Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
6. szám - Kaliczka László: Gondolatok a vízrendezés és a tájvédelem problémáiról
KALICZKA L.: Vízrendezés és tájvédelem 355 környezetvédelmi jelentőségét rendkívül fontosnak tartjuk. Meg kell említeni, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok, gazdasági szabályzók, a gyepes védősávok kialakítását akadályozzák. Felülvizsgálatot és jogszabályi módosítást kíván a természetvédelemre, de a vízfolyások vízminőségére is káros állapot. A vízrendezések végrehajtása során a passzív vízgazdálkodási szemlélet uralkodik, azaz a káros vizek elvezetését kell megoldani. Ennek a felfogásnak alapján a vízrendezési tervezések során a mértékadónak minősített árvízi vízhozam a meghatározó. Technikai szemlélettel, a rézsű felső éléig hurkolt meder A meder közvetlen közelében jelentős növényzettel Az elmúlt évek során többször került szóba a mederalakító vízhozam figyelembevétele, mint a meder tervezésénél figyelembe veendő és lényeges elem. A gyakorlati munkában ennek a számításba vételére alig található példa. A korábbi gyakorlaton változtatni szükséges. A meder mértezése során az árvízi vízhozamok mellett egyéb tényezőket is figyelembe kell venni. Ezek közül a legfontosabbak : — kisvízi vízhozam, — a mederalakító vízhozam, — a mértékadónak minősített árvízi vízhozam, — a tervezett medermélység ós annak talajvízre való hatása. E kérdéscsoport együttes vizsgálata is hozzájárul a természeti körülményekhez alkalmazkodó vízrendezéshez. Csakaz árvízi vízhozamok figyelembevételével a nagyméretű medrek kiépítését és ezzel a térség talajvízszintjének természetre káros csökkentését érhetjük el. A fentiekben is utaltunk arra, hogy a vízrendezési feladatok végrehajtása rendkívül bonyolult feladat. A vízrendezési tevékenység során tehát meg kell oldani a mértékadó árvizek elvezetését, számításba kell venni a mederalakító vízhozamokat, biztosítani a mezőgazdasági művelés lehetőségét, gépi eszközökkel kell a mederrendezést végrehajtani és mindezt úgy, hogy a meder és környezetének természetvédelmi értékeit a lehető legnagyobb mértékben tartsuk meg. A vízrendezési feladat végrehajtásában tehát számos erdeket kell figyelembe venni és ezek az érdekek az esetek egy részében egymásnak ellentmondóak. A feladat megoldásában keresni kell az ellentmondások feloldását és ez, az esetek zömében kompromisszumos megoldásokat követel. A vízfolyások rendezésének környezetbarát megoldásai a következő részben megjelölt vizsgálatok alapján határozhatók meg. A vizsgálatok alapelveit a közelmúltban megjelent „Vízfolyások környezetbe illeszkedő szabályozása" tartalmazza, jelen dolgozatban ezeket az elveket kívánjuk részletesebben kifejteni. A vízrendezési munkák tervezése előtt a tervezőnek részletesen meg kell ismerni a tervezés tárgyát képező vízfolyást, annak környezetét. Ennek hiányában nem készíthető el megfelelő minőségű terv. A vizsgálat során a következőket javasoljuk figyelembe venni és a tervben rögzíteni: — a vízfolyás árterét és ennek természet J> művelési viszonyait, — a vízfolyás rendezés előtti állapotát, meder vízszállító képességét, meder méreteit, — a vízfolyás rendezés előtti tájképi megjelenését, a környezet és a meder egységét meghatározó egyedi körülményeket, — a vízfolyás növényi és állatvilágát, fák, bokrok elhelyezkedését, faját, fajtáját, védett növények helyét, faját, fajtáját, — a mederrendezést igénylő mederszakaszokat, — a tervezett mederrendezés következményeit a környezetre, a vízfolyásra, a vízminőségre, a hordalékmozgásra, — a tározókialakítás lehetőségeit, hatását a környezetre, — a mederből kiemelt föld elhelyezésének lehetőségeit, — a meder melleti sávon növényzettelepítési lehetőségeket, — egyéb körülményeket. A meder növényi és állatvilága problémakörön belül megvizsgálandó:
