Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
6. szám - Kaliczka László: Gondolatok a vízrendezés és a tájvédelem problémáiról
356 HIDROL OGIAI KÖZLÖNY 198!). 69. ÉVF., 6. SZAM — a mederben lévő növényzet és annak kapcsolata a mederrel, — a mederben lévő növényzet hatása a vizek levonulására, — a növényzet hatása a mederállapotra, — a meder melletti területek növényzete, — a mederben, a meder közvetlen közelében lévő növényzet környezetalakító hatása, — a vízi élővilág (halak, stb.) léte, összetétele, elhelyezkedése, rendezés előtti életfeltételei. — a meder és meder melleti területen élő madarak fajtái, esetleges védettsége, ezek fészkelő helyei. A mederrendezés tájra, környezetre gyakorolt hatásánál célszerű figyelembe venni: — a meder nyomvonalát, meg esetleges változtatásának hatását, — a felhagyott mederszakasz sorsát, — a medermélyítés során a környező területeken előidézett talajvízszint-süllyedés hatásait, — a rendezett mederben kialakuló mederrézsűk megjelenését, azok karbantartási lehetőségeit, — a mederrendezés hatását az árvízi vízhozamok levonulására (lakott területek veszélyeztetése, műtárgyak átépítési szükségszerűsége), — a mederrendezés következményeit a hordalékmozgásra, a mederfenntartás problémáira, — a mederrendezés hatását a víz természetes öntisztító képességére, — a mederrendezés hatását a víz élővilágára, annak életlehetőségeire, — a mederrendezés hatását a mikroklímára, — hatását a vadállományra, — és számos adott vízfolyás esetében fennálló egyedi jelenséget. A Veszprém megyében lévő Burnót-patak rendezési tervének elkészítésénél pl. figyelembe vettük azt, hogy a vízfolyás mintegy 1 km hosszú szakasza szűk völgyben helyezkedik el. A meder melletti területek zömében erdőművelésűek. Az erdőművelés, a keskeny völgytalp szükségtelenné teszi a meder rendezését. A mederrendezést egyébként csak nagymennyiségű fakitermelés végzésével lehetne megvalósítani, ezzel viszont jelentős mértékben változtatnánk meg a tájképet, de szükségtelen a nagy földmunka végzését igénylő mederbővítés is. A mederrendezés ezért az erdei szakaszon csak a víz lefolyását gátló akadályok eltávolítására, ill. a vízfolyást keresztező, nagyon régi boltozott híd javítására, továbbá a híd befolyási és kifolyási oldalán lévő meder tisztogatására terjed ki. Hasonló megoldásokat tervezünk más vízfolyás rendezésénél . Korábbi felfogásunk ilyen jellegű módosításával kívánjuk elkerülni az erdővel borított területeken a 30—50 m széles nyiladékok kialakítását azért, hogy a mederrendezést végre lehessen hajtani. (Pl. Szalóki-patak). A végzett vizsgálatokról a műszaki leírásban külön fejezetet célszerű készíteni, amelyben értékeljük az előzőekben soroltakat és ezek alapján indokoljuk, hogy az alkalmazott megoldásnál, hogyan vettük figyelembe a tájvédelem igényeit, miért választottuk az alkalmazott megoldást. A vizsgálatok alapján meghatározzuk, mely mederszakaszon nem szükséges a patakszabályozás végrehajtása. Mederrendezésből kivonhatók azok a mederszakaszok, amelyeken nem indokolt vízimunka végzése, a meder melletti területek használata nem igényli a vízfolyás rendezését. Ilyen esetekben gondoskodni kell a megfelelő átmeneti mederszakaszok kialakításáról. A vízrendezési munkák során esetenként szükséges volt és feltehetően lesz is a meglévő nyomvonal módosítása. A meder nyomvonalának korrigálása ügyében számos kritika, észrevétel hangzott már el. A kifogások zömében a hosszú, egyenes mederszakaszok kialakítását sérelmezik, mert ennek a táj, a környezet műszaki eszközökkel történő hátrányos megváltoztatása lehet a következménye. A jövőben a nyomvonalak kialakításánál, esetleges módosításánál a természetesen kialakult nyomvonal megtartását tartsuk elsődlegesnek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az esetleg erősen kanyargós nyomvonalon ne változtassunk. Természetbe simuló, jó gyepszőnyeg (jel rendelkező meder
