Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

1. szám - Singer Dénes–Ivicsics Lajos: Bondgráf módszerek alkalmazása a hidrológiában. II. a Duna Pozsony–Budapest közötti szakaszának bondgráf modellje

6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. fiVF., 1. SZÁM A modell az SF

t, C, ós R

t elemek erős nemlinearitása folytán csupán a folyó egy adott kiindulási állapotához viszonyítva jellemzi ennek dinamikus viselkedését. Ez szükségszerű követelménye annak, hogy a C

t és R

t értékek az alaphelyzetnek megfelelő vízszintekből, és QB

t vízhozamokból kerülnek kiszámításra. Ugyanebből következik, hogy a modell egy lépésben csak abban az esetben szolgáltatja elegendő pontossággal a folyó időben változó jellemzőit, ha a vízhozamváltozások kisebbek az alaphelyzetnek megfelelő vízhozamok bizonyos százalékánál. A mederszelvényektől függően, ez a változás ne haladja meg a 40%-ot. A Duna Pozsony és Budapest közötti szakaszának jellemzői a következők: — a kiindulási állapotnak megfelelő vízfelszín magassága az ij mérési pontban, a vízmérce nulla pontja felett [m] — a kiindulási állapotoknak megfelelő vízhozam az ij részszakaszban [m

3 s-i] — a Duna vízhozama Pozsonynál [m

3 s1! — az Érsekújvári Dunaág ós a Mosoni Dunaág negatív vízhozamai [m

3 7. táblázat iBi} QBÜ QD QF, QM Qn.Qr.QB K Qi i Mérőhely Távolság Magasság xlO

3 m m B. f. Mederszelvé m A B ny H 1 Pozsonv 1808,8 129,22 245 275 11 2 Rajka 1848,4 123,20 380 060 7 3 Gönyű 1791,3 100,88 440 620 10 4 Komárom 1768,3 104,50 315 390 12 5 Dunaalmás 1751,8 103,80 450 580 9 6 Esztergom 1718,5 101,04 7 Nagymaros 11)94,0 100,00 370 700 11 8 Vác 1079,5 98,79 430 530 8 9 Szentendre 1050,4 98,31 130 400 9 lü Óbuda 1040,5 90,05 370 370 14 1 2 3 4 5 6 7 s1] - a Rába, Vág és Garam vízhozamai [m

3 s"

1] az ij részszakasz pillanatnyi felszínmagassága a h

Bij felszínmagassághoz viszonyítva [m] az ij részszakasz pillanatnyi vízhozama [m

3 s1]. Magyarázat .'3 a Duna torkolatától mért távolság; 4 a fenék vízszint; 5 a szelvény szélessége; 6 a felszínszélesség az eddig észlelt max. vízszintnél; 7 az eddig észlelt max. vízszint a virtuális fenékhez viszonyítva. Az ellenállás és a kapacitástényezők meghatározása A G és C jellemzőket a folyam említett vízmérceszelvényeinek mederszelvénye, valamint a vízhozamgörbék alapján határozzuk meg (3a—b, valamint a 4. ábra és az 1. táblázat). Az i pontból kiinduló és a ^-pontba betorkolló szakasz Gi konduktivitását a következőképpen határozzuk meg: (QBl+QBt)l2 G, = flBi JlBk vagyis egyenlő a szakasz két határoló szelvényén átfolyó vízhozam középértékének és a két szelvényem Bp POZSONY 0 vízmérve felett 150 m-rel (1953 évi felvétet ) I KOm 200 250 300m m Bp RAJKA o vizménealatt 450m-rel (156 V0 szelv) 11969 évi felvétel) " Helyi 0 vli 123 llm (Orsz) 100 200 300 400 500 600m 100 200 300 400 500m KOMÁROM o vízmérce felett 500m-rel (74 VOszelv) 0 100 200 300 400 m GÖNYÜ a vizmerce alatt 200m.rell94 VO szelvj (1969 év, felviteli . s Helyi 0 víz 106 B5m 0 100 200 300 400 500 600m helyi 0 viz 103.í0m (Orsz•) DUNAALMÁS a vizmérte felelt lOOm-rel (51 V0 szelv) (1969 évi felvétel I m*f NAGYMAROS Helyi 0 viz fOO 06m (Orsz.) m Sp o vizrnerce helyen 25 VO szelv.) (1969-70 évi fetvetel) tti mi uf "i 200 400 600 BOOn 3a. ábra. A Duna mederszelvényei a Pozsony—-Budapest közötti szakaszon