Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

3. szám - Maucha László: A karsztos beszivárgás számítása

MAUCHA L.: Karsztos beszivárgás 155 6,. értékét azonban közvetlenül nem használhatjuk fel additív korrekcióként. A vizsgált év beszivárgási hányadát (b

Q) az évi beszivárgás közelítő értékéből (£>

kö

z) fogjuk kiszámítani. A közelítő beszivárgási hányadot a: b

g = ——— [mm/év] (5) hányadossal fejezhetjük ki. A közelítő beszivárgás mennyiségét az átlagtól való eltérés (ő

c) figyelembevételével közelítjük meg. A 2. ábrán lineáris kapcsolatot tételezünk fek ö

c és fíkaz között. Bármely karsztterületen megállapíthatók d

c és közepes és szélsőértékei. Magyarország karsztvidékein érvényes mennyiségeket a 2. táblázatban tüntettük fel: 2. táblázat d

c és fítöz közepes és szélső értékei Középérték Maximum Minimum [mm/év] [mm/év] [mm/év] Sc 0 + 400 —220 ^küz 180 420 40 dc ímm/év/ K07 =120 6

C =W0 100 / 200 300 400 500 Közelítő évi beszivárgást -összeg ó

0 = ' 200 -BKÖZ Imm/év] 2. ábra. Az évi és a sokévi átlagos csapadékösszeg különbsége, valamint a közelítő évi beszivárgási összeg lineáris kapcsolata A 2. ábrán feltüntetett egyenes egyenlete alapján : -Bköz = 0,6ő

c +-180 [mm/év], (6) Ezért az (5) egyenlet értelmében 0,6 ác +180 b„ = C [mm/év]. (7) K

0 = C [mm/év] (9) 2.4. A tározási-korrekció számítása A tározási-korrekció az átlagtól eltérő tárózási viszonyok figyelembevételére szolgál. Mérőszáma zérus, ha a tárgyévet megelőző 2 év közepes csapadékösszege átlagos volt, mivel értékét az előző 2 évi csapadék középértékének a sokévi átlagtól való eltéréséből (b

T) vezetjük le. A csapadékkorrekcióhoz hasonlóan ÖT ahol: és C_ <?2 + <?-i -C [mm/év] (10) 1 = a tárgyévet megelőző második és első év évi csapadékösszege. Az előzetes csapadékviszonyokat legalább 2 évre kell figyelembe venni, mert ez az időtartam közel áll a legszűkebb járatrendszer kiürülésének időtartamához (az eredeti készlet századrészére csökken). A csapadék-korrekció számításánál elmondott okok figyelembevételével a korrekció értékét „rendes" körülmények esetén az ott bemutatott módon képezzük, vagyis a „rendes" tározási-korrekció értékét (K'

T) az azonos alakú : 0,60^+18002CL.. [mm/év] (11) parabola egyenletéből nyerjük (3. ábra) ahol: CL

2, -i = a tárgyévet megelőző 2 év átlagos csapadékösszege. 600 500 Í00 300 100Kr = _ o.6i'

c*ieoi

c A csapadék-korrekció helyes értékét fentiek szerint az alábbi összefüggés fejezi ki: K

c — b

c-b

q [mm/év] (8) Ha behelyettesítjük a (7) egyenletből b

g értékét, úgy a 0,60?+180 <5, parabola egyenletét kapjuk a csapadék-korrekció számításához (3. ábra), amely tulajdonképpen közelítő csapadék-beszivárgás kapcsolatot fejez ki. -200 0 *200 00 Az évi, vagy az előző 2 évi, valamint a sokévi átlagos csapadékösszeg különbsége, d"

c ,tf

T imm/év] 3. ábra. A csapadékkorrekció és a tározási korrekció számításához felhasznált parabola Szélsőséges csapadékviszonyok esetén a tapasztalat szerint az átlagtól való eltérés (őr) teljes értékéből kell számítani az ún „rendkívüli" tározási korrekció (K"

T) értéket a (10) egyenlet figyelembevételével : K" = ÖT [mm/év]. (12) Szélsőséges csapadékviszonyok akkor alakulnak ki, amikor a tárgyév és a megelőző év csapadékKözelítő évi beszivárgási összeg, Birfir fmm/pvl