Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

6. szám - Szeifert Gyula: A Tisza-völgy árvízmentesítésének helyzete és időszerű teendői

324 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. ÉVF.. 5. SZÁM 2. tábláza, A Tisza-völgy területi arányai, jellemzői A teljes vízgyűjtő terület ebből hazai terület külföldi terület ebből felettünk fekszik Szovjetunió Csehszlovákia Románia alattunk fekszik Jugoszlávia A hazai Tisza-völgy jellemzői a hazai vízgyűjtő terület ebből — a fermsíki, árvíz nem járta rész — a rendszeresen vagy időszakosan elöntött 1 %-os árvízszinthez tartozó ártér ebből — ármentesített terület — nyílt ártér — hullámtér 157 200 km

2 44 600 km

2 112 600 km

2 102 400 km

2 12 800 km

2 18 400 km

2 71 200 km

2 10 200 km

2 44 600 km

2 30 862 km

2 13 738 km

2 12 311 km

2* 429 km

2 998 km

2 * a magyarországi Tisza-vízgyűjtő 28%-a. A Tisza teljes vízgyűjtőjéből 28% a hazai rész. Lényeges azonban, hogy a külföldi, 112 600 km

2-es vízgyűjtőből 102 400 km

2 felettünk helyezkedik el. Nyugodtan állítható, hogy a hazai árvízi gondok —• a Zagyva, Tarna kivételével — sohasem a hazai vízgyűjtőn bekövetkezett természeti események miatt keletkeznek, a hazai vízgyűjtők méreteiből ós sík vidéki jellegéből adódóan. A külföldi vízgyűjtők hidrometeorológiai és topográfiai viszonyai, valamint méretei következtében alakulnak ki az árvizek, és a Tisza-völgy magyarországi szakaszán — mintegy kényszerpályán — vonulnak végig. Az egyformán fontos, felettünk lévő vízgyűjtők közül méreteinél fogva kiemelkedő fontosságú az erdélyi területre eső, Tisza-balparti vízfolyásokat tápláló terület: a Bihar hegység, az Erdős- és Keleti-Kárpátok térsége. Figyelmet érdemel a hazai 44 600 km

2-es vízgyűjtő megoszlása. Árvízvédelmi művekkel védett, árvízmentesített terület 12 311 km

2, a magyarországi Tisza-völgy 28%-a. A hazai vízgyűjtő nagy része sík, árvízre érzékeny terület. A 429 km

2 nyílt ártér a Kraszna, Bodrog, Hernád, Sajó folyók keskeny völgyeiben található. 2.4. Az árvízmentesített területen található értékek A 12 311 km

2 mentesített területen található részben vagy egészben 48 város és 449 község, ahol 430 000 lakás van és mintegy 1,5 millió lakos él. Több éven keresztül végzett, körültekintő felmérés eredménye szerint a mentesített ártéren lévő nemzeti vagyon értéke 838 306 millió Ft, az évi termelési érték 642 131 millió Ft (1988. évi árszinten számítva). Ezek ágazati megoszlását a 3. táblázat mutatja. összes 3. táblázat A nemzeti vagyon és az évi termelési érték ágazatok közötti megoszlása %-ban Ipar Építő Mező Közlek. Keresk. Víz g. ^'SJ®'

3 Egészs. Közig. las Laká 1 ipar gaza. , ° szolg. ° • r sok r term. íntras. Nemzeti vagyon 100 Termelési érték 100 30.6 0,8 11,5 1,1 74.7 1,5 11,0 1,6 2,1 2,1 3,2 1,0 1,4 2,4 7,7 36,1 1,3 5,9 0,7 0,3 0,4 1,1 1,5 A megoszlásból látszik, hogy a lakások értéke képviseli a nemzeti vagyonból a legnagyobb arányt. Ezért reagál a közvélemény olyan érzékenyen minden árvízi helyzetre. Jelentős még az ipar részesedése, a mezőgazdaságé — a legértékesebb földek egy része védett ártéren van — ós számottevőek a vonalas létesítmények. A termelési érték más sorrendet mutat. Itt az ipar kiemelkedő súlyú, jelentős a mezőgazdaság, a többi ágazat kisebb részarányt képvisel. Természetesen a legnagyobb nemzeti vagyonarányt képviselő lakásállomány nem képez termelési értéket. 2.5. Az árvízvédelmi művek A Tisza-völgyében 97 ártéri öblözet van. A fővédvonalak hossza 2938 km. Ebből az 1%-os árvíz ellen védelmet nyújtó, kiépített védmű 1745 km. Magassági és mérethiányos védmű vek hossza 1193 km, melyek zömmel a mellékvízfolyások mentén vannak. Ebből a magassági hiány a hossz 60%-ában 50 cm alatti és 40%-ban 50—80 cm közötti. A másodrendű árvízvédelmi vonal 482 km hosszú és 20 öblözetet érint. A védtöltések mennyiségi jellemzése mellett azok minőségi jellemzői is egyre fontosabbak. A védműfejlesztések sajnálatosan rendszerint árvíz után történtek. A 4—6-szori erősítések következtében egyre nagyobb szelvényű töltések keresztmetszetben rétegzettséget mutatnak, hagymaszelvényre emlékeztetnek. A legfontosabb minőségi jellemző az inhomogenitás. A zömmel jól megválasztott földanyag mellett helyenként szerves anyag, humusz, Mo-ba hajló homok és ritkán folyásra hajlamos szik is előfordul. Természetesen a kiépítés másfél százada alatt igen eltérő technológiát alkalmaztak, melynek az eltérő tömörség az eredménye. Árvíz során ennek kedvezőtlen következménye a rétegek menti szivárgás, csurgás. Minőségi kategóriába tartozik a töltés földanyagának elöregedése és a töltésben lévő műtárgyak anyagának kifárad ása.