Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

6. szám - Kaliczka László: Gondolatok a vízrendezés és a tájvédelem problémáiról

KALICZKA L.: Vízrendezés és tájvédelem 353 Természetes vízfolyás felső szakasza Rendezést nem igényel A táblák alakja többé-kevésbé téglalap alakú. Az átalakított 6—8 km hosszú, 2—2,5 km széles területen akadály nélkül fújhat a szél, alakult át a terület mikroklímája. Tavasszal homokveréssel, télen hófúvásokkal kell küzdeni a területen. Nem elhanyagolható az sem, hogy a téli hótakaró szél által történő elszállítása komoly csapadékhiányt okozhat a területen. Az előzőekben foglaltak eredményeként az elmúlt évtizedekben rendezett vízfolyások jellemzői: Természetes vízfolyás erdei szakasza Rendezést nem igényel — a hosszú, egyenes szakaszok, — a keresztszelvények éles vonalakkal határolt mértani alakja, — a rendezett mederben kialakuló közel azonos vízszintszélességek, — a különböző, nem természetes anyagú művek (műanyagok, betonelemek, stb.), — a fák, bokrok eltűnése a meder mellől, — a partólig tartó vagy ahhoz közeli szántóművelés, — a talajvízszint jelentős csökkenése, —- a rétterületek nagymértékű csökkenése. Mindezek a természetes állapottól jelentősen eltérő, mesterséges vízelvezető medrek állapotát tükrözik. (Természetes meder: változatos nyomvonalú, kiszélesedésekkel és szűkületekkel rendelkező, fákkal, bokrokkal kísért, változó vízmélységű.) A mederrendezések tervezése során nem vettük figyelembe sem a mederben a vízben lévő, sem a parti növényzetben lévő állatvilág életfeltételeit, mederrendezés utáni sorsát. A „nagy természetátalakítás" során a legnagyobb változást a nagyüzemi gazdálkodás táblásításai, a gépi agrotechnika uralkodóvá válása okozta. Feltételezhetően ennek és más tényezőknek is együttes következménye az apróvad-állomány nagyfokú csökkenése. A mederrendezésen túl, a medrek jelenlegi karbantartási feladatai is hozzájárulnak a mesterséges mederjelleg kialakulásához. A vízelvezető medrek karbantartottsági kritériuma: — a meder rézsűit ás partjait jól kezelt gyepszőnyeg takarja, — a kisvízi mederben növényzetmentesen szaladjon a kisvíz. E követelménynek nyilvánvalóan az a célja hogy a medrek biztonsággallássák el a feladatukat, a mértékadó árvizek elvezetését. Ezek a jól kezelt gyepek, évi többszöri, két-háromszori kaszálás és egyéb beavatkozás eredményeként alakulnak ki. A kaszálások nagy részét ma géppel végezzük. A gépek alkalmazása viszont megfelelő járóút mellett a fák, bokrok eltávolítását igényli. Felmerül a kérdés: Helyes-e ez a karbantartottsági követelmény, szükség-e a medrek ily mértékű karbantartása? A felsorolt és a fel nem sorolt egyéb problémák, azok közvetlenül érzékelhető hatásai és csak a távolabbi jövőben megjelenő következményei is, arra hívják fel a figyelmünket, változtatni szükséges a korábbi gyakorlaton. Oly módszereket kell keresni, amelyekkel megoldhatók a vízrendezés feladatai, de megóvjuk a természet egyensúlyát is. 2. Űj szemléletű tervezési szempontok: Áttekintve az elmúlt időszak tapasztalatait és a témához kapcsolódó számos egyéb problémát