Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
3. szám - Maucha László: A karsztos beszivárgás számítása
160 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990 . 70. ÉVF. 3. SZAM NAGY-TOHONYA - FORRÁS TETTYE-FORRÁS 500iOO 300 • -í 2006 6 100l 0S í 0° 300V) 200 -a 100• V) £ o s i 0° -Ui 300 H 200100 0 értékek lm m/év] Kessler módszer Böcker módszere t ' | | ' ' ' I I ' ' ' II ' 1965 1970 7975 "TT 1960 íévekI uoo300X 2006 100.6 oo 0 o,4 00 eu sjoo-I :o -8 200e> •g 7003 o •o •s 400 300200 100 Kapcsolati módszer I I ' 1 1 I I 1 1950 1955 I I 1 ' 1 I I 1 1 ' I I * 1960 1965 19 70 lévekl 10. ábra. Számított évi beszivárgást idősoruk a régebbi módszerek és az új, kapcsolati módszer szerint nem zérus, ha az évi csapadék nagyobb, mint 1016 mm/év. A korrekciónak csak a pozitív értékeit vesszük figyelembe. A módszer megbízhatóságát a 10. ábrán mutatjuk be. 3.7. A sokévi átlagos beszivárgás számítása A kapcsolati módszer kapcsolati jellege lehetővé teszi a sokévi átlagos beszivárgás kiszámítását is. Erre akkor van mód, ha a csapadék-nyersbeszivárgási kapcsolat egyenletébe évi csapadékösszeg helyett sokévi csapadékátlagot helyettesítünk (c). Ezen kívül szükség van a helyi klíma átlagos párolgási viszonyainak figyelembevételére átlagos párolgási korrekció felhasználásával (K p). A többi vízmérleg elem változása ugyanis kiegyenlítődik és a lefolyási átlag elhanyagolható. (1—5 mm). A sokévi átlagos beszivárgást fentiek szerint a B=&o +40± K» összefüggésből nyerjük, [mm/óvj (31) ahol: G = sokévi átlagos csapadékösszeg, és Ki' = (tny-tnyj) •( —flO [mm/év] (32) tny a helyi, t nyj a jósvafői sokévi átlagos nyári 15,5 °C-os léghőmérsékletet jelenti. ,,g" értéke a helyi adatokból számítható ki. Magyarországi [mm / év értéke — mint láttuk: 18' 1 [ mm/evl j ' Irodalom Aujeszky O.—Scheuer Gy.: A pécsi Tettye-forrás hidrológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1—2. sz. pp: 6—15, Budapest, 1972. Böcker, T.: A beszivárgás meghatározása karsztvidéken a negyedévi határcsapadókok módszerével. VITUKI Beszámoló. 1974. Böcker T.: A beszivárgás folyamatának vizsgálata karsztos területen. Földtani Kutatás 1986. XXIX. évf. 4. sz. pp. 57—62. Budapest, 1986. Csepregi A.: A karsztos beszivárgás számítási módszereinek összehasonlítása a vízszíntváltozások elemzése alapján. Hidrológiai Közlöny, 3. sz. pp: 130—133. Budapest, 1985. Cser F.: The analitical Determination of stored water at karstic springs. Nemzetközi Karszthidrológiai Szimpózium kiadványa. Budapest, 1978. Hazslinszky, T.: Az erdő szerepe a hidrológiai körfolyamatban. Vízügyi Közlemények. 2. füzet. pp. 295—301. Budapest, 1976. Jakucs, L.: Az aggteleki barlangok genetikája a komplex forrásvizsgálatok tükrében. Karszt és Barlangkutatás. 1, kötet, pp.: 37—66. Budapest, 1959. Juhász, A.: Beszámoló a „Beszivárgás karsztos területen" című ankétról. Hidrológiai Tájékoztató. Budapest, 1976. Kessler, H.: A beszivárgási százalék és a tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítása karsztvidéken. Vízügyi Közlemények. Budapest, 1954/2. Kessler, H.: Karsztvidékek lefolyására és beszivárgására vonatkozó újabb vizsgálatok. VITUKI. Beszámoló 1956. Lénárt, L.: Adatok a karsztos beszivárgás vizsgálatához a Létrási- vizes-barlangban (Magyarország, Bükk hegység) végzett csepegósmórések alapján. Nemzet közi Karszthidrológiai Szimpózium kiadványa. Bu dapest, 1978. Lénárt, L.: A karsztos beszivárgási százalék pontosítása barlangi csepegósmórések segítségével. Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése kiadványa. Hidrogeológia II. kötet. Pécs, 1981. Lorberer, A.: A Dunántúli Középhegység karsztvízföldtani és vízgazdálkodási helyzet felmérése ós döntéselőkészítő értékelése. VITUKI témajelentés, Budapest, 1986. Maillot, FJ. : Essais d' Hydraulique Souterraine. Paris. 1905. Maucha, L.: A Jósvafő környéki karsztforrások kiürülési folyamatának vizsgálata. Nemzetközi Karszthidrológiai Szimpózium kiadványa. Budapest, 1978.
