Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

3. szám - Borsodi Andrea: Számítógépes analízisek a Fertő-tó nyíltvízi régiójának baktréiumközösségén

173 Számítógépes analízisek a Fertő-tó nyíltvízi régiójának baktériumközösségén A modern vízbakteriológiai kutatások egyik kulcskérdése napjainkban a természetes vizek baktériumközösségeinek minőségi szintű analízise. Állóvizeink közül a Balaton baktériumközösségeinek faji összetételéről az 1940-es évektől napjainkig számos adattal rendelkezünk, ugyanakkor a Fertő-tó mikrobiológiai vizsgálata mindezidáig csak közegészségügyi rutintesztekre korlátozódott. A tanulmány, amely a Fertő-tó magyarországi területének nyíltvízi baktériumközössége számítógépes analízisének eredményeit mutatja be, elsőként foglalkozik a tó baktériumpopulációinak faji összetételével. Megállapítja, hogy az őszi-téli időszak Fertő-tavi bakterioplanktonjának tömeges gyakoriságú tagjai általában nem fermentáló és anaerob körülmények között nem szaporodó szervezetek. Rávilágít arra a Fertő-tó vízkémiai viszonyaiból következő tényre, hogy a nyíltvíz nagy számban tartalmaz nagy sókoncentrációk és magas pH-értékek tolerálására képes, nem tipikusan savtermelő szervezeteket. vízbakteriológia, faji összetétel, numerikus analízis, Fertő-tó, nyíltvíz Borsodi Andrea Eötvös Loránd Tudományegyetem Mikrobiológiai Tanszéke, Budapest, Múzeum krt. 4/A. 1088 Kivonat: Kulcsszavak: 1. Bevezetés A mikroorganizmusok döntő szerepet játszanak a folyók és tavak vizének öntisztulásában, detoxifikálásában, ásványosítási folyamataiban, stb. E tényre vezethető vissza, hogy a természetes vizek anyagforgalmában kiemelkedő fontosságú baktériumfajok megismerése és a mikrobióta egyes tagjai biokémiai teljesítőképességének felderítése napjainkban a modern vízbakteriológiai kutatások középpontjába került (Szabó, 1988). Magyarország állóvizei közül a minőségi szintű (fajiszintű) vízbakte-riológiai ismeretek tekintetében csak a Balatonról és a Hévizi-tóról rendelkezünk értékelhető adatokkal. így a század 30as és 40-es éveiben Haranghy munkásságához (1941) fűződnek az első magas színvonalú és volumenében is elismerésre méltó tanulmányok a Balaton vize és üledékei baktériumközösségeinek összetételéről. A Balaton és környéke különböző vízi, szubhidrikus és terresztrikus élőhelyei baktériumközösségeinek modern számítógépes és az izolált tiszta tenyészetek élettani-biokémiai karakterisztikáira alapított numerikus analíziseit a 70-es évek végétől az ELTE Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai kezdeményezték. Közülük Suman és Szabó (1982) a Zala folyó alsó szakasza fenéküledékének aktinomiceta közösségeit elemezték. Farkas (1982) a Zala vizének a tó biótájára gyakorolt hatását bakteriológiai módszerekkel mutatta ki. Langó (1982) a tó északi parti turzásainak és terresztrikus talajainak Bacillus-populációin, míg Szabó Zsuzsa (1982) a Balaton mederiszap Micromonospora-népességein a tó bakteriológiai kutatása történetében a legmélyrehatóbb, nagyrészletességű, számítógépes differenciálást valósította meg. A Balaton nyiltvize baktériumnépességének összetételét Kotsis és mtsai (1982) tárták fel, míg Márialigeti és Rajki (1982) vizsgálatai tették lehetővé a balatoni halfajok bélcsatornájában élő aktinomiceták megismerését. Farkas és mtsai (1982) a tó nádasaiban a víz öntisztulásáért felelős epifita mikróbapopulációk összetételét és biokémiai aktivitását demonstrálták. Phavi Van Ty (1982) csopaki vörösföldek aktinomiceta közösségein, Contreras (1982) a Balaton térségéből származó Diplopodák fécesz-mikrobiótáin végzett Adanson-típusú numerikus analíziseket. Ugyanakkor Arnaldo Prieto (1982) és Fernandez (1982) a Hévizi-tó vizének és gyógyiszapjának addig ismeretlen szaprofita mákróbaközösségeit tanulmányozták. Ellentétben a Balatonnal, a Fertő-tó mikrobiológiai vizsgálata mind a magyar, mind az osztrák oldalon mindezidáig csak közegészségügyi rutintesztekre korlátozódott. Az itt bemutatásra kerülő tanulmányommal, mely a Fertő-tó magyarországi területe nyíltvízi baktériumközössége faji szintű számítógépes analízisének eredményeit tárja elénk, a tó vizének biológiai és kémiai öntisztulásában szerepet játszó mikroorganizmusok élettani-biokémiai jellemvonásainak megismeréséhez is szeretnék hozzájárulni. 2. Vizsgálati anyag és módszerek Bakteriológiai vizsgálatok céljaira a Fertő-tó magyarországi területe nyíltvízi régiójából — az ún. külső tavak területéről — 4 mintavételi helyről gyűjtöttünk vízmintákat a vízfelszíntől kb. 25—28 cm-es mélységből aszeptikus körülmények