Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

3. szám - Borsodi Andrea: Számítógépes analízisek a Fertő-tó nyíltvízi régiójának baktréiumközösségén

174 HIDROLÖGIAI KÖZLÖNY 1990 . 70. ÉVF. 3. SZAM I —IV.r Mintavételi területek 1. ábra. A Fertő-tó vázlatos helyszínrajza között. A mintavételi térségek elhelyezkedéséről az 1. ábra tájékoztat. A vízmintákat hűtött állapotban, 24 órán belül laboratóriumba szállítottuk, ahol azokból nyert hígítási sorozatok egyes tagjait petricsészékben, különböző összetételű tápagarlemezek felületén terítettük. Mintavételezést három alkalommal végeztünk, először 1986. okt. 21-én, mikor a tó felett erős, viharos szél fújt, a víz jelentősen felkavarodott, következésképpen nagy mennyiségű szuszpendált iszapot tartalmazott. A második mintavételre 1986. december 4-én többnapos szélcsendes időszak után került sor. Végül a harmadikra 1987. márc. 17én, a Fertőrákosi-beltavat borító, kb. 20—24 cm vastag jégtakaró alól. A víz hőmérséklete a gyűjtési időpontokban 10 °C, 2 °C, illetve 0 °C volt. A szélesztéshez nutrient-agar, egyszerű víz-agar és keményítő-ammóniumsó-agar lemezeket használtunk. Egy hetes 22 °C-os inkubáció után a nutrient-agar lemezek felületéről nem szelektív módon, a három gyűjtés mintáiból összesen 827 izolátumot állítottunk elő. A vizes-agar és a keményítő-ammóniumsó-agar lemezek felületén nem észleltünk baktériumnövekedést. A részletes további vizsgálatokat megelőzően izolátumainkon előzetes, főként makro- és mikroszkópos telep- és sejtmorfológiai bélyegek alapján végrehajtott csoportosítást eszközöltünk. Ilymódon több, hasonló izolátumokat tartalmazó csoportot különíthettünk el. Ezek mindegyikéből a további részletes vizsgálatokhoz a csoportok számszerinti nagyságának arányában reprezentatív törzseket, mégpedig összesen 225-öt szelektáltunk és reizolálással tisztítottunk. A kísérletek során 94 — az előzetes meghatározások alapján döntően a Flavobacterium genuszba sorolt — reprezentáns törzs kipusztult. A fennmaradt 131 törzzsel végzett kulturális-morfólógiai és élettani-biokémiai tulaj donságanalízis egyes tesztjeit az 1. táblázaton soroljuk fel. A vizsgált kulturális-morfológiai jellegek: a telepek nagysága, színe, alakja, elevációja, denzitása és konzisztenciája. Mikromorfológiai tulajdonságok: sejtalak, sejtméret. A Gram-szerinti festődést nutrient-agaron nőtt 24 órás tenyészetekkel végeztük (elszíntelenítést 96%-os etanollal). A spórák jelenlétének kimutatása Schaeffer és Fulton (1933) módszere alapján történt. Élettani-biokémiai vizsgálatok: Kataláz-aktivitás: 24 és 48 órás tenyészetek kezelése 3%-os H2C>2-vel. Az oxidáz teszt értékelése Gaby és Hadley (1957) módszere alapján történt. D-glükóz oxidativ és fermentativ értékesítésének vizsgálata: Hugh & Leifson (1953) módszere szerint. Az anaerob növekedést Bacto Anaerobic Agar felhasználásával detektáltuk. Az antibiotikumokkal és antibateriális anyagokkal szembeni érzékenység vizsgálatához a szélesztéssel inokulált nutrientagar lemezekre a hatóanyagokat (a megadott koncentrációkban, lásd: 1. táblázat) Resistest korongok alakjában helyeztük. Az eszkulin hidrolízisének kimutatására Cowan & Steel (1974) módszerét használtuk. Az arginin hidrolízisének vizsgálatához Niven és mtsai (1942) módszerét alkalmaztuk. Az ammóniatermelést 1% peptont tartalmazó táplevesben Nessler reagenssel mutattuk ki. Tirozinbontás detektálása Gordon és mtsai (1973) szerint. A kazeáz aktivitást Cowan & Steel (1974) által javasolt 5% Skim Milk powder tartalmú nutrient-agar felhasználásával vizsgáltuk. A kénhidrogén-termelést cisztein, illetve tioszulfát tartalmú táplevesben ólomacetáttal átitatott szűrőpapírcsíkok segítségével értékeltük. Az indolképzést Cowan & Steel (1974) nyomán Kovács reagenssel detektáltuk. A foszfatáz aktivitás, a metilvörös és a Voges-Proskauer reakciók, továbbá a N0

3-redukció kimutatása Griess-Ilosvay reagens felhasználásával Cowan & Steel (1974) módszerei alapján történt. A fenilalanin dezamináció vizsgálatát Ewing és mtsai (1957) által javasolt táptalajon, a „Report" szerinti (1958) kiértékelési módszerrel végeztük. A keményítő hidrolízis vizsgálatához 1% keményítőtartalmú nutrientagar lemezeket használtunk. Az ureáz aktivitás kimutatását Christensen (1946) módszere alapján hajtottuk végre. A cellulózbontás mértékére nutrient-táplevesben elhelyezett szűrőpapírcsíkok emésztéséből következtettünk. A metilénkék redukciójára a kontrollhoz viszonyított elszíntelenedés mértéke utalt. A proteolitikus aktivitást tojásfehérje tartalmú tápagarlemezeken figyeltük meg. A zselatináz aktivitás kimutatásához Frazier (1926) módszerét követtük. A savképzést az 1. táblázatban felsorolt szénhidrátok alkalmazá-