Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
6. szám - Kaliczka László: Gondolatok a vízrendezés és a tájvédelem problémáiról
380 HIDROL OGIAI KÖZLÖNY 198!). 69. ÉVF., 6. SZAM A hossz-szelvény tervezése során az ún. mértékadó árvízi vízhozamot a terepszint magasságában igyekszünk levezetni. A mértékadó árvízi vízhozam előírás szerinti 10,33 vagy 100 évenként egyszer előforduló értékeinek mechanikus figyelembevétele helyett, a tervező a helyi adottságoknak megfelelően válassza ki a mértékadónak minősíthető árvízi vízhozamot. A vízfolyások rendezése során figyelembe keil venni a mezőgazdasági területen tervezett meliorációs munkákat is. A meliorációs munkáknál az alagcsövezési feladatok 1,8—2,0 m mélységű befogadót igényelnek. Ezt az igényt kielégítő vízfolyás meder mérete gyakran jelentősen nagyobb, mint azt még a mértékadónak minősített árvízi vízhozam elvezetése is igényelné. Feleslegesen nagv medrek alakulnak így ki, ugyanakkor csapadékszegény időszakban ez károsan hat a mederkftzeli területek talaj vízviszonyaira. A medrek ilyen okok miatti mélyítése nem célszerű, sőt a környezetre káros. Ezért, kihasználva a hegy- és dombvidéki területek kedvező esésviszonyait, meg kell keresni azt a szelvényt, ahol a főgyűjtő kedvező viszonyok között köthető a mederbe. Meg kell vizsgálni azt is, hogy szabad-e végrehajtani a mederhez közeli teriiletek alagcsövezését. Ha különleges okok ezt nem indokolják, a meder mellett füves területeket kell hagyni. A mederrendezési munkák eredményéből a szemlélő csak a bevágási szelvényt látja, az alapján ítéli meg a vízrendező tevékenységét. A meder keresztmetszetének megtervezése több tényező figyelembevételével alakítható ki. Ezek közül a jelentősebbek: —- a keresztszelvény biztonsággal vezesse a mértékadónak minősített árvízi vízhozamokat, — biztosítson az élőlények részére, megfelelő életteret, — a rézsűállékonyság érdekében vegye figyelembe a mederanyag összetételét, lehetőleg természetes úton biztosítsa a rézsűk védelmét, — a keresztmetszet lehetőség szerint kisvíz idején is biztosítson 20—30 cm vízmélységet, — a keresztszelvény folyamatos karbantartása (gépi) biztosítható legyen, — biztosítsa a felújítás viszonylag egyszerű lehetőségét, — a mezőgazdasági területekből minél kisebb rész legyen igénybe véve, — a mederből kitermelt föld megfelelő elhelyezését oldja meg, — a part közeli területek növényzetét (erdők, fasorok, egyedi fák) a legkisebb mértékben zavarja, — a meder mellett megfelelő parti sáv legyen kialakítható, — egyéb helyi igényeket elégítsen ki. A gépi karbantartás, a kaszálás lehetőségeire az 1 : 1,5—1 : 3 hajlású rézsűk adják a legkedvezőbb feltételt. A laposabb rézsűknél kisebb a medererózió lehetősége is, és a meder keresztmetszete job,ló vonalvezetésű belterületi meder A burkolt felület csökkenthető lett volna ban simul a környezetbe. A gyakorlatban az I : 1,5 ill. I : 2 rézsűhajlásnál laposabb rézsűk alkalmazása viszont, a nagyobb területigénybevétel, a nagyobb kitermelt földtömeg, a növekvő műtárgy méretek miatt, stb. általában nem javasolható. Egyes rövidebb, erózió által veszélyeztetett szakaszokon, pl. a nyomvonalon homorú íveinek elképzelhető 1 : 2,5 esetleg 1 : 3 rézsűhajlás is. A rézsű kialakításánál kedvező megoldásnak tűnnek az 1,5—1,7 m-nél mélyebb medrek esetében az ún. padkás szelvények. Padkás szelvény esetében a középvízi meder rézsűje 1:2, a nagyvízi mederé I : 1,5— 1 : 2,0 hajlású lehet. Ilyen szelvény esetén, a 3—4 m széles padkával viszonylag könnyen megoldható a meder karbantartása. Kedvező körülmények között vezethetők le az árvízi vízhozamok. Jó vonalvezetésű, burkolt meder Hurkolt felület nem csökkenthető
