Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
2. szám - Waijandt János–Bancsi István: A Tisza és mellékfolyói vizének és üledékének nehézfémtartalma
84 HIDKOLOGIAI KÖZLÖNY 1989. 69. Evi\, 2. SZAM alatti (173 fkm) szelvényig 30 szelvényben mintáztuk. Ezenkívül a Szamos, a Bodrog, a Lónyai csatorna, a Sajó, a Zagyva, a Körös és a Maros üledékét intáztuk, a folyók 0,2 fkm, vagy 1 fkm-es szelvényében (1. ábra). A vízvizsgálatok céljára a vízfolyások sofl or vonalában a vízréteg felső 20—30 cm-es rétegéből merítettünk. Az üledékmintákat az üledék felső rétegéből Ekmann-féle mintavevővel vettük (Edmondson ós Winberg, 1971). Egy-egy szelvényben három helyen — a sodorvonalban, valamint a jobb és bal parttól 15—20 m-re — három-három párhuzamos mintát vettünk, melyeket térfogathelyesen átlagol tunk. A 0,5 dm 3 vízmintákat polietilén palackba vottiik ós 2,5 cm 3 alt. minőségű salétromsavval tartósítottuk. Ezeket a mintákat bepárlással tízszeresére dúsítottuk, hogy a belőlük mérendő összes vas, mangán, cink, réz és kadmium koncentrációt lángatomizálással határozhassuk meg. A nyílt rendszerben történt lassú bepárlás jóságára a relatíve kisebb koncentrációjú Zn, Cu és Cd esetében 5 párhuzamos visszanyerési kísérletet végeztünk. A visszanyerés értékei 97% és 102% között voltak, átlagban mindhárom fémre nagyobb volt mint 98%. Azonos módon vakmintákat is készítettünk, amelyek eredményeivel korrigáltuk a mórt értékeket. Az üledékminták salétromsavas feltárással (MSZ 12739/4—78; Literáthy ós László, 1977b) kapott adataiból a cink, réz, kadmium és higany tartalmat mértük. A Hg-koncentrációt kivéve a többi fémet a víz- és az üledékmintákból AAS3 típusú Zeiss gyártmányú háttérkorrekciós atomabszorpciós készülékkel lángbaporlasztásos módszerrel mértük. A Hg-koncentrációt hideggőzös eljárással (Pungor és Gráf né, 1973) MOM 190A atomabszorpciós készülékkel határoztuk meg. 2.1 Vízvizsgálatok eredményei A mellékvízfolyások összes vastartalma a Lónyai csatornát kivéve (0,04 mg/l) nem mutattak lényeges különbséget a Tisza vizében tapasztaltakhoz viszonyítva. A legnagyobb vas koncentráció a Bodrogban volt (0,96 mg/l). A Tiszában 0,23 és 0,67 mg/l között változtak az értékek, a folyó felsőbb szakaszán fordultak elő a nagyobb koncentrációk (1. táblázat), de a hossz-szelvény mentén nem volt kimutatható jellegzetes változás. A különböző értékek nagy valószínűséggel az eltéró' lebegőanyag-koncentráció miatt is létrejöhettek. A mellékvízfolyások összes mangán koncentrációja a Bodrogot, a Köröst és a Leninvárosi Hőerőmű csatornát kivéve nagyobb volt, mint a Tiszáé. A legkisebb koncentráció a Hőerőmű csatornában (0,08 mg/l), a legnagyobb a Lónyai csatornában (0,28 mg/1) volt. A Tisza vizében 0,04 mg/l és 0,16 mg/l közötti értékek fordultak elő. A három vizsgált toxikus nehézfém közül a cink foi'dult elő a legnagyobb és a kadmium a legkisebb koncentrációban. Ez az eredmény kedvezőnek mondható, hiszen a Zn a legkevésbé és a Cd a leginkább toxikus fém a vizsgáltak közül. Valamennyi fém esetében jelentős mértékben befolyásolja a létrejövő összes fémkoncentrációt a víz lebegőanyag tartalma. A Tisza vizének összes Zw-koncentrációja a vizsgált 30 tiszai szelvényben 6 [jig/1 és 71 [i.g/1 között változott (1. táblázat, 2. ábra). A Szamos (92 [Ag/1) a Sajó (37 /.tg/l), a Lenin városi Hőerőmű csatorna és a Maros vizében nagyobb volt a koncentráció, mint a Tiszában mért értékek átlaga (18,5 [xg/1). (Megjegyezzük, hogy a Zagyva vizében mért 14 fjg/1 nem jellemző érték, mivel 1986ban kéthetenként (n = 26) újszász szelvényében mért értékek 12 és 237 jj.g/1 között változtak: az átlagérték 86 pi.g/1 volt.) A Szamos és a Maros 1. táblázni A Tisza hossz-szelvénye mentén vett vízminták vizsgálati eredményei (198(5. szeptember 15—2!).) Szelvény összes Vízfolyás Fe Mn Zu Cu Cd (mg/l) ( /í g/l) 1 Tis7.ll 0,60 0,60 11 6 <1 2 Szamos 0,72 0,20 92 34 1,9 3 Tis7.it 0,(i2 0,10 31 9 cl 4 Tisza 0,(>7 0,10 51 8 -cl 5 TÍS7.H 0,43 0,16 24 7 1,4 (> Lónyai csat. 0,04 0,28 7 3 <1 7 Tisza 0,50 0,16 36 7 <1 8 Tisza 0,49 0,16 23 6 <1 9 Tisza 0,52 0,14 22 6 -cl 10 Bodrog 0,96 0,10 11 4 <1 11 Tisza 0,42 0,06 6 1 cl 12 Tisza 0,40 0,10 11 6 cl 13 Tisza 0,18 0,05 12 3 1,1 14 Sajó 0,72 0,22 37 7 1,3 15 Tisza 0,28 0,04 8 3 cl 16 Tisza 0,26 0,06 11 3 cl 17 Tisza 0,25 0,06 9 G cl 18 Hőerőmű csat. 0,40 0,08 20 12 cl 19 Tisza 0,38 0,09 11 11 cl 20 Tisza 0,27 0,07 13 8 cl 21 Tisza 0,29 0,08 16 5 cl 22 Tisza 0,23 0,07 8 5 cl 23 Tisza 0,24 0,08 63 4 cl 24 Tisza 0,33 0,09 16 4 cl 25 Tisza 0,42 0,08 11 4 cl 26 TÍS7.II 0,44 0,09 9 1 cl 27 Tisza 0,58 0,08 71 5 cl 28 Zagyva 0,38 0,16 14 8 cl 29 Tisza 0,50 0,06 9 4 1,5 30 Tisza 0,50 0,07 12 5 1,5 31 Tisza 0,38 0,07 6 4 cl 32 Körös 0,45 0,05 11 2 cl 33 Tisza 0,23 0,07 12 3 1,6 34 Tisza 0,29 0,08 fi 2 1,5 35 Tisza 0,25 0,07 7 3 cl 36 Maros 0,44 0,25 56 8 1,4 37 Tisza 0,34 0,07 15 4 c 1 38 Tisza 0,33 0,10 16 4 cl 2. ábra. A Tisza hossz-szelvényében mért nehézfém koncentrációk eloszlás görbéi (1986 )
