Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

1. szám - Hírek - A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 1989. július 6–8.)

HÍREK 55 feladat. Ágazatközi összefogással kell meghatározni a telepítósüzemeltetós és a területfelhasználat rendjét illetve kialakítani annak igazgatási, jogi, esetenként gazdasági szabályozási formáját. Létre kell hozni az érdekeltségi alapon működő kezelő-üzemelő szervezetet, figyelemmel a vízgazdálkodási társulásokra; — Tekintve, hogy hazánkban minden területnek számos funkciója van, a vízbázisok védelmét sok esetben nem lehet hatékonyan és biztonságosan megoldani passzív beavatkozásokkal. Annak érdekében, hogy az elérési, időt követően a vízművet ne kelljen felszámolni és áthelyezni, az esetek túlynomó többségében preventív jellegű, aktív védelem biztosításáról kell gondoskodni; — A vízvédelmi beavatkozások anyagi feltételeinek megteremtése érdekében a vízkészlethasználati díj újbóli szabályozása során célszerű azon belül elkülöníteni a „vízbázisvédelmi illetéket". Ez forrásul szolgálhatna azokhoz a beavatkozásokhoz, amelyek az átlagos viszonyokhoz képest többletigényként jelentkeznek. Ez egyben kifejezné ós biztosítaná a vízhasználó vízminőségvédelemmel kapcsolatos érdekeltségét is. 21. A hazai felszíni ós felszín alatti vízkészletek hatókon} ós komplex védelme érdekében: — sürgősen és fokozatosan be kell vezetni a védőövezeti rendszerrel kapcsolatos korszerű előírát sokat, ki kell alakítani a komplex vízgyűjtőterveket; — A védőidom felszíni méretét adó hidrogeológiai védőterület vízminőségvódelmóre sürgősen ki kell dolgozni a védelmi eljárásokat, módszereketazokat egységesíteni és érvényesíteni kell; — A védőidom kialakításánál a vizsgálatokat a talajra is ki kell terjeszteni; — Szükség van olyan mozgó laboratóriumra liaváriák* esetére, amely a helyszínen képes analizálni a szennyozóst; — Szükség van olyan központi laboratóriumra, amely ismeretlen szerves ós szervetlen anyagok vizsgálatára (pl. azbeszt, PDC-k, MX-vegyületek, stb.) is fel van készülve; — Jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy a különböző szervezeteknek mi a föladata a vízminőségvédelemben. V. Szekció 22. A megváltozott gazdasági és termelési feltételek miatt, a környezetvédelmi igények előtérbe kerülése következtében, az érvényben lévő mezőgazdasági vízgazdálkodási szabványok és tervezési irányelvek több vonatkozásban elavultak. Javasoljuk az érvényben lévő műszaki szabályozások sürgős felülvizsgálatát ós szükség szerinti átdolgozását. E munka keretében gondoskodni kell a termelési ós környezetvédelmi igények összehangolásáról. — A mezőgazdasági vízgazdálkodás műszaki szabályozási anyagai rendszeresen kerüljenek felülvizsgálatra és szükség szerint megújításra. 23. Az üzemi meliorációs beavatkozások jelentős mértékben megváltoztathatják a belvízöblözetek talajának vízháztartását, vízgazdálkodását. Kutatófejlesztő munka haladéktalan megindítása szükséges annak megállapítására, hogy milyen hatással van a melioráció a mértékadó belvízhozam keletkezésére ós nagyságára. 24. A dinamikusan változó mezőgazdasági termelési érdekek ehhez folyamatosan igazodó mezőgazdasági vízgazdálkodást igényelnek. A változó mezőgazdasági termelési, illetve területhasznosítási stratégiához igazodva: — meg kell határozni a mezőgazdasági vízgazdálkodás szükséges és elkerülhetetlen beavatkozási alternatíváit, figyelembe véve a fejlesztés fenntartási ós üzemviteli vonzatait is; — meg kell teremteni a főművek, az üzemközi művek és az üzemi létesítmények ráfordításainak egymásba konvertálhatóságát. 