Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

3. szám - Maucha László: A karsztos beszivárgás számítása

154 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. ÉVF. 3. SZAM kicsi beszivárgási értékek meghatározására vezettek, mert nem vették figyelembe valamennyi hatótényező befolyását. A vízháztartási és hidrogeológiai viszonyok elemzésével és a valódi hatótényezők keresésével dolgoztuk ki új számítási módszereinket. A jósvafői Karsztkutató Állomáson (Aggteleki-karszt) mért csapadék idősor és a Nagy-Tohonya-forrás vízhozamidősorának 1964— 1983. évek közötti 20 éves kapcsolatát használtuk fel arra, hogy pusztán éghajlati adatok alapján a korábbi eljárásoknál megbízhatóbban tudjuk számítani a karsztos beszivárgás évi összegét. 2. Az összegző módszer 2.1. A lapképlet Az évi beszivárgást döntő mértékben nemcsak az évi csapadékösszeg és annak éven belüli eloszlása határozza meg, hanem valamennyi vízmérlegelem változása lényeges szerepet játszik az évi beszivárgási összeg kialakításában. Ennek megfelelően az alábbi egyenlettel fejezhető ki az összegző módszer alapképlete a beszivárgás évi összegének számítására: B = B

N

V±K

C±K

T±Kp -K

L [mm/év] (1) ahol: B = évi beszivárgás összege B„

V — a vizsgált év nyers, azaz aktuális éghajlati elemekkel nem javított beszivárgási öszszege. A vízmérleg-elemeknek változását az ún. vízháztartási-korrekciókkal vesszük figyelembe: K

C = csapadék-korrekció, K T = tározási-korrekció, Kp — párolgási-korrekció, Ki, = lefolyási-korrekció. 2.2. A nyers beszivárgási érték számítása A jósvafői csapadék-forráshozam kapcsolat meghatározása előtt a sokévi átlagértékekben megjelenő törvényszerűségek felhasználásával számítottuk ki az évi beszivárgás nyers értékeit (1. ábra). Az évi beszivárgás a valóságban elemi beszivárgások összegéből alakul ki. Amennyiben a havi beszivárgást eleminek tekintjük, úgy a következő összefüggéssel fejezhetjük ki az évi nyers beszivárgás mennyiségét ( R

li

y): Bn XII i = l (2) ahol: C

h

i = havi csapadékösszeg, b/n = sokévi havi átlagos beszivárgási tényező. A sokévi havi átlagos beszivárgási tényező értékeit (b

h

i) a jósvafői csapadék és a Nagy-Tohonya-forrás vízhozama, valamint vízgyűjtőterülete figyelembevételével (Maillot, 1905) és (Princz, 1934) összefüggése alapján számítjuk, azaz: bhiQm ChfF f—V] > [ m -m1 J (3) ahol: Qhi = a Nagy-Tolionya forrás 20 évi havi átlagos vízhozamösszege (m

3), Cm = a jósvafői Karsztvízkutató Állomáson mért sokévi havi átlagos csapadékösszeg (m), F = a Nagy-Tohonya forrás vízgyűjtő területének kiterjedése (22,7 X X 10

6m

2). hm havi értékeit az 1. táblázatban tüntettük fel: 1. táblázat A bhi beszivárgás! tényező átlagos értékei Január Február Március Április Május Június 0,42 0,70 0,68 0,52 0,33 0,16 Július Augusztus Szeptember Október November December 0,14 0,11 0,13 0,15 0,17 0,30 600 500oc

rÍ000/ KI V, :g 300 ~§> 200 100 200 IOO 600 800 1000 1200 Evi csapadekösszeg, C [wm/évl 1. ábra. A Jósvajón mért évi csapadék- i összegek kapcsolati pontjai, 1964? beszivárgási -1983. A nyers beszivárgási érték (B

N

Y) figyelembe veszi az éven belüli csapadékeloszlás hatását. Értéke azonban csak átlagos vízháztartási viszonyoknál közelíti meg a valóságot. 2.3. A csapadék-korrekció számítása A csapadék-korrekció az átlagtól eltérő csapadékviszonyok figyelembevételére szolgál. Mérőszáma zérus, ha az évi csapadék átlagos, mivel értékét az évi csapadéknak a sokévi átlagtól való eltéréséből (ö

c) vezetjük le a 8c = C — C [mm/év] egyenlet értelmében, ahol: C — évi csapadékösszeg, C = sokévi átlagos csapadékösszeg. (4)