mikrobiológiai módszerekkel és számítógéprendszerek alkalmazásával. 17. A felszíni vízminőségromlás elkerülése érdekében haladéktalanul fokozni kell a szennyvíztisztítást az alábbi szempontok elsődleges figyelembevételével: — számításba kell venni a modern kémiai technológiákat, a biotechnológia eredményeit, az elektronikus folyamatszabályozást, a szelektív ioncserélőket, a UV sugárzás alkalmazását, különféle technológiák sorbakapcsolását; — a vízminőségszabályozás hatékonyságát fokozni célszerű a veszélyes anyagok listájának naprakész bővítésével, jogszabályokkal és gazdasági szabályzókkal, valamint új technológiákkal. 18. A felszín alatti vízbázisok minősége az elmúlt évtizedekben jelentősen romlott, szennyezési veszélyeztetettsége fokozódott. Erre tekintettel: — végre kell hajtani felszín alatti vízkészleteink felülvizsgálatát, újraértékelését; — új alapokra kell helyezni, illetve fokozni kell a felszín alatti vizek használatának mérési rendszerét, mérését; — meg kell teremteni a felszín alatti vizek sérülékenysége számszerűsítésének lehetőségót. 19. A felszín alatti vizek minőségének döntő kérdése a szennyezések terjedése a rétegekben ós a karsztos területeken. Ennek jobb megismerése a védekezés alapja, ezért a következőket kell előtérbe helyezni: — a felszín alatti szennyezés terjedésének vizsgálatát egy-egy konkrét területen úgy kell kibővíteni, hogy az kellő alapot adjon általános következtetések levonására; — a földtani környezet szempontjából mintaterületeket kell kijelölni és e mintaterületeken zárt rendszerű kísérleteket kell végezni a szennyezés terjedésének megállapítására; — fel kell térképezni az ország szennyező forrásainak komplex terhelési adatait; — már a bányák nyitása idején fel kell mérni a tennivalókat annak érdekében, hogy a felhagyást követően a víz szennyeződése a lehető legkisebb legyen. Eljárást kell kidolgozni a vízminőségnek a bányatérségekben történő előrejelzésére; — meg kell akadályozni a szennyezés terjedését a karsztos területeken. 20. Hazánkban a felszín alatti vízbázisok védelmére alkalmazott védőidom hatósági kijelölése bevált módszernek bizonyult. Hatékonyságának biztosítása érdekében azonban a következő szempontokra kiemelten figyelni kell: — A hidrogeológiai védőidomok kialakítása, kezelése, üzemeltetése tipikusan interdiszciplináris