25. A meliorációs tervezési tevékenység jelentős mértékben a hidrológiai ós talajtani helyzetet feltáró szakvéleményeken alapszik. A tervezési munka kívánatos fejlesztése érdekében műszaki szabályozás segítségével szükséges megteremteni az egységes szakvéleményezés alapelveit ós kritériumrendszerét. 26. A területhasználat jogi, igazgatási, hatósági ós gazdasági szabályozása korszerűtlen, felülvizsgálata szükséges. A területhasználat fejlesztése érdekében — a gazdaságossági megfontolások figyelembevételével — a következőket kell előirányozni: — ki kell alakítani a mély fekvésű, vízjárta területek gazdaságos hasznosítási rendszerét; — bővíteni kell a kevésbé igényes melioratív beavatkozásokat igénylő hasznosítási formákat; — ki kell dolgozni az intenzív mezőgazdasági termelés meliorációs igényeit; -— előtérbe kell helyezni a területi adottságokhoz igazodó hasznosítási ós fejlesztési formákat; — pontosítani kell az ökológiai értékeket és azok megóvási érdekeit. 27. A mikroöntözós kutatására, fejlesztésére, a tapasztalatok hazai elterjesztésére ezen öntözési mód jelentőségéhez mérten kevés energiát fordítunk. Meg kell teremteni a mikroöntözós hazai kutatófejlesztő bázisát. 28. A társadalmi, gazdasági átalakulások egyre inkább a helyi erőforrások irányába mozgósítanak, ezért a víztársulatok, (mint a közfeladatokat az érdekeltek — elsősorban a mezőgazdasági üzemek — demokratikus döntéshozatalával és anyagi hozzájárulásával magvalósító sajátos szervezetek) jelentősége a jövőben növekedni fog. A társulatok az üzemi ós a nagytérségi vízgazdálkodást összekötő pótolhatatlan láncszemek. Tevékenységük fejlesztése során a következőkre kell figyelemmel lenni: — A vízitársulatoknak az elmúlt 30 év során kialakult műszaki-gazdasági tevékenysége, a mezőgazdasági vízgazdálkodás terén elért eredményei, szakmai felkészültségük ós kapacitásuk indokolja, mind a vízgazdálkodás, mind a környezetvédelem területén a további lehetőségek (tevékenységi körök) feltárását, a feladatok végrehajtásához szükséges műszaki, gazdasági ós jogi feltételek biztosítását. Feltétlenül szükséges a vízgazdálkodási társulatokra jelenleg érvényes, több mint 10 éves, háromszintű jogi szabályozás felülvizsgálata és mielőbbi korszerűsítése, a társulati mozgalom továbbfejlesztése; — Szükségenek látszik, hogy a vízhasznosítás területén a mezőgazdasági vízszolgáltatásból a jövőben a víztársulatok kapjanak nagyobb lehetőséget. A vízkormányzáson, a kettős hasznosítású csatornák kezelésén keresztül a mezőgazdasági üzemek is előnyösebb helyzetbe kerülnének, csökkenteni lehetne az áttételeket. Ezek feltóteleit szakértők közreműködésével részletesen ki kell munkálni; — A mezőgazdasági üzemek részéről elmozdulás szükséges az üzemi környezetvédelem és a vízgazdálkodás irányába. Ezt az egységes ágazati kötelezettség mellett a víztársulatok alaptevókenysógi körének kiterjesztése, üzemi oldalról pedig a tagi és partneri kapcsolat is indokolja. A sok lehetőség közül indokolt kiemelni a szakosított állattartó telepeken a hígtrágya szakszerű kezelését és elhelyezését, de ide kell sorolni az üzemi tározók létesítését és többcélú hasznosításának felvállalását is; — A társulati kezelésben lévő közcélú vízrendezési művek fejlesztéséhez ós fenntartásához egyaránt garantálni, illetve biztosítani kell az állami hozzájárulást, a vállalkozásszerű közös érdekeltség kidolgozását.