Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
3. szám - Maucha László: A karsztos beszivárgás számítása
MAUCHA L.: Karsztos beszivárgás 159 | 600,6 >500 ! 400 -S 300 -o 5 200 Oj -a £ 'oo /500 0 200 400 Ó00 aoo 7000 1200 fvi csapadékösszeg. C Imm/évl S. ábra. .1 Jósvaj ön mért évi csapadék- és beszivárgási összegek módosított parabolával kiegyenlített kapcsolata környéken végzett megfigyeléseink szerint a mészkő karszton történt évi beszivárgás mintegy 90— 95 %-ban évről évre kiürül. A maradék 5—10 % azonban csak 2 év alatt tud kifolyni, ezért a karsztvidék összes forrásának minimális vízhozamösszege az összes átlaghozam 20 %-a körül alakul ki, amely állandó alaphozamként jelentkezik. Ezt azonban figyelembe lehet venni. A 8. ábrán olyan parabolával helyettesítjük a 7. ábrán bemutatott eredeti csapadékhozam, — beszivárgás kapcsolatot, amelynek csúcspontja nem az origóban van, hanem az ordináta + 40 mm/év értékű átlagos alaphozamnak megfelelő pontjában. Ezért a kiegyenlítő parabolát is kisebb meredekségűre kellett transzformálni, hogy a korábbi kapcsolatot kielégítse, így a nyers beszivárgás értékét megbízhatóbban lehet számítani a: I3ny — C 2 + 40 [inm/év] (27) A (26) egyenlet alapján fenti beszivárgási értékeket e korrekció részére jól megközelíthetjük a: KCE = 61- G\ ~ 2500 [mm/év] (29) 3300 módosított parabola egyenletéből. 3.3. A csapadékeloszlási-korrekció számítása A vegetációmentes előzetes téli félévi csapadék jelentős szerepét az évi beszivárgás szabályozásában Kessler (1954) elgondolásai szerint építjük be a számításba, de más formulával valósítjuk meg. E korrekciónak egyrészt azt kell figyelembe venni, hogy a tárgyév első negyedében volt-e elegendően nagy csapadékösszeg, amely legkésőbb hóolvadáskor elhanyagolható párolgással beszivároghat. Másrészt az a kérdés, hogy előző óv utolsó negyedében volt-e ennek a beszivárgásnak megfelelő előkészítése. E kérdést összevonva úgy is feltehetjük, hogy a beszivárgási viszonyok a tárgyévet megelőző télen hogyan tértek el a sokévi átlagtól? Ezért a korrekciót a KCE = Bt —Bt [mm/év] (28) különbségből fogjuk számítani, ahol B t = az előző év október 1. és tárgyév március 31. közötti félév beszivárgás összegével, ]g t pedig = az előbbi idfíszaksokévi átlagos beszivárgásával. egyenlettel, ahol C t és (jt a tárgyévet megelőző téli félév csapadékösszegét és a sokévi átlagos csapadékösszeget jelenti. E korrekciót a fenti kapcscolatból kell számítani a téli összefüggés helyett (neveződ 810) mivel ezen időszak csapadékosságát részben a tározási korrekció is figyelembe veszi. 3.4. A távozási korrekció számítása E korrekciót változatlanul az összegző módszer szerint kell számítani a (10), (11), (12), (13), (14), (15) egyenletek figyelembevételével. 3.5. A párolgási korrekció számítása E korrekciót változatlanul az összegző módszer szerint kell számítania(17), (18) egyenletek alapján. 3.6. A lefolyási-korrekció számítása A lefolyási-korrekció szupercsapadékos és extracsapadékos (K £")-hónapokra vonatkozó részkorrekcióját változatlanul az összegző módszer szerint kell számítani a (18), (19), (20), (21), (22) egyenletek figyelembevételével. A szupercsapadékos év lefolyási részkorrekcióját (Kj,"') azonban pontosíthatjuk azáltal, hogy a 8. ábrán feltűntetett jósvafői csapadék-nyers beszivárgás kapcsolat parabolájának egyenletéből vonjuk ki az N ma x és T ma x pontokon át húzott egyenes egyenletét az összegző módszer 5. ábrája és a (23) egyenlete figyelembevételével (9. ábra). 6 600 6 00 5008 400 • 1300 ' 200; 100 KL^-0.172C-138200 400 600 <f00 1000 1200 9. ábra. A szupercsapadékos évi lefolyási korrekció számítása A korrekció értékét tehát a: C 2 K7 3300 -0,172 (7-138 [mm/év] (30) összefüggésből nyerjük, ahol C = évi csapadékösszeg. A kapcsolati módszer szerint a szupercsapadékos év lefolyási részkorrekciója akkor
