Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
3. szám - Aujeszky Géza–Petz Rudolf–Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula: Új partiszűrésú vízbázis a Duna bal partján Tassnál
170 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990 . 70. ÉVF. 3. SZAM kező víz aránya kb. 18 %. A kutak fajlagos vízadóképességének figyelembevételével számítást végeztünk az átlagosan kitermelhető vízmennyiségre, 22 órás üzemidő figyelembevételével: kút vízmennyiség m 3/d T 1 1000 T 2 1300 T 3 1100 T 4 950 T 5 950 T 6 750 T 7 850 T 8 600 T 9 550 T 10 500 összesen: 8550 A kitermelhető készlet túlnyomó része, 90—92 % a partiszűrésű készletből származik, míg a háttér 8—10 %-ban biztosítja a vízutánpótlódást. Mindkét esetben a szűrőbe T8 és T10 jelű kútnál 0,5 m, a T9 jelű kútnál 1,5 m beleszívást terveztünk. 5.2. Védelmi rendszer kialakítása A vízművek védelmére vonatkozó, jelenleg érvényben levő 11/1961. (VÉ 8.) EüM—OVF együttes utasításban foglaltak szerint a víznyerő helyek körül hármas tagozású védőterületet kell kialakítani. A vízbázison kitermelt vízmennyiség döntő hányada a Duna medréből beszivárgó partiszűrésű víz, ezért a vízbázis háttér területének védelme mellett döntő fontosságú a partmenti medersáv védelme is. A területileg illetékes, Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal 1988. június 14-én tartott egyeztető tárgyaláson a VÍZIG képviselője kijelentette, hogy a védendő 1585,8 fkm és az 1582 fkm közötti balparti mederszakaszon a meder feliszapolódását előidéző kőmű létesítését a 2000. évig érvényes szabályozási terv nem irányozza elő. A part védelmét kőszórással biztosítják. Egyúttal megállapította, hogy a védendő partmenti medersávban kavieskotrásra érvényes engedély nincs, a jövőbeni engedélyezésnél figyelembe veszi a javasolt korlátozást és e sávban építőipari célú kotrást nem engedélyeznek. A belső védőövezet határa a kutak körül 50 m sugarú kör, amelyen belüli területnek a rendelet szerint a vízmű kezelésében kell lenni és azt az előírás szerinti kialakítással le kell keríteni. A belső védőövezeten belül a hivatkozott utasításban foglalt korlátozások az irányadók. Tekintettel arra, hogy a kutak egymástól 160 m-re vannak, és a jövőben esetleg a kutak között újabb kutak készülnek a belső védőövezeteket javasoljuk összevonni és ezáltal a 100X1540 m méretű egységes belső védőövezet alakul ki. E terület kisajátítása 1987. évben megtörtént. A Duna kisvízi partéléig az előírt 50 m védőtávolság biztosított. A kutak körül a külső védőövezet határa a belső védőövezet határától számított 100 m sugarú kör, amelyeket javasoljuk szintén összevonni. Az összevonás után a belső védőövezet mentén 100 m-es sáv alakul ki a 7. ábrán közölt módon és mértékkel. A külső védőövezeten belül a hivatkozott utasításban foglaltak irányadók. A védőövezetet a meder felőli oldalon a kisvízi partéltől mért 100 m-es sávra javasoljuk kiterjeszteni, mert az 1985. évben végzett mederfelvétel szerint a Duna medrének fenékszintje e távolságon megközelíti a kutaknál meghatározott feküszintet, így ennél távolabb a medren keresztül történő beszivárgásnak alárendelt szerepe van. A 100 m-es medersávon belül a kavics kitermelését eredményező építőipari célú kavicskotrást nem javasoljuk engedélyezni, mert a kotrás a kitermelhető víz mennyiségét és minőségét egyaránt veszélyeztetné. A meder feltöltődése esetén kotrást csak az 1985. évi mederfelvételben rögzített mederalakig, szigorú ellenőrzés mellett, javasoljuk engedélyezni. A vízbázis I. ütemhez kapcsolódó hidrogeológiai védőövezetet az előzőekben mértékadónak tekintett alacsony Duna- és talaj vízálláshoz tartozó talaj vízfelszín és a számolt víztermelés hatásának ( 7. ábra) figyelembevételével számítottuk. A számításokat az OVH és a VITUKI által összeállított MI—10—432 T iránymutatásai alapján végeztük el az 1, 2, 3. pont alapján, tehát a kútsort véges hosszúságú vonalmenti megcsapolásként fogtuk fel. Ha a Q g = q g II hozamú, 2L hosszúságú víztermelő galériát a folyótól (y tengely) xo távolságban a parttal párhuzamosan helyezzük el az y = + L pontok között, akkor a víztermelés által befolyásolt terület határa — semleges áramvonal — két parabola összegezéséből alakul ki és a védőterület szélessége a folyópart vonalában az alábbi összefüggéssel számítható: VM -í L*•xl + 2 x 0L V ahol: , (2nv tL\ alapadatok: £=720 m x o = T0 m ?;« = 9,0-107 m/s 0 = 5800 m 3/d H= 7 m Számított érték: yu 880 m = 120 + 160 m A hatásterület határa a szélső kúttól: 160 m. A következő lépésben az utánpótlási területen belül számítottuk az 1,5, 10,15 éves elérési idő izovonalait az alábbi összefüggéssel t-Vt -X X<x-x 0 + qx 0 71 •Vt •yM arc tgyu arc tgVM
