Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

6. szám - Barta Erzsébet: Tisza Lajos, Szeged 1879 utáni újjáépítésének királyi biztosa

BARTA E.: Tisza Lajos királyi biztos 339 ereje minden bajon, minden akadályon diadalmaskodott, éppen úgy, amily sikeresen tudta érvényesíteni ama tényezőket, amelyek hathatósan közreműködtek arra, hogy az országgyűlés a Szegedre, Szeged rekonstrukciójára annyira üdvös törvényeket meghozza. T. L. ma bálványa a szegedieknek. Az ellenzéki sajtó is ma már osztatlan elismeréssel övezi az ő nagy érdemeit, amiket Szeged újjáépítésével szerzett. Méltán ismerjük el érdemeit. Mert, hogy Szeged újra van, sőt a mostani Szegednek a voltnál jóval életerősebb, virágzóbb fejlődését, s gazdagabb szellemi életét szemlélhetjük: ez Tisza Lajos 4 évi fáradhatatlan tevékenységének az eredménye, igen az övé, akinél a gondolkodás munkája, a Szeged iránti szeretet, a jelen ügyes felhasználása, s a jövő okos előkészítése szövődött be minden legcsekélyebb alkotásába, s minden legkisebb intézkedéseibe is, s akinek sok műve, ténye — amit Szegeden létrehozott — fényesen hirdeti Kossuth Lajos azon .mondásának az igazságát: erős akarat nem ismer akadályt. Tisza Lajos a rekonstrukciónak nem csupán azon oldalára fordította figyelmét és munkásságát, melyek a „legfőbb" érdekeket, s „leghőbb" vágyakat tükrözték vissza, hanem fordította a legkisebb kérdésre, s a legparányibb érdekekre is, ami Szegeden igazán az volt, s amit az ő belátása is annak ismert fel. És e tekintetben nagyon kezére játszott az — mindjárt kezdettől — a lakosság minden rétegével személyesen és sűrűn érintkezvén, miden ízében kitanulta Szeged népének árny- és fényoldalait, s éppen úgy meg .tudta különböztetni: érdekeiből melyik az igazi, s melyik a hamis. A királyi biztosság működése már csak 4 hónapig terjed, a szorosan vett rekonstrukdió 9/10-ed részben végre van hajtva és mi jelen cikkünkkel örömmel illesztünk egy kis levelet abba a babérkoszorúba, amelyet Tisza Lajos Szegeden végzett munkájával hazája és királya részéről annyira kiérdemelt." 4. A KIRÁLY LÁTOGATÁSA Korszaknak tekinthető Szeged újjászületésében az 1883-as év, amikor a szebben felépült várost bemutatták a királynak és amikor véget ért a királyi biztos működése. Bármennyit kritizálták is a szegedi polgárok a királyi biztosság munkáját, felépült a város 3 év alatt, és szebb, mint volt. A befejezett munkát meg kellett mutatni a királynak. A király 1883. október 14-én d. e. 11 órakor érkezett Szegedre, hogy számonkérje azt a munkát, amellyel Tisza Lajost megbízta. A királylátogatás emlékére a hatóság aranyérmet veretett. Egyiket a királynak nyújtották át, a másikat Tisza Kálmánnak. Utána a polgármester és a küldöttség Tisza Lajoshoz ment tisztelegni és átnyújtani a számára készült, díszes borítékba zárt aranyérmet. A polgármester köszönetet mond annak a férfiúnak, aki a királyi szót teljesedésbe vitte. Kérte őt, hogy ne feledje Szegedet és emlékezzék meg azokról, akik őt olyan nagyon szeretik. Erre olyan megható jelenet következett, amit a szegediek sohasem fognak elfelejteni. T. L. átvette az átnyújtott emléket és a meghatottságtól reszkető hangon mondta, hogy meg fogja őrizni, és a vasakaratú férfiút — aki csupa erély — legyőzte benne az ember, aki csupa szív, és Tisza Lajos arcán könnyeket láttak leperegni a szegediek. A szegediek ebből megértették, hogy T. L. az övék és az is marad. A király udvari vonatán jött, vele jött Tisza Kálmán és Tisza Lajos. Az első est programja az új városi színház megnyitása volt. Ilyen fénnyel még nem avattak fel vidéki színházat. A díszpáholyban ült a király a kormányférfiakkal és a királyi biztossal. Kivilágítás fejezte be a király Szegeden idézésének első napját. A második napot a város megszemlélésére fordította a király és örömét fejezte ki T. L.-nek és hivatalnokainak a rekonstrukció eddigi sikerei felett. Harmadnap a kültelkekre rándultak ki, és ezen a napon nyitották meg a Somogyi könyvtárat. Az emlékezetes 3 napot ünnepi bál fejezte be az új színházban. A király innen hajtatott a kivilágított városon át az állomásra. Ott búcsúzott el T. L.-tól, ezeket mondta: „ön igen szép napokat szerzett nekem, nagy örömömre szolgált." Szeged ünnepén 2 alkalmi lap jelent meg. Az egyik: „Szeged hálája" — nagy elismeréssel nyilatkozik T. L.-ról, aki győzedelmeskedett minden akadályon, megtalálta a nagy műhöz a helyes alapokat és céltudatos működése — melyben a rendszeres cselekvés logikai láncolata csakhamar felismerhető volt — biztos pontokat teremtett a nagy tájékozatlanságban. A királyi biztos és a szegedi nép — így végződik a ci'kk — a dicső sikerben közös társak. Tisza Lajosé az érdem, hogy a nép oly lelkesedéssel fogott a rekonstrukcióhoz, a lelkesedésre eszméivel, zseniális szabályozási terveivel ő nyújtott anyagot, övé az érdem, hogy gazdag és szegény mintegy rajongással hozta filléreit a jövő nagy és fényes Szeged oltárára. De az is tagadhatatlan, hogy nem egy ízben Tisza Lajost a szegedi nép rendkívüli kitartása, munkássága, a benne levő szívósság buzdította, mert ezek közvetlen szemlélete győzte meg arról, hogy e nép valóban az állam támogatására és szebb jövőre érdemes. Tisza Lajos és Szeged népe mint szövetséges társak emelkednek ki fölötte magasan a rekonstrukcióból, érdemes, hogy a király és nemzet meglátogassák Szegedet". 5. A KIRÁLYI BIZTOSSÁG TÁVOZÁSA Az 1883. év végén megszűnt a királyi biztosság működése és az év utolsó napján búcsúzott el az újraépített várostól Tisza Lajos, illetőleg akkor már Tisza Lajos gróf, királyi biztos. A király az államnak tett kiváló szolgálatai és Szeged rekonstrukciója körül szerzett érdemei elmeréséül a grófi címet és a borosjenői nemesi előneve mellé a szegedi előnevet adományozta. Kedves Tisza Lajos! Midőn önt az 1879. XX. 7.-cikk hatályúnak megszűntével magyar miniszterelnököm 'előterjesztésére a isz&gedi Ikirályi biztosi állásától fölmentem, az államnak tett kiváló szolgálatai és különösen Szeged (várcfc rekonstrukciója művének sikeres véígrehajtása körül szerzett kitűnő érdemei elismeréséül önnek és egyenes törvényes utódainak a magyar grófi méltóságot díjmentesen adományozom ;s meg engedem, hogy „borosjenői" nemesi /előneve mellé a „szegedi" előnevet is fölvehesse. Kelt Bécsben, 1883. december 27. Ferencz József s. k. Tisza Kálmán |s. k. B. Drozy Béla s. k.