Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

3. szám - Maucha László: A karsztos beszivárgás számítása

158 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990 . 70. ÉVF. 3. SZAM 1. A K'

L — részkorrekció pozitív számot eredményez. 2. A tárgyhónapot megelőző hónap csapadékösszege nagyobb, vagy legalább egyenlő, mint az adott hónap sokévi csapadék átlagértékének kétszere* se, azaz: C„, i_

1>2C,„ t. (20) 3. A tárgyhavi léghőmérséklet középértéke (</,,,i«v) nagyobb, mint + 3 °C, vagyis: 3°C. (21) Az extracsapadékos hónap lefolyási részkorrekciója akkor nem zérus, ha a vizsgált év valamely hónapjában a csapadékösszeg nagyobb, mint az illető havi sokévi átlagos csapadékösszeg háromszorosa, és ha az alább felírt részkorrekció egyenlete pozitív számot eredményez. XII K" — Y (Chi-SCm) [mm/év] (22) i = l A szupercsapadékos év lefolyási részkorrekciója (KJJ") akkor nem zérus, ha az évi csapadékösszeg nagyobb, mint 975 mm/év. A 5. ábrán a jósvafői Nagy-Tohonya-forrás maximális csapadék-beszivárgás kapcsolati pontja (N

NM

X) és a pécsi Tettye-forrás hasonló kapcsolati pontján (T„iax) át húztunk egy egyenest. A jósvafői csapadék-beszivárgás kapcsolat kiegyenlítő egyenesével párhuzamosan az „iV^max" ponton át húztunk még egy egyenest. Az egymást metsző két vonal által bezárt terület (a-szög) ordináta irányú metszetei a szupercsapadékos év lefolyási részkorrekciói, amelyeket az egyenesek egyenleteinek különbségéből az alábbiak szerint kaphatunk meg: K"' = 0,680 C —663 [mm/év] (23) C=évi csapadékösszeg. A korrekciónak szintén csak pozitív értékeit vesszük figyelembe. A módszer megbízhatóságát grafikusan a 6. ábrán mutatjuk be. 3. A karsztos beszivárgás számítása az éghajlattal való kapcsolata alapján 3.1. Alapképlei Az összegző módszer alapképletéhez hasonlóan, a számítási elv változatlan, de alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a nyers beszivárgás értékét itt az évi csapadék- és az évi beszivárgási összeg matematikai kapcsolatából számítjuk ki. Az összegző módszernél a havi összegzés a legáltalánosabb formában veszi figyelembe az éven belüli csapadékeloszlást, de nincs tekintettel az évi csapadékösszeg mennyiségére. A kapcsolati módszernél a helyzet fordított, hiszen az évi csapadékösszegből indulunk ki. Ennek megfelelően külön korrekciót kell alkalmazni az éven belüli csapadékeloszlás számításbavételére, de nincs szükség a korábbi csapadékkorrekcióra. Fentiek miatt a kapcsolati módszer alapképletét a B = B„„± K

C

E ±K

T± K

V -K

L [mm/év] (24) egyenlet fejezi ki, ahol minden korrekció jele megegyezik az összegző módszernél megadott betűjelekkel, kivéve a ,,Kcn" csapadékeloszlási-korrekció jelét. 3.2. A nyers beszivárgási érték számítása A jósvafői Karsztkutató Állomás 1964—83. közötti időszakban mért 20 éves évi csapadékéíoo6 CQ 500 1 Z400 -3 3005 200; 100 / • // '' / / y / / 2500 -1 1 : ^ 1 r 1 > 1 1 1 1— 200 K00 600 800 1000 1200 évi csapadékösszeg, CImm/év] 7. ábra. A Jósvaj ön mért évi csapadék- és beszivárgás összegek parabolával kiegyenlített kapcsolata idősora és az ugyanezen időszakra vonatkozó jósvafői Nagy-Tohonya-forrás évi vízhozamidősora között a 7. ábra szerinti kapcsolatot lehet feltételezni a kapcsolati pontok burkoló görbéinek figyelembevételével. Mivel az egyszerűsítő feltételek szerint valamely karsztforrás évi vízhozam összege (Q) mészkő-területen egyenlő a vízgyűjtőre hullott csapadék beszivárgott részének évi ( B), ezért írhatjuk, hogy: összegével Q = B és így az évi nyers beszivárgás értéke (B

N

V): BNY — C

2 2500 [mm/óv] (25) (26) parabola egyenletével közelíthető meg, ahol C = az évi csapadékösszeg. A 7. ábrán a kapcsolati görbe körül szóró kapcsolati pontok a vízmérleg elemek és a csapadékeloszlás időbeli változása következtében ténylegesen megvalósult évi hozamok, illetve beszivárgások kapcsolatát jelentik. Az összegző módszer bevezetésében közölt egyszerűsítő feltevéseket azért lehet gyakorlati szempontból itt is elfogadni, mivel a jósvafői