Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

6. szám - Vörös Lajos: A pikoplankton jelentősége a Balatonban

VÖRÖS L.: A pikoplankton — Balaton f 323 2. táblázat A fitoplankton felülete a Keszthelyi- és a Siófoki-meducében KESZTHELYI-MEDENCE SIÓFOKI-MEDENCE 10

:

! um* /ml 10

3 fim- /ml DÁTUM A B A+B 1

1 „ Dátum A B A+B »/„ 0>3/im 0<3»

m B 0>3»m 0<3»m B máj. 28. 2776 5089 7865 64.70 júl. 1. 15 138 4020 19158 20.98 jún. 17. 2221 2082 4303 48.38 júl. 15. 34 654 3080 37734 8.16 júl. 9. 2242 870 3112 27.96 júl. 29. 23 529 2012 25541 7.88 júl. 27. 2797 1193 3990 29.89 aug. 22. 63 633 1199 64832 1.85 aug. 15. 1206 1284 2490 51.57 sze. 15. 21 099 801 21900 3.66 sze. 17. 3002 1622 4624 35.08 okt. 15. 9086 7085 16171 43.81 okt. 21. 1977 2105 4082 51.57 átlag 21.58 átlag 40.74 3. táblázat A fitoplankton elsődleges termelése a Keszthelyi-medencében DATUM mgC 'm-/ó 0>3«m mgC/m'-'/ó 0<3»m 0<3nm % mgC/m'-'/'nap teljes plankton vízhőfok °C máj. 28. júl. 1. júl. 15. júl. 29. aug. 22. sze. 15. okt. 15. 26.86 147.61 429.72 433.31 728.29 333.41 85.61 33.56 10^.08 87 03 16.56 9.07 21.46 32.19 56.97 41.35 16.84 3.68 1.23 6.04 27.32 847.66 3498.49 7032.97 5893.30 8811.45 3761.62 1060.20 20 23 21 22 23 19 13 4. táblázat A fitoplankton elsődleges termelése a Siófoki-medencében DÁTUM mgC/m- ó 0>3/<m mgC/m- ó 0<3/;m 0<3(/m % mgC/m'-'/nap teljes plankton vízhőfok °C jún. 17. júl. 9. júl. 27. aug. 15. sze. 17. okt. 21. Í8.12 32.97 52.74 41.95 25.62 35.22 23.03 34.80 66.08 31.06 30.26 36.57 55.96 51.35 55.61 42.54 54.15 50.94 574.86 933.87 1556.54 900.21 586.74 618.82 24 21 19 26 20 12 3. Eredmények A Keszthelyi-medencében 1986 nyarán is kialakult a területre jellemző kékmoszatos vízvirágzás. A 3 //m-nél nagyobb algák maximális biomasszája 45.5 mg/l volt (1. táblázat). Legnagyobb tömegben az Anabaenopsis raciborskii, az Anabaena aphanizomenoides, az A.spiroides, az Aphanizomenon flos-aquae és az A. issatschnekoi szaporodott el. A pikoplankton biomasszája 0.26—1.3 mg/l közötti volt és az összes biomassza 0.8—34.7%-át tette ki. (1. táblázat). A pikoplankton hozzájárulása az összes sejtfelülethez mintegy kétszerese volt a biomasszáénak, 1.9—64.7% (2. táblázat). A pikoplankton sejtszáma 0.13—2.1 millió sejt/ml közötti volt, egy, gyakran két nagyságrenddel haladta meg a nano- és mikroplankton egyedszámát, amelynek maximuma 82 ezer alga/ml volt. A pikoplankton állományának döntő többségét a kb. 1 //in átmérőjű, vörös autofluoreszcenciájú kokkoid sejtek alkották. A Siófoki-medencében a 3 /tm-nél nagyobb al gák biomasszája 2.6—3.6 mg/1 közötti volt. (1. táblázat). A vizsgálati időszakban a legnagyobb tömegben Cyclotella fajok a Ceratium hirundinella, a Botryococcus braunii, a Gomphosphaeria lacustris fordultak elő. A pikoplankton biomasszája 0.18—0.51 mg/l között változott (1. táblázat), az összes sejttérfogatnak 4.8—16.2%-át, az összes sejtfelületnek pedig 28.0—51.6%-át alkották (2. táblázat). A 3 /an-nél kisebb sejtek száma 0.27— 1.14 millió sejt/ml közötti volt, miközben a nagyobb sejtek maximális száma ennél 2—3 nagyságrenddel kisebb, maximálisan 8 ezer volt milliliternyi vízben. A pikoplankton állományának zömét ezen a területen a kb. 1 /tm átmérőjű kokkoid, narancs autofluoreszcenciájú sejtek alkották. Az alapterületre vonatkoztatott elsődleges termelés a Keszthelyi-medencében 848—8810 mg C/m

2/nap között változott, amelynek 1.2—57.0%-át adta a pikoplankton (3. táblázat). Mindkét méret-