Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

4. szám - Csaba Levente: A szennyvíziszap utókezelése és hasznosítása

216 HIDROLÖGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. EVF. 4. SZAM 2. ábra. Iszapérlelő telep KRimmOJLíNno fv7l rv7| rv7l fv71 ISZAPERLELO TER 3 HAVI ISZAP FOGADÁSARA BURKOLT FELÜLET rv7i Lül ERLELT ISZAPTAROLO 6 HAVI ISZAP FOGADÁSÁRA RENDEZETT TALAJFEWLET ÖSSZES TERÜLET: 100mx72m EBBŐL BURKOLVA 54 m * 12 m 3U RK01T BCKOTÖÚ T ~ Több határértéksorhoz hasonlítottuk a nehézfém­tartalmat, s megállapítottuk, hogy az iszap alkal­masnak látszik hasznosításra. Ezt követően az iszap szárazanyag-tartalmából indultunk ki a hasz­nosítóterület méretezésénél, miszerint 10 t/ha szá­razanyag-terhelést vettünk figyelembe. Hároméves forgóban képzeltük el a hasznosítást, a vizsgált 1500 ha területből 1000 ha-t jelöltünk ki végle­gesen (1. ábra). 2. Az iszapcrlelő telep kialakítása A szennyvíziszap hasznosítása előtt érlelést, ere­detileg komposztálást terveztünk. A komposzttele­pet úgy méreteztük, hogy 3 havi iszapmennyiséget burkolt felületen, 6 havi iszapmennyiséget rende­zett, burkolt úttal körbejárható területen lehessen elhelyezni (2. ábra). Az iszapérlelő telepet zárható kapuval ellátott kerítés veszi körül. A bejárásnál kerékmosó, fer­tőtlenítő lett kialakítva. 3. A megvalósítás után jelentkező feladatok Az iszapvíztelenítő gépház, valamint komposzt­telep 1985—86-ban elkészült. Az üzembe helyezés előtt próbaüzemet írt elő a Dél-dunántúli VÍZIG. Időközben megjelent a 9003/1983. MÉM—Eü. M. —OHV sz. Szennyvízelhelyezési Szabályzat, így az abban foglaltak szerint pótlólag több vizsgálat el­végzése vált szükségessé: —• a szennyvíziszap összetétele, havonta, — talajtani kiegészítő vizsgálat és szakvélemény, — hasznosítóterület méretezése az újabb meny­nyiségi és minőségi összetevők alapján, — a korábban tervezett technológia felülvizsgála­ta. A szennyvíziszap összetételének vizsgálata azt az eredményt mutatta, hogy nagymértékben megnőtt a Cd (kadmium), a Cu (réz) és Ni (nikkel) meny­nyisége az iszapban, éppen a felhasználás előtti időszakban. Ennek kiküszöbölésére a MÉLYÉP­TERV 1987-ben forráskontroll-vizsgálatokat vég­zett, hogy kiszűrje a különösen szennyező üze­meket. A tanács és a DRV azóta folyamatosan ellenőrzi az érkező szennyvizeket, valamint különböző módon igyekszik a szennyvízkibocsátókra hatni a nehézfém­tartalom csökkentése érdekében. — Az 1982-ben készített talajtani szakvélemény ki­egészítésére el kellett készíteni a talaj nehézfém-tar­talmának, valamint a fizikai és vízgazdálkodási tulaj­donságainak vizsgálatát. A vizsgálat eredményeképpen 714 ha-t találtak alkalmasnak szennyvíziszap-haszno­sításra. — Az újabb adatok ismeretében meg lehetett álla­pítani, hogy a hasznosító terület elegendő a kelet­kező szennyvíziszap hasznosítására, és a megváltozott minőség miatt különös gonddal kell a próbaüzemet lebonyolítani. — A tervezett technológiát nem kellett megváltoz­tatni, mert ezt sem az iszapminőség, sem a talajtani adottságok, sem az üzemben jelenleg termesztett kul­túrák nem indokolták. A VÍZIG állásfoglalása szerint a fentiek figyelem­bevéíelével a MÉLYÉPTERV 1986-ban próbaüzemi tervet készített az iszapérlelésre és -hasznosításra. A próbaüzem során szükséges vizsgálatokra az ATEK—KUTI Mosonmagyaróvári és a Somogy Megyei KÖJÁL kapott megbízást. A technológia két fő folyamata: — az érlelés — és az érlelt iszap hasznosítása. Mindkét folyamatra külön próbaüzemet tervez­tünk lebonyolítani.

Next

/
Thumbnails
Contents