Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

4. szám - Refuznyiki - Ismétlődik a történelem? - Nemere Péter és Lorberer Árpád vitája - Gátak az algáknak? - Tudományos IPI-APACS

REFUZNYIKI 247 hatta volna a döntéseket, hiszen hónapokkal később jelent meg. A Duna—karszt kapcsolat megtárgyalása nem szerepelt az akadémiai ad hoc bizottságok napirendjén (ebben az esetben ugyanis nem lehetett volna eltekinteni az 1987—1989. évi, részletes kutatások eredményeitől), viszont „megoldandó problémaként" becsempészték a szárazföldi ökológiai problémák közé a magyar—csehszlovák kormányközi tárgyalások anyagába a „kakukkosói'a-taktika" újabb diadalaként. Mindez ékesen bizonyítja, hogy érzelmi indíttatású aggodalmakat nem lehet objektív érveléssel leszerelni. Ezzel szemben ez a kérdés fel sem merülhetett volna abban az esetben, ha a részletes helyszíni vizsgálatokat és célra orientált karsztkutatásokat — amelyeknek szükségességére Schmidt E. R. már 1951-ben felhívta a figyelmet — nem halogatják 1987-ig, teret adva a legkülönfélébb spekulatív elképzeléseknek. Budapest, 1990. január 10. Dr. Lorberer Árpád tudományos főmunkatárs (VITUKI Hidrológiai Intézete) ÉLET ÉS TUDOMÁNY SZERKESZTŐSÉGE BARABÁS ZOLTÁN Budapest Kedves Barabás Ür! Tudom, kissé megkésve reagálok a 34. számban megjelent, „Gátak az algáknak?" című cikkére, de a téma — úgy érzem — még egy ideig időszerű lesz. Ezért szeretném arra kérni, hogy biztosítson lehetőséget egy másik interjúra, ill. annak nyilvánosságra hozatalára is. Nem ígérek olyan neves szakembert, mint dr. Herodek Sándor, de azt igen, hogy erről az interjúról megírt cikk kevesebb kérdőjelet és feltételes módot kell, hogy tartalmazzon. Beszélgetőpartnernek dr. Bancsi Istvánt és dr. Hamar Józsefet, a Közép-tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hidrológusát és hidrobiológusát szeretném figyelmébe ajánlani, akik immár 16 éve figyelik Kiskörén, mi is történik a gátak között az algákkal. S hogy miért én jelentkezem? Mint a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszert tervező vállalat főmérnöke, érdeklődéssel figyelek minden eseményt, ami a rendszer ökológiai hatásainak prognosztizálásában segíthet. így jutottam el a közelmúltban Kiskörére, ahol az említett kollégák egy szakmai rendezvény keretében számoltak be mérési eredményeikről és következtetéseikről; érdekesen, világosan és a tározás hatásait illetően meglepően pozitív kicsengéssel. Remélem, hogy az ön érdeklődését is sikerült fölkelteni. örülnék, ha beszélgetésükön részt vehetnék és bemutathatnám a dunai osztrák tározókról összegyűjtött algavizsgálatok eredményeit is, melyek sokkal inkább „rímelnek" a tiszai tapasztalatokra, mint dr. Herodek Sándor aggályaira. Budapest, 1989. szeptember 25. Tisztelettel: Papp Ferenc vezérigazgató-helyettes PAPP FERENC vezérigazgató-helyettes részére Vízügyi Tervező Vállalat Budapest, V. ker., Münnich Ferenc u. 36. Tisztelt Vezérigazgató-helyettes Űr! Köszönöm szíves ajánlatát, de a felkínált lehetőség helyett egy másikat szeretnék ajánlani. A Herodekinterjúval kapcsolatban ugyanis a KVM, illetőleg Katona Emil főosztályvezető úr is kifejtette ellenvéleményét, és ennek formája az lett volna, hogy Császár József fel, a KVM munkatársával készítettem volna egy interjút a kérdéskörben. A beszélgetés azonban igen hosszúra nyúlt és átfoghatatlanná vált egy olyan népszerű ismeretterjesztő hetilap számára, mint amilyen a miénk. Ezért Császár Józsefet levélben kértem, hogy ellenvéleményét egy, körülbelül 4—5 gépelt oldalas írásban fejtse ki, amelynek helyet adunk az Élet és Tudomány hasábjain. Kérésemre még nem kaptam választ, így nem tudom, hogy elkészül-e az írásos hozzászólás vagy mégis megegyezünk valamilyen interjú formájú cikkben. Mivel az semmiképpen nem lenne szerencsés, hogy egy interjúra két másik interjú feleljen, jó volna, ha Önök is írott hozzászólásban fejtenék ki az interjúalanyom véleményével szembeni állásfoglalásukat. Csupán azt kérem, legyenek tekintettel arra, hogy lapunk olvasói nem szakemberek, ezért röviden, 4—5 gépelt oldalon, és közhasználatú kifejezésekkel mondják el ellenvéleményüket. Mivel a vitatott írás már elég régen jelent meg, kérem, hivatkozzanak Herodek Sándor ott leírt állításaira. Megértését köszönve, és a vitacikket mielőbb várva, Bp., 1989. okt. 19. Tisztelettel: Barabás Zoltán szerkesztő ÉLET ÉS TUDOMÁNY SZERKESZTŐSÉGE Barabás Zoltán szerkesztő úr Budapest Kedves Barabás Úr! Köszönettel vettem válaszát és a felkínált lehetőséget. Kollégáim javaslatára, az általuk megadott adatok és szempontok alapján, végül is én állítottam öszsze a cikket, igyekezve megfelelni az Ön által kért tartalmi és formai igényeknek. A mostani — parlamenti döntés utáni — helyzetben úgy véljük, hogy azok körében, akik a politika mellett a tudományt is keresik lapjukban, még érdeklődésre tarthat számot rövid írásunk. Még egyszer köszönöm a lehetőséget és nagyon remélem, hogy Önöknél nem kerül ez a válasz a napilapokhoz küldött elődeinek szomorú sorsára. Budapest, 1989. november 6. Tisztelettel: Papp Ferenc vezérigazgató-helyettes Vízügyi Tervező Vállalat VÍZÜGYI TERVEZŐ VÁLLALAT VEZÉRIGAZGATÓ HELYETTES HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY SZERKESZTŐSÉGE Békési János szerkesztő Budapest Kedves János! Közlönyünk Refuznyiki rovatának felhívására mellékelek egy újabb cikket, melyet 1989 novemberében küldtünk el az Élet és Tudomány szerkesztőségének, az ott megjelent interjúra („Gátat az algáknak") reagálva. Véleményünk azóta sem jelent meg, annak ellenére, hogy azt a lap szerkesztője kifejezetten kérte és várta. Mindez kiderül a mellékelt levélváltásunkból is, melynek néhány érdekes és tanulságos részletét szintén közlésre javaslom. Budapest, 1990. február 12. Üdvözlettel: Papp Ferenc vezérigazgató-helyettes