Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
4. szám - Csaba Levente: A szennyvíziszap utókezelése és hasznosítása
216 HIDROLÖGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. EVF. 4. SZAM 2. ábra. Iszapérlelő telep KRimmOJLíNno fv7l rv7| rv7l fv71 ISZAPERLELO TER 3 HAVI ISZAP FOGADÁSARA BURKOLT FELÜLET rv7i Lül ERLELT ISZAPTAROLO 6 HAVI ISZAP FOGADÁSÁRA RENDEZETT TALAJFEWLET ÖSSZES TERÜLET: 100mx72m EBBŐL BURKOLVA 54 m * 12 m 3U RK01T BCKOTÖÚ T ~ Több határértéksorhoz hasonlítottuk a nehézfémtartalmat, s megállapítottuk, hogy az iszap alkalmasnak látszik hasznosításra. Ezt követően az iszap szárazanyag-tartalmából indultunk ki a hasznosítóterület méretezésénél, miszerint 10 t/ha szárazanyag-terhelést vettünk figyelembe. Hároméves forgóban képzeltük el a hasznosítást, a vizsgált 1500 ha területből 1000 ha-t jelöltünk ki véglegesen (1. ábra). 2. Az iszapcrlelő telep kialakítása A szennyvíziszap hasznosítása előtt érlelést, eredetileg komposztálást terveztünk. A komposzttelepet úgy méreteztük, hogy 3 havi iszapmennyiséget burkolt felületen, 6 havi iszapmennyiséget rendezett, burkolt úttal körbejárható területen lehessen elhelyezni (2. ábra). Az iszapérlelő telepet zárható kapuval ellátott kerítés veszi körül. A bejárásnál kerékmosó, fertőtlenítő lett kialakítva. 3. A megvalósítás után jelentkező feladatok Az iszapvíztelenítő gépház, valamint komposzttelep 1985—86-ban elkészült. Az üzembe helyezés előtt próbaüzemet írt elő a Dél-dunántúli VÍZIG. Időközben megjelent a 9003/1983. MÉM—Eü. M. —OHV sz. Szennyvízelhelyezési Szabályzat, így az abban foglaltak szerint pótlólag több vizsgálat elvégzése vált szükségessé: —• a szennyvíziszap összetétele, havonta, — talajtani kiegészítő vizsgálat és szakvélemény, — hasznosítóterület méretezése az újabb menynyiségi és minőségi összetevők alapján, — a korábban tervezett technológia felülvizsgálata. A szennyvíziszap összetételének vizsgálata azt az eredményt mutatta, hogy nagymértékben megnőtt a Cd (kadmium), a Cu (réz) és Ni (nikkel) menynyisége az iszapban, éppen a felhasználás előtti időszakban. Ennek kiküszöbölésére a MÉLYÉPTERV 1987-ben forráskontroll-vizsgálatokat végzett, hogy kiszűrje a különösen szennyező üzemeket. A tanács és a DRV azóta folyamatosan ellenőrzi az érkező szennyvizeket, valamint különböző módon igyekszik a szennyvízkibocsátókra hatni a nehézfémtartalom csökkentése érdekében. — Az 1982-ben készített talajtani szakvélemény kiegészítésére el kellett készíteni a talaj nehézfém-tartalmának, valamint a fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságainak vizsgálatát. A vizsgálat eredményeképpen 714 ha-t találtak alkalmasnak szennyvíziszap-hasznosításra. — Az újabb adatok ismeretében meg lehetett állapítani, hogy a hasznosító terület elegendő a keletkező szennyvíziszap hasznosítására, és a megváltozott minőség miatt különös gonddal kell a próbaüzemet lebonyolítani. — A tervezett technológiát nem kellett megváltoztatni, mert ezt sem az iszapminőség, sem a talajtani adottságok, sem az üzemben jelenleg termesztett kultúrák nem indokolták. A VÍZIG állásfoglalása szerint a fentiek figyelembevéíelével a MÉLYÉPTERV 1986-ban próbaüzemi tervet készített az iszapérlelésre és -hasznosításra. A próbaüzem során szükséges vizsgálatokra az ATEK—KUTI Mosonmagyaróvári és a Somogy Megyei KÖJÁL kapott megbízást. A technológia két fő folyamata: — az érlelés — és az érlelt iszap hasznosítása. Mindkét folyamatra külön próbaüzemet terveztünk lebonyolítani.
