Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

3. szám - Maucha László: A karsztos beszivárgás számítása

156 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. IO. ÉVF. S. SZAM összegeinek különbsége (/IC) egy adott határértéknél nagyobb (lim AC). Ilyen esetben ugyanis igen csapadékos és igen száraz, vagy fordított tulajdonságú évek követik egymást. Ezt az állapotott először (Kessler, 1934) írta le, amikor nagyon csapadékos évben kicsi, nagyon aszályos évben nagy beszivárgást talált a Tettye-forrásnál. Ekkor ugyanis a karsztok ,,kettős-porozitása" következtében van idő arra, hogy a tartósan feltöltődött, vagy leürült főtörésrendszerből a közbezárt kőzettömbök nagykapacitású mikrorepedéshálózata teljesen feltöltődjék, vagy oda leürüljön. Rendes tározási körülmények esetében erre nincs idő és ezért a kifolyás és a feltöltődés az egyensúlyi állapot körül ingadozik. Rendkívüli viszonyok esetén többszörösen nagyobb telítettség, vagy telítési hiány következhet be a tárgyév előtti évben, mint rendes körülmények között. Ezért ennek a hatásnak többlet vagy hiányzó vízmennyisége algebrai értelemben drasztikusan adódik hozzá a tárgyévben beszivárgott vízmennyiséghez. Egyrészt ezek a viszonyok indokolják az átlagtól eltérő előzetes csapadékösszeg teljes értékének (b

T) korrekcióba vételét. Másrészt ez a nagy korrekció nem azért szükséges, mintha a ö

T 100 %-a szivárogna be. Ez azért indokolt, mert a tárgyév előtti év szélsőséges csapadékának hatása a tárgyévre nagy csapadékkülönbség esetén legalább kétszer akkora, mint az előző 2 év beszivárgási átlagának maximális hatása. „Rendes" tározási viszonyok esetén: AC^lim AC (13) „Rendkívüli" tározási viszonyok esetén AC>lim AC (14) A csapadékkülönbség határértéke területileg nem állandó. A tározási viszonyok ismeretéből az következik, hogy ez az érték közvetlenül a karszt telítettségétől, közvetve a vizsgált terület sokévi átlagos csapadékától függ és azzal fordítva arányos. Ennek oka az, hogy telítettebb karsztot már kisebb évi csapadékösszeg is telíteni tud. Magyarországon csak a Jósvafő és a Pécs környéki karsztvidékre tudtuk meghatározni a csapadékkülönbség határértékét, mert csak innen ismert összetartozó és elegendően hosszú csapadék- és 900Qj Jc -QJ 800700-C \ 600 500 -i: c: 400 300Jc "tD o a a 2001000Jósvafői Kut. Ali. 4/4 18 831 Pécs, Misina tetö^ J21 17171 0 200 400 600 S00 1000 1200 Sokévi átlagos csapadékösszeg, C, [mm/évi 4. ábra. A csapadék különbség határértékének számításához felhasznált hiperbola forráshozam-idősor. Tapasztalati úton megállapítottuk, hogy Jósvafő környéki karsztvidéken 414 mm, Pécs környéki karsztvidéken 221 mm a csapadék különbség határértéke 650 mm és 717 mm sokévi átlagos csapadék mellett. A 4. ábrán a csapadékkülönbség határértéke és a sokévi átlagos csapadékösszeg összefüggését e két kapcsolati pontra illesztett egyik lehetséges hiperbolával közelítettük meg. A felhasznált hiperbola egyenletéből kiszámítható a keresett határérték az alábbiak szerint: 1,3 .10

5 + lim AC = [mm/év] (15) C ahol: C = a vizsgált terület sokévi átlagos csapadékösszege. A számláló jobb oldalán lévő hányados szokatlanul nagy hatványértékei a hiperbola nagyfokú görbületének egyik lehetséges kifejezését jelentik. 2.5. A párolgási-korrekció számítása A párolgási-korrekció az átlagtól eltérő párolgási (evapotranszspirációs) viszonyok figyelembevételére szolgál. Mérőszáma zérus, ha a vizsgálat évében a nyári átlagos léghőmérséklet közepes volt, mivel értékét a tárgyévi nyári átlaghőmérsékletnek a közepes jósvafői nyári átlaghőmérséklettől való eltéréséből vezetjük le. A módszer kidolgozási helyének átlaghőmérsékletét azért vesszük be a számításba, hogy ne csak az időben, hanem a hely szerint változó klímaingadozást is egyidejűleg vehessük figyelembe. A párolgási-korrekció értéke (Kp) az alábbi egyszerű formában írható fel: Kp = (tnv-tnyj) -(-g) [mm/év] (16) ahol: tny = nyári átlagos léghőmérséklet [°C] április 1.—szeptember 30. között, tnyj — tl jósvafői, sokévi átlagos nyári léghőmérséklet [°C] ugyanazon időszakra, g = átszámítási tényező hőmérsékletről beszivárgásra [

mm/évl —°cT l" Előbbi összefüggés az állandók beírásával a következőképpen írható fel: K? = (t ny —15,5) • ( —18) [mm/év] (17) A ,,g" átszámítási tényező az 1 °C évi átlaghőmérséklet különbség következtében kialakuló beszivárgás változását jelenti. Magyarországon ez az érték 18 mm/év-nek felel meg. Megállapítása úgy történt, hogy az 1950—1969-es évekre meghatároztuk az évi beszivárgás értékeit a pécsi Tettyeforrás vízgyűjtőterületére a jósvafői adatok alapján kidolgozott itt közölt módszerünkkel, párol-