Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
1. szám - Marton Lajos–Mikó Lajos: Izotóp-adatok interpretálása az Alföld hidrogeológiai kutatásában
MARTON L.— MIKÖ L.: Izotóphidrológia az Alföld kutatásában 57 Egyes mintáknál a „páros eltérések" tovább nőttek, ami azt jelenti, liogy az összefüggés még annyira sem jellemző rájuk, mint az előző ábrán feltüntetett kapcsolat. (Ilyenek Karcag 513, Földes 516, Dévavánva 621 stb.) 5. Korábban már szó volt az oxigéneltolódás jelenségéről. Amikor elméleti összefüggések alapján vizsgáltuk a szénhidrogénkutató fúrásokból vett 100°C-nál magasabb talphőmérsékletű vizek lehetséges oxigéneltolódását, azt kaptuk, hogy a 601. sorszámú Mezősas—11 minta egészen másként viselkedik, mont a 603. és 621. sorszámú Dévaványa—9 és —12 minták. (Ez egyébként a 3. ábrából is látható, mivel feltűnően eltérő helyeken találhatók.) Az elméleti vizsgálatok a dévaványai vizek jelentős oxigéneltolódását valószínűsítették, míg a mezősasi mintánál ilyen változást nem találtunk. Mezősasnál a tárolókőzet leírása: „Ópaleozoikum; gránit, gneisz, mállott metamorfit, amfibolit". Dévaványánál a tárolókőzet: „Miocén márga (biogén mészkő), meszes homokkő, mészmárga, homokkő konglomerátum". Mivel az utóbbiban a karbonátos kőzetek vannak túlsúlyban, ez magyarázatot ad az oxigéneltolódás jelenségére. 6. Az előbbiekben leírt vizsgálatokból már tudjuk, hogy pl. Mezősas—11-nél lényegében nincs oxigéneltolódás. Ez lehetővé teszi, hogy az erre a vízre érvényes öD—ő , 80 kapcsolatot meghatározzuk, ami itt nem részletezett számítások szerint ŐZ} = 8Ő 1 80 + 20. Ez megfelel a mai mediterráni és közel-keleti csapadékvizek összetételének. Ebből viszont kiszámíthatók Dévaványa—9 és —12 oxigéneltolódásai: 3,7% 0, illetve 5,0% o. Ezek a számítható értékek alsó határai. 6. Összefoglalás Az ismertetett néhány részeredmény azt mutatja, hogy az izotóphidrológiai módszerek alkalmasak a vizek eredetének nyomozására, azonosítására és új információkat nyújtanak a kutatásban. A következő években az ATOMKI (Debrecen) évente többszáz izotópmérés elvégzését biztosítja laboratóriumában. Az adatok interpretálásához az értékelési modellek továbbfejlesztésére is szükség van. Várható, hogy a kutatás következő szakaszaiban az izotópos vizsgálatok tovább bővítik az Alföld szerkezetére, a vizek származására és készleteire vonatkozó ismereteinket. IRODALOM Arnason, B., 1977. The application of nuclear techniques to geothermal studies. Geotermics, 5: 125—155. Dansgaard , W., 1964. Stable Isotopes in Precipitation. Tellus, 16: 436—468. Harmon, Ii. S., Schwarz, H. P., 1981. Changes of 2H and 1 80 enrichment of meteoric water and Pleistocene glaciation. Nature, 290. Hertelendi, E., Gál, J., Paul, A., Fekete, S., Giurgiu, M., Gál, J., Kertész, Zs., Nagy, S., 1986. Stable Isotope Mass Spectrometer. Proceedings of the 4th Working Meeting ,, Isotopes in Nature", Leipzig 1986. Marton L., 1982. A deutérium és az oxigén-18 adatok interpretálása a hidrogeológiai kutatásokban, Hidrol. Közi., 4. 180—191. Papp B., 1974. Felszínalatti vizek oxigén-18 és deutérium összetevőinek regionális vizsgálata. Kézirat, Budapest. lieimann J., 1981. Hidrológiai változók közötti kapcsolatok vizsgálatáról. Hidrol. Közi., 7: 289—298. VITUKI, 1983. Beszámoló. Rétegvizek korának meghatározása. (Jelentés a MÁFI részére 1978—83 között végzett környezeti izotóp elemzésekről). Kézirat, Budapest. VITUKI, 1985. Kelet-magyarországi rétegvizek környezeti izotóp vizsgálata. (Beszámoló a MAFI részére). Kézirat, Budapest. Kézirat beérkezett: 1987. november 23. Átdolgozás beérkezett: 1988. szeptember 20. Közlésre elfogadva: 1988. november 4. Interpretation of isotope data in Iiydrogeological investigation of the Great Hungarian Plain Marton, L. and Mikó, L. Abstract: The East-Hungarian Geological Service of the Hungarian Geological Institute lias initiated a program on investigating the hydrogeological conditions of the Great Hungarian Plain, with special regard to the origin and renewing of subsurface waters. In the first phase of the research an evaluation of isotopic variations measured earlier by various institutes was performed and further isotopic abundance measurements have recently been carried out. New stable isotope relationships for continental territories have been established on the basis of isotope data published by IAEA. The relationship between <5D and á I 80 in meteoric waters, Eq. (4), is essentially the very same as Eq. (1) published by Dansgaard (1964) and this constancy has not been modified by the inhomogenity of data. On the other hand, relationships between mean annual surface air temperature and mean annual values for á 1 8 O and ÖD, Eqs. (6) — (7) deviate from those published earlier, Eqs. (2) and (3). This fact results from arranging data into two groups (groups of coastal and continental stations), being the homogenity of the sets garantied only that way. The relationships were established by orthogonal regressions (Iteimann. 1981). The reliability of measurements is illustrated in Table 1. Figure 1 shows an example: in a continental area the correlation of t)D — (5 1 80 in ground water was determined mechanically (dashed line). Being the ground waters of meteoric origin precipitated in different climatic periods, the relationships have to be characterized