Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

2. szám - Sárváry István–Csepregi András–Izápy Gábor: Javaslat a Hévízi-tó hozamának növelését szolgáló vonalmenti karsztvíz visszatáplálás megvalósítására

96 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. fiVF., 1. SZÁM kezdve a Hévízi-tó fokozatosan elveszítette a Nyirád felől érkező utánpótlódást. A karsztvízfelszín változása a Hévíz—Nyirád közötti szelvényben (3. ábra). Az eredmény: a Hévízi-tó hozamának gyors csökkenése 1970és 1980 között. A csapadékhiányos időszak folyatatódása esetén pedig a modellvizsgálatok eredményei szerint további hozamcsökkenés várható, mivel a bánya távolabbi környezetének nyomásállapota nem stabilizálódik. 2. A visszatáplálandó vízhozam becslése A visszatáplálandó vízhozam megállapítására vizsgálatot végeztünk a VITUKI-ban kifejlesztett DKH-modell felhasználásával. A számítógépes vizsgálat főbb paraméterei az alábbiak voltak: — a beszivárgást az 1970—1987. évi — a sokévi átlagnál alacsonyabb — átlagértékekkel vettük figyelembe, ami a Keszthelyi-helység területén 34 m

3/min-nek felel meg. — a bányavízemelést a KBFI által prognosztizált értékkel tételeztük fel, ami Nyirádon az 1993. évi leállást jelenti. — az egyéb vízkivételeket (beleértve a tó körüli vízhasználatokat is) változatlan értékűnek vettük. — kezdeti állapotnak a korábbi futtatásokból ismert 1988. január 1-jei vízszintet választottuk. Erre a kezdeti állapotra szuperponáltuk a visszatáplálást, amelynek 3 variánsát futtattuk le. Az első variánsban az 5x5 km-es modellháló 3 szomszédos rácspontjára visszatáplált 5—5—5 m

3/min összesen 15 m

3/min vízhozam hatását vizsgáltuk. A második variánsban ugyanezekre a pontokra 3,3—3,3—3,3 m

3/min, összesen 10 m

3/ min hozamot vettünk figyelembe. Harmadik variánsként az összesen 3 m

3/min visszatáplálás hatását vizsgáltuk. Feltételeztük, hogy a visszatáplálómű megvalósítása legalább két évet vesz igénybe, ami azt jelenti, hogy a visszatáplálás legkorábban 1991ben kezdődhet meg. A Hézívi-tó-forrás hozamának alakulását a visszatáplálás három változatának hatására a 4. ábrán tüntettük fel. Mint az ábrán látható, a 10 m

3/min nagyságú és a 15 m

3/min nagyságú visszatáplálás hatása kezdetben csak kismértékben tér el egymástól, a növekvő hozam alig néhány hónap eltéréssel haladja meg a tóra megállapított 300 liter/s határértéket. A 6 m

3/min értékű rátáplálás (interpolálással nyert) hatása már több mint egy év késéssel érné el ezt a határértéket, míg a 3 m

3/ min összhozamú visszatáplálás csak további 4 év múlva, a kezdéstől számított 7. évben érné el azt, hogy a tó hozama 300 liter/s fölé emelkedjen. Fentiek alapján a 10 m

3/min összhozamú visszatáplálás megvalósítása látszik reálisnak. A műszaki megoldás vázlatát és a költségbecslést is erre a variánsra adjuk meg. A visszatáplálás műszaki megoldása A visszatápláló mű vázlatos műszaki elrendezését az 1. ábrán tüntettük fel. A nyelőkútsor Zalaszántó és Vállus—Büdöskútpuszta között a Csetényi patak vonalában, illetve annak dél felé eső meghosszabbításában helyezkedik el. A visszatáplálómű részei Nyelőkutak Minimálisan 300 mm átmérőjű fúrásokat célszerű figyelembe venni. A mintegy 10 km hosszú visszatáplálási vonalra kiosztva, egymástól 1 kmnyi távolságban 11 nyelőkút helyezhető el. A kutaknak egyenként minimálisan 1 m

3/min nyelőképességgel kell rendelkezni. A Keszthelyi-hegységet ÉK felől határoló fő tektonikai sávok jelenléte, a modellben alkalmazott transzmisszibilitásértékek, valamint a közelben lefúrt, meglévő észlelőkutak adatai (Várvölgy—1, Vállus K.l. Vállus 3.) egyértelműen azt mutatják, hogy 0 300 fúrások esetében ez a nyelőképesség biztosított. (Egyes kutaknál előfordulhat, hogy a nyelőképességet rétegnyitási eljárásokkal kell növelni.) Nyomócsövek A bányától a visszatápláló vonalig vezető távvezeték légvonalbeli hossza mintegy 17 km, a kiépítés során a tényleges hossz kb. 20 km. A távvezeték anyaga: dunaújvárosi spirálhegesztett acélcső NÁ 400 mm-es méretben. A távvezeték induló magassága kb. 210 mBf, középső szakaszán az uzsai völgyet kb. 140 mBf magasságban keresztezi, a visszatápláló vonalba 180 mBf. magasságban csatlakozik, a Várvölgy-1. észlelőfúrás közelében. A visszatápláló vonalon elhelyezkedő elosztócső ugyancsak spirálhegesztett acélcső NA 300 mm mérettel. Az elosztóvonal legmagasabb, illetve legalacsonyabb pontjai kb. 370, illetve 150 mBf. terepmagasságban helyezkednek el. Az egyes kutakhoz való elágazásoknál a hozam szabályozására és mérésére tolózárak és hozammérők építendők be. Szivattyúállomás A geodéziai magasságok különbsége folytán a távvezetéken a víz Nyirádtól a visszatápláló vonalig gravitációsan eljutna. Ennek megfelelően műszakilag elegendő lenne Várvölgy közelében nyomásfokozó szivattyú-állomást létesíteni. Mégis célszerűnek látjuk, hogy a rendszert működtető központi szivattyúállomást Nyirádon helyezzük el. Ennek több előnye is van: — a bányának nem kell különálló szivattyútelepet működtetni nagy távolságban, — a távvezetéken a vizet valamivel nagyobb sebességgel (max. 1,3 m/s) lehet szállítani, ami csőátmérőben megtakarítást jelent,