Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

6. szám - Baranyó Géza: A Körösök e századi vízviszonyai Kienitz Vilmos munkássága tükrében

366 HIDROL OGIAI KÖZLÖNY 198!). 69. ÉVF., 6. SZAM A Körösök e századi vízviszonyai Kienitz Vilmos munkássága tükrében Ilaranyó Géza Gyula, Dózsa György ti 40/A Kivonat: 1989-ben emlékezünk Kienitz Vilmos gépészmérnök születése 100., Körösvidéken való szolgálatba lépésének 70., és halálának 30. évfordulójára. Az évfordulók alkalmából bemutatjuk ünneplésképpen az életutat, azokat a nehézségeket, melyek azt végig­kísérték, a sikereket, a munka sokszínűségét, ós hivatalosan eddig el nem ismert érde­meit. A megemlékezésben képet kaphatunk a Körösvidék természeti-hidrológiai adottságairól; a határközeli térség sajátos árvízi problémáiról, a korabeli súlyos bel­víz- és öntözésfejlesztési gondokról. Megismerhetjük azt az emberfeletti munkát, me­lyet az ünnepelt az ár- ós belvizek elleni védekezésének irányításával, a fejlesztések tervezésével, öntözési kísérleteivel, újszerű, könnyen mozgatható szivattyúival, a vízgépészeti tevékenység megindításával kifejtett. Jóllehet szivattyúit azóta moder­nebb konstrukciók váltották fel, ám az úttörő érdemét ez nem csorbítja. Egészséges lokálpatriotizmusa, emberszeretete, igen magas szakmai felkészültsége, munkával való politizálása stb. révén mérnöki munkaterületen követendő példát teremtett. Kulcsszavak: A Körösvidék vízgazdálkodása, vízügytörténet, Kienitz-féle szivattyúk, megemlékezés. KIENITZ VILMOS 1SS0—1U59 1089-ben van Kienitz Vilmos gépészmérnök, a 20. század első fele egyik legnagyobb, a Körösvidéken alkotó, tevékenykedő vízgazdálkodója, vízépítő mérnöke születésének 100. évfordulója. A sors különös szeszélye, hogy ebben az évben még két évforduló fűződik emlékéhez: körösvidéki szolgálatba lépésének 70. és halálának 30. évfor­dulója. A hármas évforduló alkalmából kegyelettel adó­zunk emlékének. Megkíséreljük számbavenni élet­útját, gyakran nehéz körülmények között végzett munkásságát, méltatni érdemeit és birtokba venni azt a gazdag örökséget, amit az utókorra hagyo­mányozott. Munkáját, szorgalmát, szakmai sokrétűségét di­csérik : — a Körösvidéken irányításával megépült, ma is üzemelő vízgazdálkodási művek, — a vezetésével elhárított ár- és belvízkárok, — az országos jelentőségű öntözési eredmények, — a műszaki tervek, — a hidrológiai tanulmányok, — az öntözést és a belvízmozgást forradalmasító szivattyúi, — és az a kiváló szakembergárda, amelyet a szol­gálat számára kinevelt. Munkásságát nem korlátozták, sem vízgyűjtő-, sem politikai határok. Az részben az országra, de még az országhatáron túlra is kisugárzott. Szi­vattyúi az egész országban elterjedtek, az általa nevelt szakemberek az ország más területein is eredményesen szerepeltek. Pedig Kienitz Vilmos olyan időszakban élt és alkotott, amikor a belső és külső körülmények nem mindig kedveztek az alkotó mérnöki munkának. Lászlóffy (1982) írja: ,,A történelem tanúsága szerint a nagy technikai alkotások megszületésének négy tényező egyidejű érvényesülése a feltétele: — legyen alkalmas tervező, — legyen támogató államférfi (politikai vezető, vagy uralkodó) — legyen gazdasági erő, — elengedhetetlen a nyugodt politikai légkör." Nos, a négy feltétel közül esetünkben a három utóbbi érvényesüléséről távolról sem beszélhetünk, hiszen az árvízi-, a belvízi-, és az öntözésfejlesz­tések éppen a káresemények hatására kaptak tá­mogatást, az ország gazdasági ereje alacsony szinten állt, a nyugodt alkotó légkörről meg éppen

Next

/
Thumbnails
Contents