Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
3. szám - Aujeszky Géza–Petz Rudolf–Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula: Új partiszűrésú vízbázis a Duna bal partján Tassnál
166 HIDROLŰGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. ÉVF. 3. SZAM lmB.f.] 98-1 91 96 959493~ 92 ' 919089888186 8554838281 ~ 8079787711 12 13 U 15 16 17 18 19 110 97;iO 97,17 97,61 96,18 96,22 96,32 96.i1 96,70 96,53 96,29 D í). ábra. A patiszűrésű kútsor vízföldtani szelvénye 1. Humusz, 2. Iszapos finomhomok, 3. Homok, 4. Vízadó homokos kavics, 5. Agyagos, iszapos fekttrétegek. zetében jelentősen kivastagszik és megközelíti a felszínt 1,2, ill. 0,9 m-re. E finomhomok rétegre a vizsgált területen ártéri elöntésekből morotvák, holtágak lassú feltöltődéséből származó iszap, iszapos homok rétegek települnek. Ezek a képződmények képviselik a fedőüledékek második típusát. E rétegek igen jelentősek a felszíni szennyeződések megszűrésében — visszatartásában, mert rosszabb vízáteresztő képességük és jó abszorbeáló tulajdonságaik miatt döntően befolyásolják a háttérterület talajvizeinek minőségi adottságait, továbbá nagyobb szerves anyag tartalmuk miatt redukciós környezetet teremtenek. A kútsornál a legvékonyabb a II/1 figyelőkút területen (1,8 m), majd vastagodni kezd és a T5— T6 kutaknál éri el a legnagyobb értéket. Ezután megint vékonyodni kezd és a T9-nél már csak 1,0 m. Megállapítható tehát, hogy a kútsor területén e rétegek vastagsága rendkívül szeszélyes. A háttérből érkező vizek minőségének megfigyelésére telepített figyelőkutaknál már igen egyenletes kifejlődése és vastagsága, mert 5,8—3,5 m mélységek között található az alsó felülete és átlag vastagsága meghaladja a 4,0 m-t. Ilyen kedvező vastagságot és kifejlődést találunk az A—A szelvényben is, ami részben magyarázatul szolgál arra vonatkozóan is, hogy a tehenészeti telep szennyvíz szikkasztásának hatása miért nem mutatható ki a szűk környezetben sem. A B—B szelvény mentén az előzőhöz hasonló kifejlődésű és vastagságú fedőrétegeket találunk. Más a helyzet a C—C szelvénynél, ahol a III/3— III/4 figyelőkutak környezetében igen vékonyak, ill. hiányoznak és a finom homok megközelíti a felszínt. Ennek megfelelően e területrész — a védőterületen belül — szennyeződés-érzékeny. E fedőréteg típus magasabb százalékban tartalmaz szerves anyagot, redukciós viszonyokat teremtve. A fedő összlet harmadik típusát a fekete mocsári rétegek képviselik. Ilyen réteg a Kiskunsági Főcsatorna mentén, továbbá az F3—F5 jelű figyelőkutak környezetében jelent meg. Ezek nagy szervesanyag-tartalmuk miatt kedvező irányba befolyásolják a víz minőségét. Korlátozott elterjedésük miatt azonban a vizsgált területen belül ilyen jellegű szerepük nem ítélhető jelentősnek, de mivel részben éppen a kútsor északi része és a
