Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
3. szám - Aujeszky Géza–Petz Rudolf–Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula: Új partiszűrésú vízbázis a Duna bal partján Tassnál
AUJESZKY G. et. al.: Tassi vizbázis 169 által módosított, esetünkben érvényes összefüggésével. _ 0 ,73-Q-(lg2a-lgr) s-(H-l) ahol Q = kitermelt vízhozam H — folyóvíz vízszintjének magassága a fekii felett ,s = depresszió a = a kút távolsága a partéltől r = kútsugár l = szűrőhossz Az alapadatokat és eredményeket az 1. táblázat tartalmazza. 7. láblázat A vízadó réteg szivárgási tényezőjének számítási alapadatait cs eredményeit bemutató táblázat (A jelölések értelmezése a szövegben található) kút a r H 1 8 Q K m m/s Tl 30 0,1 11,7 6 2,18 0,012 6,3 10-« T2 35 0,1 11,8 6 1,88 3,02 0,0121 0,0233 7,5 - lO" 4 9,0-104 T3 45 0,1 13,1 6 1,51 2,89 0,0065 0,012 4,8-10" 4 4,7 -104 T5 50 0,1 11,5 6 1,66 0,0145 1,1 -lO3 T6 50 0,1 10,5 6 1,74 2,72 0,0075 0,0103 5,6 -10" 4 4,9 -104 T7 70 0,1 9,4 4 2,74 0,0108 6,7 10" 4 T8 70 0,1 9,3 4 2,29 3,44 0,007 0,0102 5,3 10" 4 5,1 -10" 4 T9 62 0,1 8,8 5 2,6 0,0072 4,5 .10-" T10 70 0,1 8,6 4 4,12 0,01 4,4 -104 A szivárgási tényező átlagértéke tehát £ = 6,1 • 10~ 4 m/s A háttérterületen — korábban létesített kutak próbaszivattyúzása alapján számított (1987. aug.) szivárgási tényező átlagértéke & = 5,0 104 m/s A kitermelhető hozam számítását a Forchheimer által kidolgozott visszatükrözési módszerrel végeztük. A módszernél feltételezzük, hogy a folyóban a partvonalhoz viszonyítva szimmetrikusan ugyanannyi fiktív kút van, mint a parton. Ezek a kutak a valóságos kutakból kitermelt vízmennyiséggel azonos mennyiségű vizet nyelnek. A hozamok számítására az alábbi egyenletrendszer írható fel minden egyes termelő kútra: + Q,ln-Arl_ + ... +Q ii ahol <2,a kutakból kitermelt hozam // a folyóoldali vízoszlop magasság h a leszívott vízszinthez tartozó vízoszlop magasság k szivárgási tényező r kútsugár / a kutak folyótól való távolsága cl termelő kutak egymástól való távolsága S l_ i a termelő kutak távolsága a fiktív kutaktól A kútsort a hidrogeológiai adottságok alapján két részre bontottuk, a Tl—T6, illetve T6—T10 részekre és a hozamot az egyes részeken belüli kutakra számítottuk. 1. esetben elengendő volt 2. esetben #ioésö 9 = ö 8 = Ö7 értékeit számolni. A módszer csak a folyóoldali készletet számolja, ezért a háttér felől érkező vízkészletet a 93,0 m B.f. hidroizohipsza mentén számoltuk, a szivárgási sebesség Darcy összefüggés alapján történő meghatározásával. Alapadatok: 1. részkútsor (Tl -6) parti szűrés: háttér oldal: H = 8m IJ— \ 300 m h = Qm //= 6,1 m k = T,0 • 104 m/s k = 5 • 10~ 4111/s r = 0,l m i= 1,5 °/ 0( ) / = 70 m x= 160 m 2. részkútsor (T7 -10) partiszűrés: háttér oldal: // = 6m L = 700+800 m A = 3,6 m H = 6,0 m k = 5,2 • 104 m/s k = 5l0~ 4111/s r = 0,1 m il= 1,7 °/no 1= 80 m Í,= l,0°/ 0 0 x=160m kút parti szűrés háttér összesen m 3/d T 1 703 87 790 T 2 495 87 550 T 3 495 87 550 T 4 495 87 550 T 5 495 87 550 T 6 495 87 550 T 7 394 130 540 T 8 394 126 520 T 9 394 126 520 T 10 410 126 520 Összesen: 4770 1030 5800 A számításnál 24 órás üzemeltetést feltételeztünk. A kitermelhető minimális vízkészletből a partiszűrésű víz aránya kb. 82 % és a háttérből ér-
