Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
2. szám - Szilágyi Endre–Harkay Máté: Árhullám a Zalán 1987 augusztusában
66 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY im. 69. ÉVI".. 2. szAM 1. táblázat 2. Az árhullám a Zalán Az 1987 augusztusi árhulláin jellemzői Vízmérce Vízgyűjtő terület km 2 Tetőzés ., . magasídeje J saga Tetőző hozam m 3/s Eddigi LNV(l) cm Zalalövő 185 5. 4—5 1' 441 (2) 87 Zalaegerll 1 1 441 (2) szeg 405 5. ll 1 1 417 (3) 107 330 Zalabér 1170 0. 0 h 290 (4) 175 278 Zalaapáti 1528 7. 10 h 424 (2) 109 405 (1) a/ LNV-k az 19(15. augusztus eleji hulláin tetőző vízállása (V!:rajzi Évkönyv szerint) i (2) vízállás írószalagról (Zalaapátinál töltésszakadások, ill. meghágások figyelembevétele nélkül) (3) vízállás egyéb mérésből (4) vízállás lapmércéről 2.1. A vízgyűjtő és a vízfolyás rövid bemutatása A Kis-Balaton vízvédelmi rendszer 1. ütemének (újabb keletű nevén a Hídvégi-tónak.) 1985-ben történt üzembe helyezésével a Zala 1600 km 2 vízgyűjtőterületű dombvidéki vízfolyássá változott. Meteorológiai szempontból ez a mezoléptékű jelenségek kiterjedésének kategóriájába, nagyvízi hidrológiai szempontból azon vízfolyások csoportjába tartozik, melyeknek éves nagyvízhozamai elvileg a szélsőértékek eloszlási függvényeinek valamelyikével jellemezhetők (Zsuffa, 1984). A csapadék és vízmérce állomások az 1. ábrán, a mércékhez tartozó vízgyűjtőterület az 1. táblázatban láthatók. 2. táblázat 200 eni-t elérő tetőző vízállású árhullámok Zalabérnél év/hónap X. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 1902 19(53 19(14 1905 1900 1907 1972 1973 1974 1975 1982 1980 1987 272 208 224 245 és 212 219 221 (199) 20S 241 278 240x 258 254 és 234 209 és 204 234 237 290 Megjegyzések: 254= az árhullám tetőző vízállása (cm) x=Zalabéri tetőzés júl. 30-án A vízgyűjtő legmagasabb pontja 315 mB, a befogadó tározó üzemvízszintje 106,5 mB. A vízgyűjtőn lefelé haladva kissé növekszik a felszínt borító jó vízátbocsátó képességű kőzetek (kavics, homok, lösz) aránya. A vízfolyás átlagos esése Zalalövő felett 3°/ 0 0, innen Zalaegerszegig 2°/ 0o> Zalabérig 1% 0, Bókaházáig, a töltésezett szakasz kezdetóig 0,5 % 0, a töltósezett szakaszon 0,25 — 0,3%„. A 2. táblázat tartalmazza a Zalabérnél 1962-től lefolyt, 200 cm-t elérő tetőző vízállású árhullámokat. Ennél a vízállásnál — melyhez kb. 50 % előfordulási valószínűségű nagyvízhozam tartozik — éri el a víz a mérce közelében a partélt. Az elmúlt 26 évben ilyen árhullám februártól októberig szinte minden hónapban előfordult. Ügy látszik azonban, hogy a július végi—augusztus eleji időszaknak kitüntetett szerepe van. Az 1987. előtti legnagyobb jégmentes árhullám 1965-ben ugyancsak augusztus elején folyt le. Tetőző vízállásai az 1. táblázatban találhatók. 2.2. A hidrometeorológiai helyzet 2.2.1. Az árhullámot kiváltó esőzést megelőző időszak A hidrológiai gyakorlatban ennek az időszaknak a jellemzésére széleskörben alkalmazzák a megelőző csapadékindexeket (API). Az a tény, hogy az API meghatározására különböző szerzők más-más súlyozó függvényeket javasolnak ós a jobb alkalmazhatóság érdekében a klasszikus API-t a szezonális változásokat figyelembe vevő korrekciókkal egészítik ki (lásd pl. Harkányi és Bálint, 1985; fíarta és Harkányi, 1985), nyilvánvalóvá teszi, hogy az API és az általa jellemezni kívánt mennyiség, a talaj víz telítettsége kö.;, tti kapcsolat nem egyértelmű. 3. táblázat A talaj víztelítettsége 1!>87. július 21—augusztus 11. között az Agrometeorológiai Tájékoztató alapján Idő Állomás A talaj víztelítettségp a nV ka p %-ában 50—100 0—20 20—50 cm között júl. 21. Szentgotthárd 03 37 00 Zalaegerszeg 38 37 05 júl. 25. Szentgotthárd 133 55 01 Zalaegerszeg 101 33 60 aug. 1. Szentgotthárd 110 107 02 Zalaegerszeg 107 80 56 aug. 5. Szentgotthárd 172 146 110 Zalaegerszeg 195 159 106 lUlg. 11. Szentgotthárd 100 90 106 Zalaegerszeg 107 102 108
