Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
4. szám - Csaba Levente: A szennyvíziszap utókezelése és hasznosítása
215 A. szennyvíziszap utókezelése és hasznosítása Csaba Levente MÉLYÉPTERV, Budapest, Váci út 60—62. 1132 Kivonat: A kaposvári szennyvíztisztító telepen keletkező víztelenített szennyvíziszap a Kapostáj Mgtsz mintegy 700 ha területén kerül hasznosításra. A keletkező szennyvíziszap zárt konténerben, folyamatosan, a keletkezés ütemében kerül ki a hasznosító terület centrumában kialakított iszapérelelő telepre. Az iszapérlelő telep úgy épül burkolt úttal megközelíthetően. hogy mintegy 3—4 havi iszapmennyiséget burkolt felületen tudjon fogadni. Itt 1,8—2 m magas iszapprizmák lesznek kialakítva, majd szükség szerint átrakva, levegőztetve az érlelődés befejeztéig. Ezt követően az érlelt iszap, más néven iszaptrágya az érlelő telep burkolt úttal körbejárható rendezett felületére, az iszaptárolóba kerül. A hagyományos szerves trágyázás időszakában szórják ki az iszaptrágyát. Az iszaptrágya kiszórását, talajba munkálását hagyományos, a mezőgazdasági üzemekben alkalmazott eszközökkel végzik. A MÉLYÉPTERV próbaüzemi tervei alapján mind a szennyvíziszap-utókezelés, mind az iszaptrágya-hasznosítás próbaüzeme megtörtént, s bizonyította a tervezett rendszer alkalmazhatóságát. Kulcsszavak: víztelenített szennyvíziszap utókezelése, iszapérlelő telep, hasznosító terület, hagyományos szerves trágyázás, hagyományos eszközök. Bevezetés A szennyvíziszap elhelyezésének, mezőgazdasági hasznosításának kérdéseivel már több mint egy évtizede foglalkozik a MÉLYÉPTERV. 25—30 db kisebbnagyobb település szennyvíziszapjának elhelyezését oldotta meg különböző, a helyi adottságoknak megfelelő módon. (Csaba L., 1983). Nagyobb szállítási távolság esetén többnyire a víztelenített iszap, érlelés utáni hasznosítását tervezte, mint ez esetben is. Szennyvíziszap hasznosításával foglalkozó irányelv, illetve szabályzat 1983-ban jelent meg, így addig terveinkben a szakirodalmi adatokra támaszkodtunk. A Kaposvár régi szennyvíztisztító-telepén keletkező szennyvíziszap hasznosításának tervei is így készültek. (Boda, J., Csaba L., Köszeghy, K., Nyéki B. 1980.) 1. A tervezés menete, előmunkálatok A munkát részletes környezettanulmánnyal kezdtük. Megállapítottuk, hogy a viszonylag legnagyobb összefüggő területen gazdálkodó mezőgazdasági üzem a Kapostáj Mgtsz, Toponár. A termelőszövetkezet elnökével egyeztettük elképzeléseinket, és megállapodtunk abban, hogy a számukra ismeretlen témában a szövetkezet vezetősége tájékozódik, s majd ezt követően nyilatkozik. Ennek eredményeképpen a szövetkezet már az előmunkálatokhoz megadta a szükséges segítséget, alapadatokat szolgáltatott s elvi nyilatkozatban rögzítette elvi fogadókészségét. A továbbiak során a szennyvíziszap hasznosításával kapcsolatos tervezésnél folyamatosan figyelembe vettük az üzem szakembereinek véleményét, közösen határoztuk meg az iszapérlelő telep helyét, a hasznosításba vont növénykultúrákat stb.. (MÉLYÉPTERV, 1981.) A szennyvíziszap-hasznosítási tervezést megelőzően megbíztuk a Somogy Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Államást a talajtani szakvélemény elkészítésével. Párhuzamosan a MÉLYÉPTERV vízkísérleti laboratóriumában vizsgálatok kezdődtek a szerves anyag, a makrotápanyagok (N, P, K) és a nehézfémek meghatározására. 1981-ben elkészült a talajtani szakvélemény, amely elsősorban a talajhibák vagy a talajvízhatás miatt kizárt területeket, valamint az általános talajtani jellemzőket adta meg, Mintegy 1500 ha területet vizsgáltak meg, és csak egy-két tábla mélyebb, talajvizes, vízfolyásokhoz közel eső részeit zárták ki, zömét alkalmasnak találták. Előírták a talajok alacsony pH-értéke miatt a feltalaj meszezését, a művelt szint alatti nagyfokú tömődöttsége miatt a mélylazítást. Ezt követően a talajtani szakvélemény és a szennyvíziszap vizsgálati eredményei alapján folytattuk a tervezést. •SOMOGYASZAÍÓ KAPOSFÜRED TOPONAFR Szennyvíztisztító telep Siennyviztiszlltc tele/i SANTOS Szenn yvíziszap hasznos itc terület Átemelő telep KAPOSMR 1. ábra. Átnézetes helyszínrajz
