Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
3. szám - Sárváry István: A hidrometriai hálózat felülvizsgálatának tapasztalatai Algériában
149 A hidrometriai hálózat felülvizsgálatának tapasztalatai Algériában Sárváry István Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest, Kvassay Jenő u. 1. 1095 Kivonat: A 70-es évek elején helyreállított és korszerűsített algériai hidrometriai hálózaton az elmúlt másfél évtized során nem sikerült megfigyelni a jelentősebb árvízi eseményeket. Ennek oka egyrészt az, hogy a korábban telepített állomások nehezen megközelíthetőek, másrészt, hogy a forgószárnyas mérés kevéssé alkalmas eljárás az algériai folyókon előforduló szélsőséges uszadék- és hordalékmozgás, valamint a nagy sebességek miatt. Az árvízi események észlelését a közúti hidak szelvényében végzett felszíni vízsebesség-méréssel sikerült megoldani. Az öntözési célokat szolgáló kis- és középvizek megfigyelésére továbbra is felhasználták a hálózat eredeti állomásait. A kisméretű vízgyűjtők paramétereinek meghatározására pedig a dombvidéki tározókon megindult hidrológiai adatgyűjtés fog megoldást adni. Kulcsszavak: hidrometriai hálózat, árvízhozam-mérés 1. Bevezetés Fejlődő országokban tevékenykedő hidrológus szakértők állandóan visszatérő problémája az adatsorok hiánya, különösen az árvízá eseményekre vonatkozóan. Jóllehet sok esetben létezik hidrometriai hálózat, ez azonban éppen árvízi körülmények között nem képes ellátni feladatát. Mint azt a hidrometriai hálózatok létesítését tárgyaló WMO-ajánlás (1974) is említi: a hálózatok felállításakor nem ismeretesek mindazok a körülmények, melyeket éppen a leendő hálózaton mért adatok értékelésével ismerhetünk meg. Bizonyos idő elteltével tehát jogosan merül fel a hálózat felülvizsgálatának igénye, és szükség szerint módosításokat kell végrehajtani. Algéria keleti részén szerzett gyakorlati ismeretek alapján az alábbiakban főleg a mérések helyének megválasztására, azok felszerelésére és az észlelők kiképzésére vonatkozóan ismertetünk néhány tapasztalatot. 2. Az 1984. évi algériai árvizek tanulságai 1984 decemberében az ország keleti részén jelentős árvizek söpörtek végig, melyeknek gyakoriságát mintegy 5°/n-osnak lehetett becsülni (kb. 20 évenként átlag egy ízben előforduló események). Az ország függetlenné válása után a hidrológiai észlelőhálózatot a 70-es évek elején állították helyre, illetve korszerűsítették. Az új hálózaton ez lett volna tehát az első alkalom az ilyen nagyságrendű események megfigyelésére. Ez a lehetőség azonban teljesen kihasználatlan maradt, mert — az észlelők a rossz időjárás miatt még a rutinfeladatokat (napi egy-két mérceleolvasás) is csak elvétve látták el, — a hidrológiai szempontból, „ideális"-nak tekintett helyekre telepített állomások megközelítése az észlelési központokból (secteur-ök) lehetetlenné vált, hiszen — a földutak járhatatlanná váltak, — hiányzott a kellő számú terepjáró gépkocsi, — az akadozó közúti szállítás miatt a benzinkutaknál is üzemanyaghiány keletkezett, — semmiféle utasítás nem létezett arra vonatkozólag: mi a teendő szélsőséges körülmények esetén. 3. Az algériai hidrometriai hálózat újjászervezésének szükségessége Az eltelt 15 év során a hálózat általunk felülvizsgált keleti részén (mintegy 40 000 km 2) úgyszólván kizárólag kisvízi méréseket sikerült végezni. Biztosak lehettünk abban, hogy a problémák, melyeket az elmúlt 15 évben nem sikerült megoldani, megoldatlanok maradnak a jövőben is. Semmit sem lehetett tehát várni az állomásokon végzett kisebb módosításoktól, javítgatásoktól: gyökeresen kellett a helyzetet megváltoztatni. A hálózat újjászervezését a következők is indokolták: — Az állomások telepítése elvileg túlhaladottá vált. Eredetileg a leendő tározógátak szelvényében helyezték el az állomásokat (ezért is kerültek olyan nehezen megközelíthető helyekre). Az eltelt 15 év során sok ilyen állomás elveszítette a jelentőségét, másrészt felmerült az igény, hogy a felszíni vízhálózat egésze ellenőrzés alá kerüljön. Míg tehát korábban a hidraulikai létesítmények építéséhez szükséges gyors adatbeszerzés volt acél, most a hosszú távra szóló, egységes adatgyűjtés megvalósítása vált fő szemponttá. — Az elmúlt időszakban sok új út, híd, gázló létesült, amelyek szilárd keresztszelvényt, jobb mérési körülményeket biztosítanak,
