Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
2. szám - Szilágyi Endre–Harkay Máté: Árhullám a Zalán 1987 augusztusában
SZILAGYI E.-HARKAY M.: Árhullám a Zalán 67 4. táblázat A 0—50 cm közötti talajréteg víztelítettségének gyakorisága Zalaegerszegen július 31-én (1972—86) Víztelítettség (DV ka p%) í: v 10—19 2 20—39 2 40—59 6 60—79 5 80 0 Maximális érték 1972-ben, 73 % Zalaegerszeg 19H7. augusztus l-jén 0—50 cm-re átszámolva 91 %. Mivel a zalai árhullámok lefolyási tényezői és az OMSZ Agrometeorológiai Tájékoztatójában közölt víztelítettség között jó kapcsolatot találtunk, ezt az adatot választottuk a megelőző időszak talajállapotának jellemzésére (3. táblázat). A víztelítettség agrometeorológiai megközelítése és a talaj telítettségének hidrológiai szempontból kívánatos jellemzése között van eltérés, ugyanakkor az adatok gyors beszerzésének lehetősége előnyként jelentkezik. Szentgotthárd adatai a vízgyűjtő felső részére, Zalaegerszegé pedig a középső-alsó szakaszra jellemzők. 1987. június végétől közel egy hónapig csapadékmentes, nagyrészt kánikula jellegű időszak volt hazánkban. Hatására elsősorban a vízgyűjtő középső-alsó részén jelentősen csökkent a 0—50 cm közötti talajréteg víztelítettsége. A július 21-i víztelítettségről azonban a 4. táblázat alapján megállapíthatjuk azt is, hogy az nem volt szélsőségesen alacsony. A július 24-én bekövetkezett időjárási fordulat két jelentősebb esőt eredményezett, 25—26-án és 30—31-én. Zalaegerszegen 54 mm-t, illetve 13mm-t mértek. Az első esőhullám feltöltötte a talaj legfelső rétegét (lásd a 3. táblázatot), és a kis menynyiségű fölös víz jelentéktelen árhullámot kiváltva folyt le. Augusztus elejére a lehullott csapadék a talaj 0—50 cm közötti kapillárisait a vízgyűjtő felső részén teljesen, középső-alsó részén valamivel kisebb mértékben telítette. A 0—50 cm közötti réteg összefoglalt víztelítettsége augusztus l-jén Zalaegerszegen 91%-ra adódott. Amint ez a 4. táblázatból látható, a rendszeres adatközlés kezdete, 1972 óta ilyen magas telítettségi értéket nem közöltek. Augusztus elején tehát előállt a szélsőségesen magas lefolyás létrejöttének lehetősége. Ez azonban csak a víztelítettségek elemzéséből derül ki. A vízfolyás ilyen rendkívüli helyzet lehetőségét nem jelezte, minden vízmércén alacsony vízállás és az augusztusi KKQ-t nem sokkal meghaladó hozam volt a jellemző. 1.2.2. Az árhullámot kiváltó esőzés Az augusztus 3—5. közötti időjárási helyzetet Bonta és Takács (1988) elemzik részletesen. Megállapítják, hogy a nagy mennyiségű csapadék olyan mezo-léptékű időjárási rendszereknek volt köszönhető, melyek ugyanazon terület felett alakultak ki. A magunk részéről a mezo-léptékű rendszerek fontosságának további alátámasztására az 1981 júniusi esőzésre hivatkozunk, amikor a Zala vízgyűjtő felső-középső részét 70—80 mm eső érte. További például szolgál az 1982. október eleji nagy esőzés. Ekkor a csapadékszalag súlyponti része a Zala felső vízgyűjtőjére és a Kába vízgyűjtő magyar szakaszára került ós a Rába mellékvizein az Csapadék, lefolyási és beszivárgás! jellemzők az 1987. augusztusi ós 1965 augusztusi árhullámnál 5. táblázat Idő Vízinérce Területi csapadék Lehullott vízmeny. Lefolyt víztömeg j,,(,,] ási tén cző '^"(Vtőn Részvíz- átlag (nini) (millió m 3) (millió m 3) ' ° ^ S 1 , n ...... ' t • t j. u i ' • , reszviz- beszivargyujto , reszviz- , ,. reszviz- árhul- reszvíz- mércéig „.,,. .. , OJ 1 i nerce lg „. „ mércéig ...... ... „..„ „. s gvuitore gott víz gyűjtőre gyűjtőre Iámban gyűjtőről ' 1987. eredet (1) eredet (1) 2—1 133 24,6 9,9 0,40 62 Z. lövő (2) 24,6 9,9 0,40 3—2 134 38,1 11,3 0,30 76 Z. egerszeg (3) 134 62,7 21,2 0,34 4—3 107 76,1 11,1 0,15 72 Z. bér (4) 118 138,8 32,3 0,23 5—4 96 33,8 2,7 0,08 69 Z. apáti (5) 113 172,6 35 0,20 1965. Z. bér 93 109 20,6 0,19 i7u/. uuyus^ius 2. ábra. 19S7. avg. 3—5. közötti csapadék-összeggörbék a vízgyűjtő néhány állomásánál
